Növekvő igény a tőzeg helyettesítésére

Írta: MezőHír-2022/08. lapszám cikke - 2022 augusztus 29.

A kertészetek egyre gyakrabban használnak a korábbiaknál fenntarthatóbb anyagokat a növénytermesztés során (például tőzegmentes komposztot). De mi teszi a tőzegmentes komposztot fenntarthatóbb választássá?

Egy marék föld

Mi az a tőzeg?

A tőzeg definíciói tudományáganként és hatóságonként eltérőek, és nincs olyan egyetemes megfogalmazás, amely minden körülmények között alkalmazható lenne. Ez azért sajnálatos, mert befolyásolja a tőzeg elhelyezkedési területére vonatkozó becsléseket, valamint a fontos tulajdonságai, különösen a térfogat és a széntartalom meghatározását. A tőzeg különböző definíciói között eltérés van a talajfelszíni szerves réteg minimális vastagságával és a benne lévő szerves anyag minimális százalékos arányával kapcsolatban is. Az általános megfogalmazás szerint a tőzeg szivacsos, részben lebomlott szerves anyag, amely túlnyomórészt sphagnum mohából (valamint vízinövényekből) jön létre. Számos helyen megtalálható, a mocsaraktól a lápokig. A nálunk forgalomba kerülő tőzegkészítmények döntően a finneknél, a litvánoknál és a letteknél kitermelt tőzegen alapulnak.

Ha a körülmények megfelelőek (pl. erősen savas, alacsony tápanyag- és oxigéntartalmú, vizes élőhelyek), a növények lassan tömörödnek és elpusztulnak, így tőzeg keletkezik. A mérsékelt égövi, boreális és szubarktikus területeken az alacsony hőmérséklet (télen hosszan fagypont alatti) csökkenti a bomlás sebességét. Ennek eredményeként a részlegesen lebomlott növényi maradványok felhalmozódnak és tömörödnek, tőzeget képezve, amely megváltoztatja az aljzat kémiai és fizikai tulajdonságait. Ez egy időben nagyon elnyúló folyamat, amit mi sem mutat jobban, minthogy az a tény, hogy évente körülbelül mindössze1 mm-es réteg halmozódik fel belőle.

E természeti erőforrás hosszú életciklusa az egyik fő oka annak, hogy a jelenlegi ütemben történő kitermelés nem fenntartható.

Németország és Kanada adja a növénytermesztési célú tőzegkitermelés több mint felét. További fontos tőzegtermelő országok a balti államok, Finnország, Írország és Svédország, de Chile és Argentína is.

A tőzeglelőhelyek fontosak a környezet és az éghajlat szempontjából, de a szerepüket jelenleg még mindig alulértékelik. A tőzeget évszázadok óta használják tüzelőanyagként és talajjavítóként.

Munka komposzttal
Saját tömege közel 20-szorosának megfelelő vízmennyiséget képes megkötni

A tőzeg mint termesztőközeg előnyei

A tőzeg számos olyan tulajdonsággal rendelkezik – akár a táptalaj fő összetevőjeként, akár talajjavítóként –, amely egyedülálló és keresett termékké teszi a kertészetek és a mezőgazdasági növénytermesztés számára. Javítja a talaj szerkezetét, javítja a vízvisszatartást a könnyű homoktalajokban, és segít csökkenteni a tápanyagok kimosódását. A tőzeg saját tömege közel 20-szorosának megfelelő vízmennyiséget képes megkötni. Szellőzteti és javítja a nehéz agyagos talajokat, azok vízelvezetését, lehetővé téve a gyökerek lélegzését, növekedését és a tápanyagok jobb felszívódását. Előnyös a talaj pufferkapacitása szempontjából, mivel nagyon jól tolerálja a pH-változásokat. Jó hatással van a kationcserélő kapacitásra, amely segít megtartani az ásványi anyagokat, idővel felszabadítja azokat. Megakadályozza a műtrágyák kimosódását. Gyomoktól és szennyezőanyagoktól mentes természeti erőforrás. A tőzeg lehetővé teszi a növények növekedését levegős és jól strukturált talajban, garantálva az egészséges, erőteljes kultúrát. A hazai piacon szinte valamennyi népszerű gyártó (Stender, Kekkilä, Novobalt, Pindstrup, Klasmann stb.) tőzegterméke elérhető. Azonban a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő gyártók, mint a Stender és a Klasmann is intenzíven dolgoznak azon, hogy minél tökéletesebb tőzeghelyettesítőt hozzanak létre. A hazai piacon gazdag a kínálat talajjavító termékekből (pl. Meliorit, Terrum-M, Alginit, Agrolit-L, Kókuszfölt Triópakk, DCM Vivimus stb.), amelyek egyfajta alternatívát kínálnak a tőzeggel szemben.

Maga a természet: gyűrűsféreg komposztban
Gyomoktól és szennyezőanyagoktól mentes természeti erőforrás

Miért fontosak a tőzeges területek?

A Föld szárazföldjének mindössze 3%-át borító tőzeglápok tartalmazzák a világ talajszén-készletének legalább negyedét. A tőzeglelőhelyek rendkívül változatos helyek, amelyek fennmaradásától sok faj léte függ. Továbbá a tőzeglápok fontos szövetségesek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégpedig azért, mert a bolygó egyik leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelői. Egyes becslések szerint kétszer annyi szenet tárolnak, mint a világ erdei. Ráadásul ez még nem minden: a tőzeglápok az árvízkezelés kiváló és egyben természetes formái is, nedvszívó tájak, amelyek hatalmas mennyiségű csapadékot tudnak felszívni, csökkentve az áradások kockázatát. Ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy elpazaroljuk ezeket.

A tőzegláp helyreállítása 5–30 évig tarthat, előre meghatározott kritériumoktól függően, mint például a tipikus növény- és állatvilág, vízállás, szénmegkötés.

Az egyes tőzeges területek szintjén az élőlények sokfélesége kivételes lehet. Például az írországi Waterford megyében található Fenor Bog lúgos lápvidékén 118 növény- és 214 gerinctelen élőlény, madár- és emlősfaj található, és mindez kevesebb mint 1 négyzetkilométeren belül. A jövő szempontjából nagy veszélyt hordoz magában, ha a tőzeges területek biodiverzitása csökken.

Ennek az okai a következők lehetnek: az élőhelyek elvesztése, az invazív, idegen fajok megjelenése és elterjedése, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és tőzegkitermelési célú túlzott kitermelés, a tápanyagszennyezés és a klímaváltozás. A tőzegképződés folyamata szempontjából elengedhetetlen, hogy a tőzeglápokon jelen legyen bizonyos növény- és állatfajok együttese, gondolunk itt a tőzegképző növényfajok, illetve a növények regenerálódását segítő állatok jelenlétére. Ezek védelme és/vagy helyreállítása fontos feladat. Míg a szerves talajok nagymértékben hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termeléshez, a szerves talajok lecsapolásából eredő visszafordíthatatlan folyamatokat óvatosan kell kezelni. A tőzeglápok észszerű felhasználásának magában kell foglalnia a szomszédos és globális környezetre gyakorolt elfogadhatatlan ökológiai hatások elkerülését.

Szubsztrátumipar
A szubsztrátumipar évtizedek óta keresi a tőzeg alternatíváit

Megoldások a tőzeg helyettesítésére

A szubsztrátumipar évtizedek óta keresi a tőzeg alternatíváit, és ezeket egyre inkább alkalmazzák. A termelők és fogyasztók által támasztott mennyiségi és minőségi követelmények azonban még nem mindig teljesíthetők. Ezenkívül minden anyag szénlábnyomát tovább kell tanulmányozni, beleértve a szállításukkal és újrahasznosításukkal kapcsolatos részleteket is. Az ipar erősen elkötelezett a felelős tőzegláp-gazdálkodás mellett, és lehetőség szerint igyekszik minimalizálni annak káros hatását.

Évekkel ezelőtt a tőzegmentes termékeket általában kevésbé kedvelték, mint a tőzegalapú változatokat. Sok esetben jogos volt a „távolságtartás”. Mára, az intenzív K + F tevékenységnek köszönhetően számos termék került kifejlesztésre és finomításra. Ezek ma már ugyanolyan jók vagy még jobbak is, mint a hagyományos tőzegalapú talajjavítók a piacon. A természet leutánzása azonban mindig is nehéz feladat volt. Ez a tőzeggel kapcsolatban is igaz. Ezért a kereskedőknek fel kell hívniuk a kertészek és a gazdák figyelmét a tőzeg és az azt helyettesítő anyagok, például a farost vagy komposzt eltérő tulajdonságaira is, hogy a lehető legkevesebb csalódás érje a fogyasztókat a növénytermesztés során, hiszen ez ronthatná a tőzegmentes talajok széles körű elfogadását.

A kókuszdió ideális pH-értéke 6,0, ami tökéletes a legtöbb növény számára, és természetes gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik.

Emellett a csökkentett tőzegtartalmú vagy tőzegmentes termesztőközeg használata a növénytermesztésben gyakran megkívánja a korábban alkalmazott technológia, például az öntözés és tápanyagellátás módosítását. A legtöbb megvásárolható tőzegmentes keverék az itt következő összetevők közül egyet vagy többet is tartalmaz. Ezek összetételükben gondosan kiegyensúlyozottak, hogy a hagyományos tőzegalapú termékekkel azonos vagy nagyon hasonló termesztési feltételeket biztosítsanak:

Kókuszhéj (kókuszrost). A kókuszhéj rostjai a tőzegmoha legismertebb alternatívájának számítanak. A kókuszdió kiváló vízmegtartó képességgel rendelkezik, súlyának 10-szeresét képes magába gyűjteni. A talajhoz való hozzáadása elősegíti a megfelelő vízelvezetést és levegőztetést is, így a növények gyökerei sok vizet és oxigént kapnak.

Fás anyagok (kéreg, farost, faforgács stb.). A fás anyagok nem számítanak a legideálisabb tőzegmoha-alternatívának, habár bizonyos előnyeik vannak. A faalapú anyagokat évtizedek óta adják a kereskedelmi talajkeverékekhez, hogy javítsák a vízvisszatartást és a szerves anyagok hozzáadását. Megnyitják a talajt, a jobb légáramlás és vízmozgás elősegítésére. A fa pH-értéke alacsony lehet, így a talaj savasabbá válik, ami jó a savkedvelő növényeknek, de nem a legjobb választás a lúgosabb környezetet kedvelő növények számára.

Komposzt. A komposzt tele van jótékony mikrobákkal és tápanyagokkal, és általában „fekete aranynak” is nevezik. A mezőgazdasági, növényi hulladék lebontásából készült komposzt gazdag mikroorganizmusokban, amelyek hasznosak a talaj számára. A „fekete arany” segíti a vízelvezetést, és tápértéket biztosít. A komposzt természetesen nem új dolog a gazdák számára, ugyanakkor hatékony tőzegmoha-alternatívaként is használható. Talajhoz adva javíthatja a talaj szerkezetét, fokozhatja a víz beszivárgását és visszatartását, valamint hasznos mikrobákat adhat hozzá. A komposzt használata segít csökkenteni a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét, miközben gazdag tápanyagot biztosít a talajnak, csökkentve a műtrágya iránti igényt.

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY