Befejezi a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyára, a Nitrogénművek, ha a kormány nem módosítja a szén-dioxidkvótához kapcsolódó adóterhelést – helyezte kilátásba a gyárbezárást Bige László, a vállalat tulajdonosa. Közöljük az Agrárszektornak is eljuttatott levelét.
A szén-dioxidkvóta különadója az ok
Bige László szerint a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja. A Nitrogénművek már november 6-tól leállt, a nyilvánosan elérhető adatok szerint csupán egy hónapra. Ám most Bige László a teljes bezárást is kilátásba helyezte. A tulajdonos elküldte az Agrárszektornak azt a szeptember elején kelt levelet, amelyet Lantos Csaba energiaügyi és Nagy István agrárminiszternek írt azért, hogy felhívja a figyelmet a helyzetre. A levelet alább közöljük.
„Tisztelt Miniszter Úr!
Július 17-én jelent meg a Kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. A rendelettel kapcsolatos aggodalmunkat július 21-én, Miniszter Úrnak küldött levelünkben kifejeztük, majd azt személyesen is megosztottuk Steiner Attila államtitkár Úrral, majd Dali Daniella helyettes államtitkár asszonnyal folytatott megbeszélésünkön, amit további információmegosztás követett.
Tájékoztatjuk Tisztelt Miniszter Urat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 1931 óta, tehát 93 éve Magyarország legrégebben működő vegyipari vállalata. Az elmúlt 14 évben 450 millió € saját forrásos beruházást hajtottunk végre állami támogatás igénybevétele nélkül. Ezen beruházásokkal elértük, hogy Európa C.N.A. típusú nitrogén műtrágya 13%-át Magyarországon termelik. A műtrágyák közül ez a legzöldebb és a legkorszerűbb. A világ legnagyobb és legkorszerűbb salétromsavgyára Pétfürdőn működik. A tradíciók és az ipari kultúra nagyon magas színvonalú, termelői gyárainkban a dolgozók nagy többsége első munkahelyes, és innen is mennek nyugdíjba. Dolgozóinkat megbecsüljük, 2023. 1–8 havi átlagjövedelmük 770.287 Ft. Az üzemek működtetésében a szakmai tapasztalat és tudás nem pótolható a nagyfokú robbanásveszély miatt. Egy-egy munkaposzton a betanulási idő 3 év. Azok a gyárak, akik elengedték a dolgozóikat, majd később újra akartak indulni, ott ez a szakmai tudás nélkül lehetetlenné vált (például Szerbia 3 műtrágyagyár, Románia 5 műtrágyagyár, csak itt, a szűk környezetünkben).
A Nitrogénművek Zrt. teljes infrastruktúrával rendelkezik, 530 ha területen:
- saját vízforrással a Bakonyban;
- kétirányú villamosenergia-csatlakozással, vadonatúj fogadóállomásokkal;
- kettő nagyteljesítményű gázvezetékkel;
- iparvágányokkal sok funkcióra;
- saját 29 MW/h-s, vadonatúj erőművel;
- 4 műtrágyagyárral, melyből 3 vadonatúj;
- két salétromsavgyárral, mindkettő vadonatúj, legkorszerűbb és legkörnyezetbarátabb technológia;
- egy ammóniagyárral;
- három darab semlegesítő üzemmel, tiszta új mindhárom;
- három nagyteljesítményű dolomitmalommal, és még hosszan sorolhatnám.
A Nitrogénművek Zrt. újraelőállítási értéke 4,5–5 milliárd euró és kb. 7 év, látva az elmúlt évtizedben történt műtrágyaüzemi beruházásokat. A Nitrogénművek Zrt. mai értéke nagyságrendileg 2 milliárd euró. Továbbá pillanatnyi helyzetünkben 45 millió euró értékű szerződéses kötelezettségünk áll fenn különböző beruházásokban, melyek vagy megkezdődtek, vagy folyamatban vannak, és 2024-ig mennek teljesülésbe.
Ezen tőmondatos összefoglaló a teljesség igénye nélkül egy tájékoztató Tisztelt Miniszter Úrnak, hogy el tudja helyezni a Nitrogénművek Zrt-t a magyarországi ipari környezetben.
Tisztelt Miniszter Úr! Ezen rendelet jelenlegi formájában azonnal ellehetetleníti a Nitrogénművek Zrt. termelésének folytatását, és elkezdtük a felkészülést a termelés szeptember 30-i leállítására és a gyár konzerválására, ameddig dolgozóink a felmondási idejüket töltik. A csoportos létszámleépítés bejelentése 2023. október 1., ami a Nitrogénművek Zrt.-nél közvetlen 465 főt érint, és a hozzátartozó cégeknél, cégcsoport szinten még nagyságrendileg 500 alkalmazottól kell azonnal megválni.
Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén-készletezési tagdíj, ami 2015-ben 65,15 Ft/MW/h, 2022-ben 179,95 Ft/MW/h volt, 2023. április 1-től már 688,68 Ft/MW/h. Éves szinten a Nitrogénművek Zrt. tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot és közel 2,6% árbevétel-arányos adót jelent, egy tonna műtrágyára vetítve kb. 6.000 Ft-ot. Ehhez hozzáadva a tonnánként 40 euró adót (cc.15.400 Ft) az összes adó egy tonna műtrágyára 21.400 Ft. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik. A műtrágyán keletkező fedezet 10 évből 9-ben nem teszi lehetővé ezen adó megfizetését.
A másik fontos ok, az a likviditásunk megőrzése. Ma rendelkezünk annyi forrással, hogy mindenkit kifizetünk és becsukjuk a gyárat. A 40 eurós adó visszamenőleges bevezetése 2023. január 1-től és ennek 2023. július 17-i közlése 16.504.720 eurós veszteséget okozott. A 40 euró többletterhet az árban nem tudjuk érvényesíteni, de a termelést már 2023. január 1-én megszüntethettük volna, amennyiben a rendeletről tudomásunk lett volna.
Az MSZKSZ díj mértéke 6.000 Ft/tonna műtrágya, ami a mai műtrágyaár (120.000 Ft/tonna) 5%-át jelenti. Ez rontja a versenyképességünket, de kigazdálkodható.
Jelen levelünk célja továbbra is az, hogy felhívjuk a Kormányzat figyelmét a bevezetett adó rendkívüli hatásaira, és felkérni a Kormányt a rendelet finomítására, amely a fenntarthatósági célok megvalósítása mellett a hazai műtrágyagyártás, közvetetetten a hazai mezőgazdaság versenyképességét és a kapcsolódó munkahelyek megőrzését is támogatja.
A kormányrendelet vegyiparra gyakorolt hatása súlyos, de azon belül még diszkriminatív is, hiszen aránytalan terhet ró a nitrogénműtrágya gyártására. Elvárt működés mellett, ami a hazai mezőgazdaság igényének közel 60%-át biztosítja és az ország exportteljesítményéhez is jelentősen hozzájárul, a bevezetett adó mértéke meghaladhatja árbevételünk 10%-át, ami a vállalat likviditásának fenntartása érdekében azonnali reakciót igényel. Más, az adóval érintett, vállalatoknál ez a mérték, konszolidált árbevétel szinten 1% alatt marad. Nemzeti voltában is egyedi a Nitrogénművek helyzete, mivel konszolidációs körében csak hazai gyártás található, így más érintett nemzetközi vállalatcsoporthoz képest (pl. cementipar) nem tudja a termelés áthelyezésével ellensúlyozni az adó negatív hatását, mint az várható más iparágakban. Mindezeket figyelembe véve, a prudens gazdasági működésünk folytatása érdekében a termelés leállítása és a munkaerő-leépítés a meghozandó egyetlen ésszerű döntés a vállalat vezetése részéről.
Az EU-n belül már eddig is versenyhátrányos környezetben tartotta fenn működését a Nitrogénművek amiatt, hogy plusz terheket viselt el és járult hozzá a gazdaság számos területének finanszírozásához. Jó példa erre MSZKSZ hozzájárulás, amit korábban már kifejtettem.
A gyár leállása számos területen fogja érinteni a hazai költségvetést, ami a rendelet céljával ellentétes hatást eredményez már rövid távon is. Pozitív hatás az egyszeri adóbevétel a 2023. 1–3. negyedév termelése és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás adóvonzatának mértékében 12 milliárd forint. Negatív hatás az MSZKSZ hozzájárulás kiesése (6,1 milliárd Ft), áfakiesés (19,9 milliárd Ft), élelmiszerlánc-felügyeleti díj (199 millió Ft), személyi jellegű kifizetések adói + bérjárulék (2,459 milliárd Ft), helyi adók (1,24 milliárd Ft), FGSZ forgalmi díjak (2,3 milliárd Ft). A felsorolásban a teljesség igénye nélkül csak a jelentősebb tételek szerepelnek. Összesen: 32,2 milliárd Ft.
Pontosan nem számszerűsíthető, de biztosan jelentkező tételek: elmaradó beruházások értéke (16 milliárd Ft), kieső exportérték (2024: 75,7 milliárd Ft), műtrágya árának növekedése a kieső termelés eredményeként. A becsült áremelkedés min. 20-50%, ami előreláthatóan a mezőgazdasági termelők műtrágya-felhasználását jelentősen fogja csökkenteni, ezáltal tovább romlik a versenyképességük. Ismerve a mai helyzetüket, teljes lesz az importfüggőség.
Modern és hatékony technológiájának ellenére a hazai műtrágyagyártás már így is komoly versenyképességi kihívásokkal küzd mind EU-n belüli, mind EU-n kívüli vállalatokkal szemben a kedvezőtlen gazdasági környezet és az azzal kapcsolatos addicionális terhek viselése miatt. Amennyiben a rendelet visszavonása nem megoldható, úgy kérjük az arányos költségviselés elvének bevezetését és az adó összegének maximalizálását a vállalatok konszolidált árbevételének 1%-ában.
Mint hazai tulajdonú vállalat, készen állunk támogatni a magyar gazdaság fejlődését és hozzájárulni a klímasemlegességi célok eléréséhez. A Nitrogénművek azon kevés nemzetgazdasági szempontból jelentős szereplő egyike, ahol teljes a magyar tulajdonlás, és átlátható szervezeti és működési struktúra található, az exportpiacokon is versenyképes termelési hatékonyság mellett.
A fent leírtak értelmében tisztelettel kérjük Miniszter Urat, hogy vizsgálja meg a rendelet módosításának lehetőségét, és biztosítson további személyes konzultációs lehetőséget miniszteri szinten az együttműködési lehetőségek feltérképezése céljából, biztosítva ezzel egy stratégiai ágazat fennmaradását, fejlődését és hozzájárulását a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez.”
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Sokkal olcsóbb lett a műtrágya, mégis laposabb a pénztárca.
