Ideje megtanulni a búza és a repce tavaszi fejtrágyázását

Tavasszal a vegetáció megindulásakor a legfontosabb feladat az őszi búza és a repce nitrogénnel való fejtrágyázásának megtervezése. Így kalkuláljon!

Éhesek a búzaállományok

A szezon indításakor gyakran találkozhatunk tápanyag hiányos állománnyal, különösen, ha már ősszel sem kapott elegendő nitrogént a növény. A folyamatot a gyors felmelegedés, kitavaszodás felgyorsítja, a hiányt fokozza. A nitrogénéhes időszakban kritikus kérdés a a tápelem megfelelő mennyiségen és időben való pótlása. Ha ez elmarad, a hozam minden bizonnyal csökken. A nitrogénhiányt jól jelzi az idősebb növényi részek sárgulása. Ezt mindenképpen meg kell előzni! A 8 t/ha-os termésátlaggal a búza 220 kg/ha nitrogént von ki a talajból, melyet nagyrészt műtrágyával kell pótolni.

A legintenzívebb nitrogénfelvételi időszak a bokrosodás/szárbaindulás időszaka (1. táblázat). Az intenzív időszakban a növény akár 3-5 kg nitrogén hatóanyagot is felvehet a talajból. Ezt ilyen mértékben csak műtrágyával lehet pótolni.

Az intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a búza nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet. A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (2. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.

Lilul a repce

Kora tavasszal a repceállományok nitrogénhiányát jól jelzi a kezdetben sárguló, majd lilás-vöröses elszíneződésű levélzet. A hektáronkénti 4,5-5 tonnás repcehozam eléréséhez a növény 220-250 kg/ha nitrogént vesz fel a talajból, amit jórészt műtrágyával kell pótolnunk. A legintenzívebb nitrogénfelvételi időszak a tőlevélrózsás állapottól a fővirágzásig tart (3. táblázat). Az intenzív időszakon belül a szárbaindulás kezdetétől fővirágzásig a legnagyobb ütemű a repce nitrogénfelvétele, melyet mértékben csak műtrágyával lehet kielégíteni.

A szárbaindulástól a fővirágzásig terjedő intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a repce nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet. A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (4. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.

Hogy segíthetünk a növénynek?

A nitrogén, a kalcium és a magnézium egyidejű pótlására a 39% összes hatóanyag-tartalmú Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) a tökéletes megoldás. 500–600 kg/ha Pétisó dózissal biztosítható a búza és a repce tavaszi-nyári nitrogénigénye, ráadásul ez 35–42 kg/ha kalcium (CaO) és 25–30 kg/ha magnézium (MgO) hatóanyag kijuttatását is jelenti, éppen az optimális időszakban. Juttasson ki egyszerre három makroelemet!

Az aszályossá váló európai klímán a Genezis Pétisó alkalmazása jelenti a leghatékonyabb és egyben a legkörnyezetkímélőbb megoldást, szemben a rosszul hasonló karbamid-nitrogénnel, ami a szárazságban elpárolog, nem hasznosul, elmegy a széllel, így nem más, mint ablakon kidobott pénz!

A termékért keresse a Genezis Partnerhálózat Üzletkötőit és kövesse a gyártó Facebook-oldalát!