A növényvédelem kihívásai városi környezetben

A növényvédelem kifejezés hallatán sok esetben az első gondolat az, hogy ez egyet jelent a permetezéssel és a vegyszerhasználattal. Ez azonban a növényvédelmi feladatoknak csupán egy részét képezi, hiszen számos más tényező is hat a növényekre, melyek a növényvédelem fogalomkörébe tartoznak. Ilyen például már maga a növényválasztást is, hiszen a növények alapvető igényeit soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hosszútávú siker érdekében. Ezért a következőkben a városi növények és az őket telepítő kertészek szemszögéből közelítjük meg ezt a szerteágazó témakört a termőhelyi igényektől a növényválasztáson át egészen az indokolt kezelésekig.

Termőhelyi adottságok a városban

Legyen szó egy apró előkertről, vagy éppen egy nagyobb zöldterületről, a növényválasztás előtt meg kell ismernünk a rendelkezésre álló hely adottságait, melyek determinálják, milyen igényekkel rendelkező növényeket telepítésére alkalmas a terület. Ehhez legelőször vizsgáljuk meg a talajt. Vegyünk kézbe egy marék földet, majd vízzel összekeverve végezhetünk gyúrópróbát, mely árulkodik arról, hogy kötött vagy kevésbé kötött talajjal van-e dolgunk. A szervesanyagtartalom a városban általában alacsony, így szinte mindig szükség van plusz tápanyag kijuttatására a növények ideális fejlődéséhez. A talaj kémhatását lakmuszpapír segítségével pontosan meghatározhatjuk, ennek hiányában az erősen savas vagy lúgos talajt kedvelő növények szabadföldi telepítését kerüljük, viszont konténeres nevelés mellett akár ezeket a talajigényeket is ki tudjuk elégíteni. Így nem kell lemondanunk a nagyobb törődést igénylő növényekről sem.

A talajon túl igen fontos ismernünk a beérkező fény mennyiségét is, hiszen nagy fényigényű növény árnyékban nem fejlődne megfelelően, vitalitása hamar leromlana. Ez fordított helyzetben is igaz, egy kifejezetten árnyékkedvelő növény a tűző napra történő telepítést sínylené meg. Van tehát talajunk, ahova ültessünk, tudjuk mennyi fényhez jutna ott a növény, már csak azt kell meghatároznunk, hogy kap-e elég csapadékot vagy öntözéssel tudjuk-e pótolni a növények számára szükséges vizet. A fenntarthatósági célokat szem előtt tartva a tervezés során akár a víztakarékos (xeriscape) vagy esőkert létrehozásában is gondolkodhatunk.

Növényálasztás fontossága

A növényválasztás nem egyszerű folyamat, azonban a korábban megismert termőhelyi adottságok behatárolják, hogy milyen igényekkel rendelkező fajok és fajták azok, melyeket érdemes telepítenünk. Széles toleranciával rendelkező, jó ellenállóképességű fajokat és fajtákat érdemes választani, melyek a szélsőségeket is jól bírják, így például a burkolt felületekből visszasugárzó hőt vagy a hosszú száraz időszakokat is. Az igényeken túl eltérő funkciójú növényeket ültessünk. A talajtakaró növények gátolják a gyomosodást és segítenek a vízmegtartásban, így kedvező mikroklímát hoznak létre. A virágzó növények színükkel, formájukkal díszítenek, de a városi biodiverzitás megőrzésében is részt vehetnek, hiszen míg a beporzó rovaroknak táplálékot, addig a többi rovarnak, akár kisemlősöknek búvóhelyet jelentenek, az ágyásunk pedig egy apró zöld szigetként jelenik majd meg.

Gondozás és ápolás

A növényválasztás során már képet kaphatunk az ültetni tervezett növények ápolási feladatairól, melyeket a szezonalitás alapján a leginkább célravezető csoportosítani, ami az ütemezést nagyban megkönnyíti. Az ápolási munkák közé tartozik a metszés, ritkítás, szaporítás, gyomlálás, öntözés, szükség esetén talajlazítás, tápanyag kijuttatás is. Természetesen növénycsoportonként változik, mit és milyen gyakorisággal kell elvégezni, azonban a feladatok közül kiemelendő a metszés, mely során mindig ügyeljünk arra, hogy éles, tiszta szerszámot használjunk, így a felesleges roncsolást elkerülve csökkenthetjük a kórokozók megjelenésének az esélyét. Ugyanilyen célból a fásszárúak esetében a nagyobb metszlapokat mindig kezeljük, ne adjunk esélyt a betegségek megjelenésének. Az évelő növények, mint népszerű és könnyen nevelhető csoport ismertek, ahonnan számtalan virágzó faj és fajta került ki. Ezek esetében nem követünk el hibát, ha a virágzást követően az elnyílt virágokat és virágzatokat eltávolítjuk, sok növény esetében ugyanis ez a fővirágzáshoz mérten gyengébb másodvirágzást eredményezhet.

Ha nem sikerült a megelőzés

Minden elővigyázatosság ellenére elkerülhetetlen, hogy egy-egy kártevő vagy kórokozó ne jelenjen meg a növényeink között. Ha feltételezhető a nagyobb kártétel, akkor használhatunk növényvédő szert, melyek között számtalan típust találunk. Attól függően, hogyan fejti ki hatását, beszélhetünk riasztó, csalogató és a célszervezeteket elpusztító szerekről. Megkülönböztethetünk állati kártevőket elpusztító vagy zoocid szereket – ezen belül jelentős csoportot képviselnek a rovarölő szerek vagy inszekticidek – de vannak baktérium-, gomba-, vírusölő szerek is, valamint gyomirtó- (herbicidek) és algaölő (algicid) szerek is. Az alapján, hogy a kijutatott szer a növényben hol fejti ki hatását, beszélhetünk kontakt vagy felületen ható, szisztemikus vagy felszívódó és lokoszisztemikus vagy mélyreható hatóanyagokról. Ezek a kategóriák bár nem adnak teljes képet, de mégis rámutatnak arra, hogy a kártételt és kórképet ismerni kell ahhoz, hogy megfelelő szert tudjunk alkalmazni a már fellépő probléma ellen, de a megelőzés mindig kulcsfontosságú lesz.

Integrált növényvédelem

A korábbiakban leírtakat mintegy összefoglalóan mindenképpen említést érdemel az integrált növényvédelem. Ez az ökológiai szemléletű megközelítés alkalmazza a megfelelő helyre odaillő növény elvét, a megfigyelést (monitorozást) és a megelőzést. Emellett célja a szerhasználat csökkentése, azon belül is a természetes ökoszisztémának kárt okozó szerek mellőzése, helyettesítése.

A cikkhez felhasznált források:

Feldmann F, Vogler U. Towards sustainable performance of urban horticulture: ten challenging fields of action for modern integrated pest management in cities. J Plant Dis Prot (2006). 2021;128(1):55-66. doi: 10.1007/s41348-020-00379-x. Epub 2020 Sep 22. PMID: 32983272; PMCID: PMC7508240.

Scheepens, P., Müller-Schärer, H. & Kempenaar, C. Opportunities for biological weed control in Europe. BioControl 46, 127–138 (2001). https://doi.org/10.1023/A:1011445721800

Stephen O Duke, Why are there no widely successful microbial bioherbicides for weed management in crops?, Pest Management Science, 10.1002/ps.7595, (2023).

Yu, Zhang.  Urban Garden Planning and Design and Ornamental Plant Protection. Journal of Landscape Research; Cranston Köt. 10, Kiad. 4,  (Aug 2018): 159-162. DOI:10.16785/j.issn1943-989x.2018.4.035

Olvassa el a közösségi kertekről szóló írásunkat is!