Tavaly már nem utaztatták a napraforgómagot az ukránok, mindössze 800 ezer tonnát engedtek exportra, a többiből olajat préseltek. A szép termést produkáló repce és szója java viszont továbbra is magként lépett ki az országból. Az olajmagok legnagyobb vásárlója 2023-ban ismét Németország lett.
Házon belül maradt a napraforgómag
Az ukrán vámhivatal adatai szerint 2023-ban 2,8 milliárd dollár értékben exportáltak olajos magvakat, negyedével kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ennek alapvető oka, hogy a feldolgozás helyreállt, ezért a napraforgómag kivitele 2,8 millió tonnáról 0,8 millió tonnára esett vissza. A repceexport enyhén, 3,1 millió tonnáról 3 millió tonnára csökkent (2023-ban is jó volt a termés), a rekordtermésű szójababból pedig szokatlanul sokat, 3,5 millió tonnát tudtak eladni a külpiacokon (+1,5 millió tonna vs 2022).
Sok volt a repce és a szója
2023-ban is az európai és az ázsiai nemzetek voltak az ukrán olajos magvak és növényi olajok elsődleges vásárlói. Az értékesített olajmagok összértékének mintegy 70 százalékát az unió országai adták. 2022-ben Románia volt az ukrán áruk belépési helye az unióba, így az olajos magvak is ide futottak be. 2023-ban azonban Németország visszaszerezte vezető státuszát az importőrök sorában, és az ukrán olajmagok (alapvetően repce) 16 százalékát vásárolta meg. Románia szorosan a második helyen követte, őt pedig kevéssel lemaradva Törökország. Érdekes, hogy Egyiptom, aki 2022-ben nem szerepelt az ukrán olajos magvak 10 fő vásárlója között, tavaly nem sokkal maradt le Törökország mögött, így a lista negyedik helyét szerezte meg.
A növényi olajok közül a napraforgóolaj kivitele a háború második évében 34 százalékkal nőtt, elérve az 5,7 millió tonnát. Szójaolajból 26 százalékkal növelték a kivitelt (298 tonna), repcéből pedig csaknem az ötszörösére emelkedett az exportált mennyiség (379 ezer tonna). A növényi olajok elsődleges belépési pontja az EU-ba Románia, ide érkezett a teljes eladott mennyiség közel 18 százaléka. Őt Törökország követi 15 százalékos importrészedéssel, a harmadik pedig Kína lett (11%).
Az ukrán gabonák terén más sorrend állt fel az uniós vásárlók között, nem Románia az első. Erről itt írtunk: Az orosz és ukrán gabona legnagyobb uniós vásárlói.
