Január vége óta többször is támadás érte a friss mezőgazdasági termékekkel megrakott kamionokat Nyugat-Európában. A franciák a spanyolokat büntetik, a spanyolok a marokkóiakat, a fogyasztó pedig nem érti, miért kell neki ezért a félig rothad zöldségek között válogatnia. Bár mindenki egyformán sértve érzi magát, az igazság most is valahol félúton van.
Ezért fonnyadt és foltos a zöldség
Oussama Machi, a Souss Massa régióban székhellyel rendelkező exportőr a FreshPlazának arra panaszkodott, hogy az Egyesült Királyságba igyekvő szállítmányaikat is éri agresszió Franciaországban és Spanyolországban. „A tüntetők megsemmisítenek néhány raklapnyi árut, és nyitva hagyják a kamionokat, így megszakad a hűtési lánc, és a friss zöldségek-gyümölcsök megromlanak. Minden exportőr érintett, mert azok, akik megmenekülnek a támadások elől, az utak lezárásától és a dugóktól szenvednek. A szállítás késik, a megrendelő kötbért fizettet, a fogyasztók pedig gyenge minőségű, polcon már alig tartható árut kapnak” – sorolja az exportőr, aki szerint mindez már olyan, mint a huthi kalózok vörös-tengeri támadásai.
A marokkói kereskedők egybehangzó állítása szerint az őket ért károkért eddig sem a bérfuvarozók, sem a biztosítótársaságok nem vállaltak felelősséget, mivel a biztosított káresemények között nem szerepel a sztrájk vagy a vandalizmus. Mivel a szállítás bizonytalanná vált, Marokkóban is lelassult a növények betakarítása és az export. Nemrég írtunk róla, hogy ugyanez a helyzet Spanyolországban is, mivel az ő szállítmányaik a francia gazdákon akadnak fenn. (Megakad a spanyol agrárexport a franciák ostromgyűrűjében.)
Szabadkereskedelem
Marokkó és az EU között 2000-ben ún. „euromediterrán társulási megállapodás” lépett hatályba (ennek része még: Algéria, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Tunézia), amely szabadkereskedelmi térséget hozott létre. Ezt a mezőgazdasági termékekre csak 2012-ben terjesztették ki. Ekkor bizonyos árukra (pl. paradicsom, uborka, barackok, szőlő) fokozatosan emelendő, vámmentes kvótamennyiségeket, illetve vámmal terhelt időszakokat határoztak meg. Az észak-afrikai ország 2020-ban már 2,5 milliárd euró értékben exportált mezőgazdasági termékeket az EU-ba, míg az import 2,2 milliárd eurót ért el.
2021-ben marokkói áfonyából közel 250 millió dollár értékben 27 ezer tonnát szállítottak az EU-ba, és ezzel Perut is beelőzték az uniós piacon. Ugyanekkor málnából 34 ezer tonnát exportáltak közel 220 millió dollár értékben az uniós tagállamokba. Előbbiből a teljes kivitelük mintegy 30 százaléka, utóbbiból nagyjából 80 százaléka az EU-ban talál vevőre. Szamócaexportjukból szintén több mint 80 százalékkal részesedik az Európai Unió, mintegy 125 millió dollárt hajtva a konyhájukra (2021.)
Legfőbb exportcikkük azonban a paradicsom, ebből a tavalyi gazdasági évben (július 1-től július 1-ig) 1,2 milliárd dollár értékben exportáltak 717 ezer tonnát. A mennyiség fele Franciaországba futott be, és csak ötöde érkezett az Egyesült Királyságba. A spanyol piacon az árumennyiség 7 százaléka állt meg.
Féligazságok
A marokkóiak ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy országuknak még így is kereskedelmi deficitje van Franciaországgal és Spanyolországgal szemben. Franciaország tavaly 706 millió dollár értékben importált marokkói paradicsomot, míg Marokkó 868 millió euró értékben vásárolt francia búzát, holott orosz gabonát is vehetett volna.
A marokkói termékek gyengébb minőségével és a környezetvédelmi előírások be nem tartásával kapcsolatban az a válaszuk, hogy ugyanazok a tanúsítványok vonatkoznak rájuk, mint az uniós termelőkre, és ugyanazokat az auditokat végzik el. És bár igaz, hogy a marokkói munkaerő olcsóbb, mint a spanyol vagy a francia, de itt háromszor annyi munkást alkalmaznak egy hektáron, mint Nyugat-Európában.
„Az egyetlen előnyünk az éghajlat. Ha a marokkói paradicsom eltűnik a piacról, ki látja el Európát télen? Fűtött üvegházakkal akarják ezt megoldani olyan szén-dioxid-kibocsátással, ami a környezetvédő mantrákkal nehezen összeegyeztethető? Vagy üres polcokat akarnak látni, mint tavaly télen?” – fakad ki Machi, aki úgy látja, hogy azok az árküszöbök és mennyiségi kvóták, amelyeket a kereskedelmi egyezményben rögzítettek, hatékonyan védik az európai termelést. Szerinte ezt bizonyítja, hogy 2021 és 2022 között a mezőgazdasági termékek EU-ba irányuló marokkói exportja 15 százalékkal nőtt, míg az EU Marokkóba irányuló agrárexportja 75 százalékkal emelkedett.
