A biztonságos tengeri útvonal hiánya meglátszik az ukrán exporton. Mégis a háború hatása a kivitelre eddig nagyjából csak akkora, mint egy alapos aszályé. Ám a háttérben az árualap folyamatos csökkenése is megfigyelhető. Az idei betakarítás után – bárhogy is alakul a logisztikai helyzet – már sokkal kisebb lesz az ukrán gabonakínálat.
A tengeri útvonal fájó hiánya
2023-as naptári évben az ukrán kukorica exportja 5%-kal 26,2 millió tonnára nőtt – örvend a számoknak az ukrán mezőgazdasági minisztérium. Ha azonban csak a júliustól az év végéig tartó időszakot nézzük, ebben a szezonban negyedével kevesebb kukoricát tudtak útnak indítani, mint tavaly: 12,5 millió tonnáról 9,35 millió tonnára esett a kivitel.
Vagyis az export a tengeri folyosó lezárásáig pörgött igazán, ezután pedig a kelet-európia importtilalom is nehezítette a versenyképes kivitelt. A szomszédos Lengyelországba és Romániába áramló kukorica nagyrésze továbbértékesítésre került, és az az eladásokból származó profit egy része is itt csapódott le. Eközben a honi termelőknek el kellett fogadniuk, hogy a világpiaci árnál jóval kevesebbet kapnak az áruért. Az ukrán kukorica átlagos exportára 2023 folyamán 188 dollár/tonna volt, míg a világpiacon átlagosan 227 dollárért lehetett hozzájutni a tengerihez (-17%). A termelők ma 42 ezer forintnak megfelelő hrivnyát kapnak a beszállított kukoricáért.
A búzát kevésbé érintette a tengeri útvonal hiánya, abból szinte ugyanannyi szállítottak ki július óta, mint 2022-ben: 7,36 millió tonna szemben az előző évi 7,42 millió tonnával. Árpából viszont harmadával kevesebb kelt útra (egymillió tonna vs másfél millió tonna).
A teljes terményexport az új értékesítési szezonban 18 millió tonnát tett ki. A kivitel decemberben felpörgött, 4,8 millió tonnát ért el, ami szép teljesítmény ahhoz mérten, hogy ősszel még a 2-2,5 millió tonnás kivitelért küzdött az ukrán logisztika. Másrészt tavaly ilyenkor már 22,6 millió tonnánál jártak (-21%), az értékesítési szezon végére pedig elérték a 48 millió tonnás kivitelt. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 2024 júliusáig mintegy 50 millió tonnás exporttal számolt, ami a tempót elnézve irreálisnak tűnik. A szezon felén már túl vagyunk, az eddigi mennyiségi elmaradás a végeredményben is látszani fog, vagyis a teljes kivitel ötödével eshet vissza.
Átalakuló vetésszerkezet, egyre kevesebb gabona
Az utolsó békeévekben az ország időjárástól függően 45-57 millió tonna terményt indított útnak. Magyarán a háború hatása a kivitelre eddig nagyjából akkora, mint egy alapos aszályé. Másrészt a bevetett terület folyamatosan csökken – őszi kalászosokból tavalyhoz képest is 10 százalékkal –, átalakul a vetésszerkezet az olajosok javára, és csökken a felhasznált inputok mennyisége is.
Búzából az idei aratásra már csak 22 millió tonnát valószínűsítenek, ami 15 százalékkal kevesebb a megelőző öt év átlagánál. Kukoricából az ukrán becslések szerint 27 millió tonna lehet a betakarított mennyiség, 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly, és 18 százalékkal maradna el az ötéves átlagtól.
Az olajos magvakból azonban rekordtermésekről hallhattunk eddig. Ezeknek mind nagyobb hányada otthon kerül feldolgozásra, és növényi olaj formájában kerül a külpiacokra. A változás leginkább a szóját és a repcét érinti, amelyeket korábban szinte kizárólag mag formájában értékesítettek.
Lásd kapcsolódó cikkünket: Ha nem jöhet az ukrán repcemag, akkor az olajat hozzák be.
