Augusztus elején Szerbia összegezte tapasztalatait az elektronikus támogatásigénylés és a műholdas felvételek összevetése kapcsán. Eszerint félmillió hektárra és mintegy 80 millió euró értékben igényeltek jogosulatlanul nemzeti támogatást a szerb kollégák. Ezen felül nem tartják tiszteletben az uniós hatóanyag-korlátozásokat, és nem követik a sertéspestissel kapcsolatos előírásokat. Búzából most a felesleg helyét keresik az exportpiacon.
Tisztogatás a kanapégazdák között
A szerb kormányzat 150 millió eurót szánt a szántóföldi növények támogatására, ennek azonban több mint a felét jogosulatlanul akarták igénybe venni. A műholdképek alapján 20 ezer gazdálkodó kukoricát, búzát, repcét jelentett be olyan területekre, amelyeket sűrű erdő borít, és soha nem estek szántóföldi művelés alá. 101 helyszíni ellenőrzésen átesett parcellából 99 esetben észleltek szabálytalanságot, ezekből 81-en semmilyen szántóföldi növényt nem találtak, a maradék 18-on pedig más kultúra volt, mint amit bejelentettek. Utóbbi esetben csak figyelmeztetésben részesítik a gazdálkodót, a többi „termelőt” azonban eltiltják a mezőgazdasági tevékenységtől, illetve a bűncselekmény esete is felmerül.
A termelésben sincs sok köszönet. Szerbia az EU-ból kitiltott szerek „temetőjévé” vált, a multik itt vezetik le a máshol nem forgalmazható készleteiket. A szakma ugyan figyelmeztette a tárcát, hogy ezzel az exportot veszélyeztetik, mégsem történtek lépések a harmonizációra. Augusztusban egy Szerbiából érkező őszibarack-szállítmányt nem engedtek át a horvát határon a növényvédő szerek magas maradékszintje miatt. Azonkívül az EU-ban tiltott klórpirifoszt is kimutatták benne. Ugyanígy jártak az almatételekkel is.
Renitens sertéstartók
A tárca a növénytermesztési támogatásokkal való visszaélések miatt úgy döntött, hogy a támogatott állattartási gyakorlatot is szoros helyszíni ellenőrizés kíséri. Emiatt idén késni fognak a kifizetések. A sertéstartókra egyébként is pikkel a hatóság, mivel egyes gazdálkodók a sertéspestis miatt lezárt körzetekből illegális útvonalakon juttatják ki az állatokat, hozzájárulva a fertőzés terjedéséhez. Idén legtöbb megerősített kitörési gócot Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentették. Az ország az évet mintegy 2,7 millió sertéssel kezdte, ami a helyi igények 87 százalékát tudja kielégíteni. A nyolcvanas évek óta 40 százalékkal csökkent Szerbia sertésállománya.
Búza: jut bőven exportra
Az idei búzahozamok közepesek voltak Szerbiában, a minőségről nem érkezett hír. 3,2 millió tonnát takaríthattak be mintegy 700 ezer hektárról. A belső piac 1,5 millió tonnát igényel. Félmillió tonnát betesznek a nemzeti nyersanyagtartalékba, és 1,2 millió tonnát engednek ki exportra. (Májusban az elemzők 1,8 millió tonnás árufelesleget prognosztizáltak, amit alig vétettek el. A nemzeti tartalék nem szerepelt a kalkulációkban.) Szerbia elsősorban a Dunán keresztül, Konstanca igénybevételével képzeli el az áru kiléptetését, elsősorban Afrikai irányába. Mivel Pireusz kikötője kínai kézben üzemel, kézenfekvő a Távol-Kelet Görögországon keresztül elérni.
