A közhiedelemmel ellentétben a szankciók ellenére is elérik Oroszországot az alkatrészek és növényvédő szerek, csak kisebb mennyiségben. A betelepült multik gyárai azonban jórészt állnak, és az orosz üzemek is alapanyaghiánnyal küzdenek.
A gyártás leáll, az üzem marad
Oroszország exportrészesedése a világ búzaforgalmából akár 20 százalékos is lehet a mostani rekordtermés után. Ilyesmire eddig a történelme során csak kétszer volt képes. A háború miatt azonban nemcsak a kivitele, hanem a behozatala is akadályoztatott. A termeléshez szükséges inputok egy részével jól el van látva az ország (pl. kálium), míg másokból (alkatrészek, hatóanyagok, vetőmagok) importfüggő. Ezek hiánya eltérő időtávon fogja vissza a helyi mezőgazdasági termelést.
A multinacionális gyártók jellemzően leállították a helyi üzemeiket és mindennemű tőkebefektetést Oroszországban, viszont jellemzően fenntartották „az élelmezés-biztonság szempontjából elengedhetetlen” termékek beszállítását. Ezek a közhiedelemmel ellentétben a szankciók ellenére is elérik Oroszországot, csak kisebb mennyiségben.
Csak a piaci forgalom fele orosz termék
Az agribusinessglobal.com. a növényvédőszer-ellátás oldaláról vizsgálja a kérdést: mennyire függ egyáltalán Oroszország a multiktól és az importtól? Tény, hogy 2017 és 2021 között az orosz gyártók 1,7-szeresére (86.800 tonnáról 148.900 tonnára) növelték növényvédőszer-exportjukat, miközben a belső felhasználásuk is 210.000 tonnára emelkedett. A helyi növényvédőszer-piac felét azonban már az orosz gyártók fedik le, a betelepült multinacionális vállalatok részesedése 26%-os volt 2021-ben,míg Kína és India az eladott készítmények forgalmából 22%-ot képviselt A fennmaradó mennyiséget elsősorban az Európai Unióból érkező készítmények teszik ki. Az importtermékek tehát nagyjából a forgalom negyedét alkotják egy normál évben.
Hatóanyaghiány, késztermékimport
Sokkal rosszabb a helyzet, ha a gyártáshoz szükséges hatóanyagok forrását nézzük. Ezeket szinte teljes egészében Kínából, Indiából és Európából szállítják be. (Hozzátesszük: ezen a téren Európa sem dicsekedhet, alapvetően a Kínából érkező hatóanyagokra támaszkodik.) Az elmúlt öt évben a hatóanyagimport csaknem megkétszereződött, súrolva a 72 ezer tonnát, ami értékben 747 millió dollárt jelent.
A háború szinte teljes egészében elvágta Oroszországot a növényvédőszer-gyártás alapanyagaitól, és több multi is elhagyta az országot. A legnagyobbak azonban maradtak, és a késztermékek behozatalát végzik. A betelepült multik gyárainak leállása és az alapanyagok hiánya együttesen oda vezet, hogy az importból származó készítmények aránya drasztikusan megugrik az orosz kínálatban.
Az orosz növényvédőszer-piac a világ hét legnagyobbja között van, évente 2,2-2,3 milliárd dollár értekben forognak itt a peszticidek. Az egyre mélyülő orosz válság ellenére az agrárminisztérium hisz abban, hogy az ország képes bekerülni a világ 5 legnagyobb növényvédőszer-exportőre közé Brazília, az Egyesült Államok, Kína és Japán mögött. Ehhez az kell, hogy abbahagyja a háborúzást, és hozzáférjen az alapanyagokhoz.
