Csak a kis kukoricaterület miatt nem érjük el idén a korábbi évek 8 millió tonnás össztermését, a hozamok ugyanis kiválónak ígérkeznek szeptember közepén. Más kérdés a megtérülés. A legelégedettebbek azok a gazdák, akiket meglepetésként ért a jó évjárat, és minimális ráfordításból számolhatnak szokatlanul jó terméssel.
E cikk írásakor, szeptember elején a párizsi tőzsdén 213 eurót ér egy tonna novemberi szállítású kukorica, a márciusi 224 eurót. Ukrajnában 47,5 ezer forintnak megfelelő összegért veszik át a gazdálkodóktól a telephelyre beszállított ó termést, az ország nyugati határára pedig 154 dollárért (56 ezer forint/t) elviszik. Ahogy azt már „megszoktuk”, a magyar felvásárlási ajánlatok nem sokkal efölött vannak. Szeptember 8-án a leggyakrabban hallott ár 60 ezer forint tonnánként. Tekintve a termelés 450–600 ezer forintos költségét, 9-10 tonnás csúcstermésre lenne szükség a plusz nullás eredményhez. Vajon sikerül? Van esély a jobb árakra? Ha igen, van még hely betárolni a tengerit? Ezekre a kérdésekre keresünk választ.
Madártávlatból
Nézzük meg előbb, hogy áll a világpiaci kínálat. Az USA-ban 383 millió tonna lehet a termés, a száraz időjárás miatt kevesebb a korábban vártnál. 5253 millió tonna juthat exportra. Brazíliában legalább 129 millió tonnás termést valószínűsítenek, de akár a 135 millió tonna is összejöhet. 55–59 millió tonna szabadon exportálható az országból. Argentína sokkal jobb szezont zár a tavalyinál, és a becsült 54 millió tonnás termésből 40,5 millió tonna juthat a külpiacokra.
A közvetlen környezetünkben, Ukrajnában szépek az állományok, de a 27,5 millió tonnára becsült össztermés még mindig csak annyi, amennyi a 2021-es betakarítás utáni exportmennyiség volt. Most kivitelre legfeljebb 19,5 millió tonna jut, 30 százalékkal kevesebb, mint ami eddig a nyakunkba zúdult. Európában 60–62 millió tonna termés várható. Ez a tavalyinál jobb, de a 2021. évi 71 millió tonnától elmarad. 20–22,5 millió tonna importra lehet szüksége a térségnek. Az igényeket mérsékli, hogy Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában lendületesen csökken az állatlétszám. (A spanyoloknál a szűkös gabonakészlet ellenére nem.)
Ugyanakkor Európában csapnivaló lett az árpatermés, de Kanada és Oroszország sem remekelt a termelésében. Az unió búzatermése az ötéves átlagot némileg felülmúlta, de a tavalyit nem érte el. Magyarán, kevesebb a kalászos alternatíva a takarmányozásban. Emellett a kedvező alapanyag- és energiaárak ismét felpörgetik a magyar, lengyel, olasz és szlovák kukoricafeldolgozást. Összességében egy stabil, kiegyensúlyozott piacot látnak az elemzők – épp csak a magyar gazdák nem.
Az Alföld ismét hátrányban
Ahogy haladunk az országban nyugatról keletre, illetve északról dél felé, úgy csökkenek a hozamok. Ismét az esőhiány, a vihar, a vadak és a pockok okozták a legtöbb gondot. Bár sokkal több volt a csapadék, mint tavaly, még a toxinosabb térségekben is azt hallani, hogy szemre szépek a csövek. A hosszabb távú előrejelzés szerint szeptember közepéig marad az átlagosnál szárazabb és melegebb időjárás, aztán pár hét kifejezetten esős időszak következik. Ezt követően ismét várni kell az állományok és a talaj száradására.
Békés vármegyében csak ott lesz 8-10 tonnás termés, ahol öntözni tudták a szemes kukoricát, a déli részben 4 tonnás táblákra is akad példa. Vármegyei szinten 5–6 tonnás termésátlagra számítanak. „Július közepén romlott el a helyzet, amire az augusztusi hőség még rátett egy lapáttal. Mostanra teljesen felszáradtak a növények. Hamarabb vesztették el a lombjukat, mint a csövek a nedvességet, ami azzal jár, hogy nehezebb lesz a vízleadás” – magyaráz a térségben teljes rálátással bíró szakember. Most 24% víztartalom körül járnak a szemek, gombásodás jeleit egyelőre nem észlelni rajtuk, de az már biztos, hogy vagy a korai betakarításhoz, vagy az olcsó szárításhoz fűződő vágyálmok meghiúsulnak idén. Örömteli, hogy most sokkal olcsóbb a gáz, mint tavaly volt.
„A termelők minden elérhető, korai érésű kukorica-vetőmagot elkapkodtak tavaly, de ez nemigen változtat a betakarítás időpontján. Szeptember közepéig mindenki a napraforgó aratásával, tisztításával, szárításával és eladásával lesz elfoglalva. Nagy a termés, szűkösek a fuvarkapacitások a gépkocsivezetők hiánya miatt, és kevés a tároló. Úgy hallom, a tavalyi toxinos kukoricát már eladták 42 ezerért, a mostanira tonnánként 62 ezret mondanak, de kevés a tényleges üzlet.”
Bács-Kiskun közepén, közvetlenül a Duna jobb partján valamivel jobb a helyzet. „A térségünkben senki nem mond 7–8 tonnánál többet, és minél keletebbre megyünk, annál rosszabb a helyzet” – halljuk itt is. A környékben a májusi 130 mm esőt júliusban kitartó vízhiány és hőhullám követte, így hiányosan termékenyültek az egyébként egészségesnek látszó csövek. „500-600 ezret rá lehet költeni egy hektár kukoricára, ami azt jelneti, hogy 10 tonnás termés kell a plusz nullás eredményhez. Ez itt biztosan nem lesz meg” – sommáznak a gazdálkodók.
Jász-Nagykun-Szolnok kunsági földjei kevésbé jók a kukoricának, főként öntözetlenül, de most mégis sikerült a növény. „7–8 tonnát mutat a tábla, ami nálunk kiválónak számít, főként, hogy nem költöttünk rá sokat. De nem akarom elkiabálni, mert a napraforgó is gyönyörűnek látszott, mégis 2 tonna lett, és csak 100 ezret adtak tonnájáért, ez hektáronként 200 ezer buktát jelent. Az árpa 68 mázsa volt, és 42 ezerért vették meg, a búza 65 mázsa, és 48 ezerért tudtam eladni, kivéve azt a 2500 mázsát, amit korábban leszerződtem 80 ezerre. Nem mertem lekötni többet, mert ha véletlenül ugyanolyan rossz lesz az év, mint a tavalyi volt, akkor még fedezeti vásárlásra is kötelez a vevő. A múlt év kudarca után idén hamar elfogyott a pénzem, és megalázó üzletekre kényszerültem, hogy kifizethessem az inputokat. Most itt állok egy szinte üres tárolóval, mégis üres zsebekkel. Nem tudom megvenni az őszi műtrágyát. A kisebb gazdaságok még rosszabb helyzetben vannak, sokan abbahagyják idén a termelést. Csak a pockok tobzódnak a térségben. Olyan kövérek voltak tőlük a gólyák, hogy alig tudtak elszállni Afrikába.”
Észak és Nyugat csúcstermést mutat
Ahogy haladunk feljebb a térképen, egyre javul az összkép. Már a Nyírségben azt mondja egy nagygazdaság agronómusa, hogy igencsak elégedett az árukukoricával, ami 10–11 tonnát mutat. „A tavalyi eredmény miatt idén majdnem 30 százalékkal kevesebb a szemesünk, inkább a vetőmagnak való és a csemege területe ugrott meg, azokat idén nagyon jó áron lehetett leszerződni” – mondja a szakember. Így most mindhárom hasznosítási irány bejön náluk. A szemest szárítani és tárolni is tudják házon belül.
Borsod-Abaúj-Zemplén hegyei, völgyei mindig elég esőt kapnak a szép terméshez, ahol kevesebb a csapadék, ott jellemzően a talajok vízgazdálkodása jó. Nem így Heves megyében, ahol inkább szőlővel és birkával lehet kihasználni a termőhely adottságait. A Mátra alján mindig kevés az eső, „magukra húzzák a hegyek”, de idén a szokásosnál több csapadék érkezett, és a kukorica is jó helyre, a Zagyva partjára került – meséli egy helyi gazdálkodó, aki elégedett a 8 tonnának mutatkozó eredménnyel. Nedvesen fogja eladni, és a kevés ráfordítás miatt számít is belőle egy kis nyereségre.
Komárom-Esztergomban azt mondja a termelő, hogy a 10–11 tonnának mutatkozó hozam még csak nem is kiugró a térségben. „Időben jöttek az esők, most is kedvező a nagy meleg, szépen száradnak a csövek. Egészséges a kukorica, kevés benne a fuzáriumos. A jövő héten már belevágok, mert egy feldolgozó 27% vízzel várja. 58 ezer forint alapárat ígért érte, ami nagyon jó, tekintve, hogy a szemes kukoricát is 59-ért veszik most. Saját tárolóm nincs, de ha nagyon akarnám, bértárolhatnám, csak nem látok benne fantáziát. Bőséges a hazai termés, később sem lesz árrobbanás. A termés másik részét – nem is keveset – már korábban lekötöttem 76 ezerért. Nyereségem csak a kukoricán lesz idén.”
Győr környékén 100 hektár átlagában 10 tonnás kukoricatermésre készülnek az elért gazdaságban, ami kiválónak számít. „A csuhélevelek már felnyíltak, nincs is sok csapadék, a fuzáriumnak nem sok esélye van kárt tenni. Bízom benne, hogy nemcsak sok, de egészséges is lesz a termés. Most 62-63 ezer forintot hallok tonnánkénti árnak, már ezzel is nyereséges lenne a termelés, de beteszem tárolóba, mert van még hely neki.”
A csúcstermés ellenére bosszúsabb hangokat hallani ott, ahol elvárják a kukoricától a szép eredményt, ezért többet is fordítanak rá, mint az előbbi vármegyékben. A végeredmény egy rosszabb szaldó. Így Somogy vármegyében is kevésnek látszik a nyereséghez a 9–11 tonnás kukorica. „Egyelőre egészségesnek látom, de tartok a toxintól, mert sok volt a csapadék, és ilyenkor mindig benne van gomba a szemekben. Mivel sok a termés, biztosan bele is fognak kötni. Itt most 59–61 ezer körüli árat mondanak rá, ennyiért nem adom. Tárolni viszont csak úgy tudom, hogy valamit kitárolok előtte. A következő hónapnak ez lesz a legnagyobb feladata.” Az elért gazdaságvezető szerint a túlkínálat csak Kelet-Európa problémája, valójában kevés a kukorica Európában. Tud arról is, hogy az ukrán export harmadával csökken idén, így bízik benne, hogy megtérül a tárolás.
Vas vármegyében az átlagtermés 8–9 tonna körül várható, ami nem elég a nyereséges termeléshez. „Vannak ugyan 10 tonna feletti táblák is, de az állományok harmada nagyon rosszul indult, és a végkimenet is bizonytalan még ebben a hőségben, nem merek többet mondani” – indokolja Kónya Zsolt, aki egy vetőmag-forgalmazó képviseletében járja a vidéket, és jó rálátással bír az eredményekre. Úgy nézi, helyenként a vadak is erősen megtizedelték a termést, de talán idén a gombás betegségek nem okoznak problémát.
„Most még jóval 25% feletti víz van a szemekben, ha hirtelen érkezik az októberi fagyos idő, sokat kell költeni a szárításra. A felvásárlók 58 ezer forintot mondanak a kukorica tonnájára, közben a nitrogén ára egy hónap alatt visszakúszott 97-ről 140 ezerre. Nagy elkeseredést látok a gazdaságokban. Teljesen torz a piac. A gazdasági problémáktól eltekintve két dolog segíthetne a magyar mezőgazdaságon: egy gyors víztározó-építési program és a feldolgozóipar/kereskedelem termelői kézbe vételének támogatása. Enélkül a 60 forintos búzából 1500 forintos kenyér sül, a társadalom meg a termelőt hibáztatja.”
Mennyire toxinos?
A kukorica a legérzékenyebb a toxintermelő gombákkal szemben. Három kórokozót érdemes kiemelni, ezek: a Fusarium graminearum, a F. verticillioides és az Aspergillus flavus. Egyes évjáratokban az élettevékenységük nyomán a DON-toxin, a fumonizin és az aflatoxin dúsul fel a szemekben, de rendszerint egynél több méreganyagot mutatnak ki a laborok. Nemcsak az évjárattól függ a toxinszennyezettség, egyes hibridek érzékenyebbek a fertőzésre, csak a 15-20 százalékuk bizonyul ellenállónak – mutat rá dr. Mesterházy Ákos akadémikus a szegedi Gabonakutatóból. (Ajánljuk átböngészni a Kukorica Klub számait, a „Kukorica Barométer” szóra rákeresve a neten.) A szakember szerint a 2023-as évjárat egyes régiókban akár mindhárom kórokozónak is kedvezhetett, de a fertőzés szemmel látott mértéke nem sokat mond a tényleges toxintartalomról, ezért azt mérni kell. A gyakorlat mégis az, hogy a különböző táblákról érkező pótkocsik terményét toxinvizsgálat nélkül öntik össze. Pedig vannak gyorsmérésre alkalmas toxinkitek, melyek segítségével a termény könnyen szétválasztható lenne a szennyezettség alapján, és külön tárolótérbe vagy tárolótömlőbe lenne helyezhető. Ez azért fontos, mert a fertőzött termény tárolhatósága gyenge, értéke folyamatosan csökken, további kezelése pedig sokba kerül, és mégsem lesz jó az eredmény. Az állattartóknak sem mindegy, hogy mennyit kell költeniük toxinkötőkre, vitaminokra, antibiotikumokra, állatorvosra – int a szakember.
Gönczi Krisztina
