Rossz irányba tart évek óta a román agrárágazat, hiszen a mezőgazdasági kivitel csökken, az élelmiszerimport pedig egyre nő keleti szomszédunknál. Románia Magyarországtól is indokolatlanul nagy mennyiségű terméket vásárol. A gazdaszervezeti gazdaszervezeti elnök szerint a nagy farmok létrehozása javítana a helyzetükön.
Válságban a román agrárágazat
Agrárországból élelmiszerimportőr lett Románia, adta hírül az erdélyi Krónikára hivatkozva a Falugazdasz.ro. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának (LAPAR) elnöke, a dél-romániai gabonatermesztő agrárvállalkozó, Nicu Vasile szerint lehangoló a romániai agrárágazat helyzete.
A tavaszi országos gazdatüntetés főszervezője az uniós statisztikák alapján úgy véli, elgondolkodtató, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül Romániában található az EU területén működő mezőgazdasági farmok 33 százaléka, mégis Románia adja az uniós mezőgazdasági termelés mindössze 3,4 százalékát.
Nicu Vasile összehasonlításként Lengyelországot és Magyarországot említette. Míg a gazdaságok számát tekintve 13,38 százalékkal Lengyelország a második helyen áll, és az uniós össztermelésnek csaknem 7 százalékát adja, addig Magyarország az EU területén működő mezőgazdasági farmok 4,11 százalékával az össztermelés 2 százalékát állítja elő. Az európai mezőgazdaság leghatékonyabb három országa Hollandia (0,5 / 6,3), Németország (2,6 / 13,5) és Franciaország (4,3 / 16,8).
A nagy farmok jelenthetnek megoldást
A szakember az EU-s adatokból arra következtetett, hogy a romániai mezőgazdaság helyzetén leginkább az ront, hogy a hivatalosan nyilvántartott farmok 93%-a önellátó, ezek termékei pedig alig jelennek meg a piacon. A román mezőgazdaság hatékonyságát nézve sokatmondó az is, hogy az EU-ban Románia rendelkezik az egy főre számolt legmagasabb, 0,7 ha szántóterülettel. Ez hatalmas potenciál, de azért nem tudják kihasználni, mert a gazdaságok háromnegyede kevesebb, mint két hektár területtel rendelkezik.
A román gazdaszervezet elnöke fenntartja: a kis családi gazdaságok nem jelentenek jó megoldást, hiszen nem biztosítják a gazdák megélhetését. A hatékony és jövedelmező gazdálkodáshoz és a romániai agrárágazat felzárkóztatásához legalább 110 hektáros farmokra van szükség. Ezek megvalósításához három éven belül kellene eljutniuk a román gazdáknak.
Kevés támogatás, elhanyagolt állattenyésztés
Nicu Vasile a mezőgazdasági termelés hatékonyságát hátráltató tényezők közé sorolja a Romániának járó alacsony uniós területalapú támogatást is, amely hektáronként átlagosan 191 eurót jelent. Ezzel a finanszírozással Románia az utolsó előtti helyen található Lettország mögött. A legtöbb pénzt – hektáronként 1526 eurót – a máltai mezőgazdasági termelők kapják, utánuk következik Görögország 709 euróval, míg Magyarország 450 euróval a középmezőnyben található, írja a Krónika alapján a Falugazdasz.ro.
A román szakértő szerint létfontosságú a gazdákat átfogó szövetkezeti háló kiépítése, amely megkönnyítené a romániai mezőgazdasági termékek piacra jutását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország mindegyik régióiban más mezőgazdasági termék teljesít jól, ezt figyelembe kéne venni, és fel kellene értékelni az állattenyésztés szerepét is, amely az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult.
Sok magyar terméket vásárolnak a románok
A gyengén teljesítő román mezőgazdaság és élelmiszeripar legfontosabb ismérve, hogy évről évre rekordokat dönt az élelmiszerimport, idézi Nicu Vasilét az erdélyi portál. A legtöbb élelmet, a teljes élelmiszerimport kétharmadát Lengyelországból és Magyarországról szerzi be Románia. De Hollandiából, Németországból és Belgiumból is vásárol, jóllehet a máshonnan beszerzett élelmiszereknek a többségét Románia is meg tudná termelni. Sőt jelentős élelmiszerexportőr országgá válhatna, ha átalakítaná a mezőgazdaság szerkezetét.
Az agrárszervezet elnöke szerint önbecsapás, hogy az uniós források felhasználásával jó irányba tart az ágazat, mivel a valóságban az élelmiszerimport már évek óta nem csökken, a mezőgazdasági kivitel pedig nem nő.
A románoknál sokkal jobb pozíción álló lengyelekről pedig itt írtunk: https://mezohir.hu/2023/08/16/agrar-kukoricakilatasok-a-lengyelek-beeloznek-minket-mezogazdasag/
Gurzó K. Enikő
