Most lépnek ki a Nagy Öregek a termelésből. A kisüzemeknek és az újaknak pedig rosszak az esélyeik a mezőgazdaságban való megkapaszkodásra – ez a német DZ Bank elemzőinek súlyos ítélete. Hatalmas lemorzsolódás kezdődik 2030-tól.
A termelés költséghatékonysága a mérettel arányosan nő, így a drágán termelő kicsik java 2040-ra feladja a gazdálkodást. A folyamatra rátesz egy lapáttal a zöldebb termelés megkövetelése és a legnépesebb generációk kiöregedése a mezőgazdaságból – összegezhető a DZ Bank ítélete.
Ez már nem az a világ…
Németország második legnagyobb bankja egy takarékszövetkezeti csoport, és igencsak fontosak számára a vidéki gazdaság kilátásai. Elemzői úgy látják, hogy a 2022. évi 256 ezres üzemszám 2040-re 100 ezerre csökkenhet a mezőgazdaságban. Ebben vastagon szerepet játszik az, hogy a fenntarthatóbb, zöldebb termelést megkövetelő politikai iránynak csak nagyon költséges beruházásokkal lehet eleget tenni. A szántóföldön elvárt inputmegtakarításokat számolni, mérni és bizonyítani kell, az állatjóléti standardok teljesítéséhez szintén hatalmas tőke szükséges. Ez azt is jelenti, hogy az agráriumba való belépési küszöb egyre magasabb, így dinasztiák alakulnak ki a régi termelői körből, míg mások számára bezárul a tér.
2025-től várható, hogy a 60 év feletti termelők elkezdenek kivonulni a mezőgazdaságból, tömegesen pedig 2030-tól hagyják majd el a pályát. A német kutatás alapján azon üzemek aránya, ahol biztosnak látják az utódlás kérdését a gazdaságvezetők, 500 hektár felett 73 százalék fölé ugrik. 100 hektáros méret alatt viszont minden második gazdálkodó bizonytalan a stafétabotot illetően, és 5 hektár alatt már biztosra vehető, hogy nincs olyan utód, aki tovább gazdálkodna. Végeredményben egyre kevesebb gazdaság egyre nagyobb birtokmérettel rendelkezik. Ez Németország esetében azt jelenti, hogy 2040-re az átlagos 65 hektárról 160-ra nő az egy kézben lévő terület, azaz a két és félszeresére.
Szerény jövedelmezőséggel
A banki elemzők hozzáteszik: a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége sem túl vonzó egy fiatal belépő számára. Az utóbbi években meg-megugró mezőgazdasági árak inkább a kivételt jelentik, semmint a szabályt. Bár igaz, hogy az élelmiszerek drágulnak, a termelői árak hosszabb távon ezt nem tudják követni. 1991 óta a boltokban csaknem megduplázódott minden ennivaló értéke, ezzel szemben a termelő ez idő alatt csak 50 százalékos áremelkedést tudott kiharcolni magának.
A német folyamatok összecsengenek a magyarországival: Tíz év alatt 100 ezer üzem szűnt meg a mezőgazdaságban.
