A magyar fogyasztók az ársapka miatt észre sem vették, hogy idén ősszel rekordot döntött a cukor ára Európában. A gazdálkodók azonban tudják, hogy ilyen árak mellett nyereséges lesz az idei termelés.
A franciák nem hittek benne, hogy Cruiser nélkül is megy a termelés
Az Európai Unió idei, 1,4 millió hektáros cukorrépa-területéről 15,5 millió tonna nyerscukor gyártása valósulhat meg, becsüli az USDA. Ez 3 százalékos növekedést jelentene a tavalyi mennyiséghez képest, pedig a legnagyobb termelőnél, Franciaországban 6 százalékkal csökkent a cukorrépa vetésterülete. A francia gazdálkodók művelik az EU teljes cukorrépa-területének átlagosan 28 százalékát. Az itteni répaterület-csökkenést azonban bőven ellensúlyozta, hogy Lengyelországban, Spanyolországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon javult a cukorrépavetési kedv. A lengyelek egymaguk 19 százalékkal(!) nagyobb termőföldet állítottak a cukorrépa-termelés szolgálatába.
Idén már szükséghelyzeti engedéllyel sem lehetett neonikotinoidos csávázószert alkalmazni a vetőmagokon, emiatt sok francia gazdálkodó más növényekre tért át. Ennek oka, hogy a hatóanyagcsoport betiltását követő évben (2020) a francia gazdaságok szenvedték el a legnagyobb kárt a cukorrépa vírusos sárgasága miatt: a potenciális termés ötöde esett ki. A következő évben és 2022-ben minden fontosabb cukorrépatermelő ország szükséghelyzeti engedélyt adott ki a vitatott hatóanyagot tartalmazó Cruiserre. Idéntől már ez sem lehetséges.
Európa keleti fele belendült
A hidegebb éghajlatú országokban a megbízható rovarölő csávázószer nélkül is jövedelmező a cukorrépa termelése. Ez magyarázza, miért éppen a lengyeleknél nőtt meg a növény termőterülete. A lengyel régiós cukorár tonnánként 34 euróval több, mint a német, és a cukorgyárak is motiváló árakat kínáltak. A magyar és a horvát vagy román régiós árszint között azonban már 142 eurós szakadék tátong az utóbbi országok javára. A hazai répafeldolgozónak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia idén, hogy a gazdálkodókat rávegye a cukorrépa vetésére. Romániában idén két cukorgyár indult újra. Itt a termelést éppúgy kiegészítő támogatás segíti, mint nálunk.
Extrém magas cukorárak
A fehércukor ára idén szeptemberben meghaladta a 2011-ben mért csúcsot Európában, ekkor 820 eurónál tetőzött, ami 2,7-szer magasabb ár volt az egy évvel korábbinál. A nyerscukor ára pedig október közepén lépte át a 2011-ben mért csúcspontot. (Lásd: A történelmi csúcson végre megállt a cukor ára.)
Nincs különösebb cukorhiány, főként Ukrajna szomszédságában
A futó szezonban a világ 2 millió tonnával kevesebb cukrot gyárthat, mint amennyi a szükséglete. Az Európai Unió a harmadik legnagyobb cukortermelő a világon Brazília és India mögött, de az ötödik legnagyobb importőr is. Jellemzően 2 millió tonna körüli cukrot kell a közösségnek behoznia. Tavaly 3 millió tonnára kúszott fel az import, köszönhetően az Ukrajnából érkező vámmentes árunak, a felesleget tovább is exportálta az EU. Idén 2,5 millió tonnára becsülik az elemzők a behozatalt.
Ukrajna idén 96 ezer hektárról takarít be cukorrépát 48 t/ha-os átlaggal, azaz 4,6 millió tonna répát szállít a gyáraknak. Magyarországon a magas szerződéses áraknak köszönhetően 8,6 ezer hektárról 14,6 ezer hektárra ugrott a cukorrépa vetésterülete. Idén az időjárás úgy alakult, hogy nem a levéltetvekkel, hanem a makrofominás betegséggel gyűlt meg a termelők baja, a kór mintegy 1500 hektárt károsított hazánkban. A magyar átlagtermést 63 tonnára tették a szakági elemzők, jó cukortartalommal. A növény profitot termel idén.
A cukor egy főre jutó, hazai fogyasztása a 2015-ben mért 14,4 kilogrammról 11–12 kilogrammra közé csökkent, a lakosság létszáma pedig már csak 9,6 millió fő. A kaposvári gyár az ország cukorszükségletének általában bő 40 százalékát biztosítja, de ez most 80 százalék fölé emelkedik.
