…avagy hogyan lehet kevesebb nitrogén műtrágya hatóanyaggal többet termelni?
A 2023. év ismét bebizonyította, hogy a mezőgazdaságban soha nem fogynak el a kihívások, mindig tud a természet, pláne a gazdasági környezet olyan évjáratot produkálni, amire még nem volt példa. A nyugodt, kiszámítható gazdasági környezet egyre inkább csak valami távoli álomnak tűnik, egyik válságból esünk a másikba és az időjárási anomáliák is egyre súlyosabbak, a szabályozási környezetről nem is beszélve.
A jó hír manapság ritkaságnak számít a mezőgazdaságban, de nekünk van egy! A 2023 évjáratban az ország számos pontján, változatos termőhelyi körülmények között és több növénykultúrában sikerült ismét igazolni a CarbonFarms technológiák hatékonyságát! A napraforgóban és kukoricában elért legfontosabb eredményeket fogom bemutatni ebben a cikkben. Hogy ez miért jó hír minden növénytermesztőnek? Mert egyértelmű és azonnali költségcsökkentést tesz lehetővé a nitrogén műtrágyázás dózisának mérséklésével, anélkül, hogy ez a terméshozam rovására menne, sőt!
Nézzünk mi történt a napraforgó technológiák környékén!
A napraforgó esetében konvencionális technológiák esetében sincs értelme 50-60 kg nitrogén hatóanyagnál többet kijuttatni, mert az ezt meghaladó adagok nem a termést, hanem csak a vegetatív növénytömeget növelik és rontják az állomány növényegészségügyi állapotát. Ezért a kísérletben 50 kg nitrogénhatóanyagot tartalmazó nitrogénoldatot alkalmaztunk alaptrágyaként a kontroll kezelésben, majd ezt két lépésben 0-ra csökkentettük a kísérleti kezelésekben. Az alábbi diagramon különböző CarbonFarms@HU technológiák terméshozamát láthatjuk a kontroll mellett az alkalmazott nitrogén hatóanyag mennyiségek függvényében.
Az egyik kísérleti blokk a Somogy megyei Ságváron, a másik Észak Kelet Magyarországon, Nyírmadán lett elhelyezve. A minimum 1.000 m2 méretű parcellákat, randomizált blokkokban, négy ismétlésben alakítottuk ki és természetesen parcellánként takarítottuk be.
Az egyik helyszínen egy Syngenta HO hibrid, a másikon az LG 52.479 SX LO hibrid lett elvetve, hogy többféle genetikai hátterű vetőmagból fejlődő növényállományon is teszteljük a különböző termékkombinációkat. A kísérleti technológiák közös pontja a Bacillus mojavensis hatóanyag alkalmazása, ez mindegyik kezelt parcellán kijuttatásra került, bár két különböző készítmény formájában. A 2. kezelésben a mIKRo titaN – egyelőre engedélyeztetés alatt álló – a vetéssel egy menetben a sorok mellé kiadott mikrogranulátum tartalmazta a hatóanyagot, míg a 3. és 4. kezelésnél a titaN WP terméket használtuk, posztemergensen a növények 4-6 leveles állapotában kipermetezve. A mIKRo titaN-nal tehát néhány héttel korábban történt meg a növényállomány oltása a hasznos baktériummal, mint a titaN WP esetében, talán ezt a kis előnyt láthatjuk viszont a terméshozamban is.
A teljes kezeléssor az alábbi elemekből épült fel:
Látható, hogy a termésszint nem esett vissza a csökkenő volumenű nitrogén műtrágyázással, sőt emelkedett, mert a napraforgó a biológiai nitrogénfixációból pótolta a szükséges mennyiséget. Trichoderma készítményt 2 esetben juttattunk ki, a talajból fertőző patogén gombák számának csökkentésére. A nyírmadai helyszínen semmilyen fungicides védekezés nem történt, de így is teljesen egészséges növényállományt tudtunk betakarítani.
A negyedik kezelés esetében teljesen elhagytuk a nitrogén alaptrágyázást, csak mikrogranulált starter műtrágyát kaptak ezek a parcellák, ennek ellenére abszolút versenyképes termésszinteket értünk el ezzel a kezeléssel is. Vegyük észre, hogy mindössze 15 kg/ha starter műtrágyával és a két prémium kategóriás biológiai készítmény alkalmazásával 4 tonna feletti terméshozamot lehet elérni! Természetesen ehhez megfelelő csapadékellátottság is társult és a tenyészidőszak nagy részében kedvező feltételek között fejlődtek a növények.
Kukoricában négy helyszínen állítottuk be a CarbonFarms fejlesztési kísérleteket, Ságvár, Nagylók és Pécs volt a három Dunántúli helyszín, Nyírmada pedig a Tiszántúli országrészt képviselte. Ezek a napraforgóhoz hasonlóan 4 ismétléses, randomizált, nagyparcellás kísérletek. A Marton Genetics nemesítőház Obispo névre keresztelt FAO 420 érési idejű hibridje került a földbe mind a négy helyen 68.000 tőszámmal. A kísérleti blokkok 9-10 ha méretűek voltak helyszínenként, a hibrid termőképességét mutatja, hogy a legjobb eredményeket produkáló Ságváron a teljes kísérletre vonatkozó átlagtermés is 12,8 t/ha feletti lett 14% víztartalomra számítva, mindössze 65 kg/ha átlagos nitrogénhatóanyag felhasználással!
A kontroll esetében 120 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő nitrogénoldatot juttattunk ki, a második kezelésnél a Corn Starter Plus nitrogén tartalmának megfelelő mértékben csökkentettük ezt a mennyiséget, a többi kezelésnél pedig 50%-ra mérsékeltük az alaptrágyát. Ezt egészítettük ki különböző biológiai termékekkel vagy azok kombinációival.
Az alábbi diagramon látható néhány CarbonFarms technológiák terméshozama, két konvencionális kezelés (csak alaptrágya, starter + alaptrágya) mellett a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségének függvényében:
A 100 kg/ha Corn Starter Plus-szal vetett kezelés hozta a legjobb termést, ami nem igazán meglepő hiszen ez az immár egy évtizede gyártott prémium starter műtrágya évről évre hasonló sikerrel szerepel a tesztjeinkben, ezért is került be – üzemi standardként – a kísérletbe.
A mikrogranulátum formában kiadott Bacillus mojavensis és a WP formátum is kiválóan helyettesítette a ki nem szórt nitrogén műtrágya hatását. Mivel a baktériumot a kukorica gyökeréről izolálták ez nem is csoda. Amint az a diagramról leolvasható, kukorica esetében legalább 60 kg nitrogén hatóanyagot képes pótolni a titaN.
Ha a titaN WP-t egy mikrogranulált starter műtrágyával kombináljuk, akkor a termésszintet szintén feljebb tornázhatjuk egy kicsit a kontroll szintjéről, megközelítve a legjobb termést.
Az utolsó kezelés esetében a Hi Spore-t is bevetettük preemergensen kijuttatva, illetve starter műtrágya helyett egy komplex hatóanyag tartalmú lombtrágyával – a GreenSpeed még engedélyeztetés előtt áll, kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható – stimuláltuk a növényeket 7-8 leveles állapotban. Amint az látható a levéltrágyázás is a mikrogranulált starter hatásához hasonló mértékben növelte a termést.
A 4 helyszín termésszintjei a változatos termőhelyi adottságoknak és az eltérő időjárási körülményeknek megfelelően elég széles skálán mozogtak, 8,6 – 13,2 tonna között, mely az alábbi terméstrendek diagramon látható. A nyírségi helyszínen az egymást követő intenzív zivatarokból adódó víznyomás levegőtlenné tette, betömörítette a talajt, ennek köszönhetően csúszott be a termésszint 10 tonna alá.
Az eredmények tükrében mindkét fontos szántóföldi növényünk esetében a legköltséghatékonyabb megoldás a nitrogén alapműtrágyázás mérséklése mellett a műszaki lehetőségeknek megfelelően mikrogranulált vagy normál granulátumú starter alkalmazása a titaN készítmény használata mellett.
A Hi Spore kijuttatása a kukorica és a napraforgó esetében is a talajpatogén gombák fertőzőképességének gyengítését, számuk gyérítését szolgálja, amelynek mostanra száraz és csapadékos évjáratokban is hasznát láthatjuk, hiszen a magas hőmérséklet kevés csapadékkal párosítva a Macrophomina, Rhizopus és az Aspergillus gombafajok terjedésének, a csapadékos idő pedig a Sclerotinia és Botrytis, kukoricában pedig a Fusarium gombák terjedésének kedvez. Ezek a gombák a napraforgó és kukorica legfontosabb jelentős terméscsökkenést és/vagy minőségromlást okozó megbetegedéseinek kórokozói az utóbbi években. Mivel előre nem tudjuk milyen évjárat következik, a trichoderma gombákat tartalmazó készítménynek egyre fontosabb szerepe lesz a jövőben a növényvédelmi kockázatcsökkentésben.
Legújabb termesztés-technológia fejlesztéseink segítségével tenné hatékonyabbá gazdálkodását? Forduljon bizalommal az IKR Agrár Kft. szakembereihez. Országos lefedettséggel várjuk megkeresését.
www.ikragrar.hu
