A francia tüntetők nem viccelnek. A múlt heti szórványos megmozdulások után tegnap kilenc Párizsba vezető autópálya lezárásával ostromgyűrűbe vonták a fővárost. Mivel a termelők elégedetlensége Belgiumtól Romániáig általánossá vált, az EU Bizottság ígéretekre kényszerült.
Betelt a pohár
A németekhez hasonlóan a francia gazdákat is az szólította ki az utakra, hogy a kormányzat a gázolaj adótartalmának fokozatos emelésére készült. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A francia panaszlista ugyanis 140 tételből áll, a zöld előírásoktól kezdve az egyenlőtlen piaci versenyen át a bürokráciáig. A gazdálkodók a Mercosur-megállapodás ellen is felemelték a szavukat.
Az EU környezetvédelmi és kereskedelempolitikája már jó ideje a termelők bögyében van. Úgy érzik, a klímaváltozás és a háború összes terhét az ő vállukra akarja rakni az európai vezetés, illetve a kormányok, eközben az ipari érdekek mindenek felett állnak.
Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holland állattartás „halálra ítélése” a hollandok belügye marad, a lengyelek és románok határzárja pedig csak az Ukrajnával határos országok speciális problémája. Mostanra azonban Európa nyugati fele is megérezte, milyen, amikor egyszerre emelkednek a hitelkamatok, csökkennek a terményárak és növekszik az előírástenger.
Választások előtt válaszkényszerben
Mindez nagyon „kellemetlen” az uniós választások előtt, mivel minden kormányellenes erő igyekszik rátelepedni a tüntetési hullámra. A klímaaktivistáktól kezdve a szélsőjobboldali pártokig mindenki beszállt a kórusba. A párizsi blokád esetén külön elmérgesítette a helyzetet az, hogy egy 36 éves nő és 12 éves lánya meghalt, amikor egy autó nekihajtott az útlezárásban részt vevő kocsijuknak. A jármű örmény sofőrje illegálisan tartózkodott Franciaországban.
Az olaszok és a belgák is megkezdték a fővárosok blokádját, ami Brüsszel esetében szimbolikus jelentőséggel is bír. A gazdák ügye csütörtökön az Európai Tanács elé kerül, ekkor találkozik Emmanuel Macron francia elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A francia elnök a Közös Agrárpolitika egyes rendelkezéseinek módosításra is javaslatot fog tenni. A hírek szerint azt mindenképpen el szeretné érni, hogy az EU tekintsen el a kötelező 4 százaléknyi parlagtól a földeken, továbbá a Mercosur-megállapodással kapcsolatban is kifejezi ellenzését.
Von der Leyen pedig „stratégiai párbeszédet” kezdeményezett az EU mezőgazdaságának jövőjéről, ebbe a fórumba az agrárium meghatározó szereplőit, akadémikusokat, a pénzintézetek és a civil társadalom képviselőit várják. A Közös Agrárpolitika újragondolása azonban csak az uniós választások után kezdődhet el. Kérdés, hogy a párbeszédre tett ígéret mire lesz elegendő. A politikusok most megrettentek, de a június még messze van, és a gazdáknak február végétől már a földeken van szükségük a traktorokra.
