A fehérpenészes rothadás tünete és terjedése csapadékosabb évjáratban

A Sclerotinia sclerotiorum az idei évben több megyénkben is megtépázta a termésátlagokat. A fehérpenészes rothadás sajnos észrevétlenül jelen van a hazai növénytermesztésben, a felkészülés és védekezés ellene már megkerülhetetlen, különösen csapadékosabb nyári hónapok után.

A Sclerotinia a talajszinten fertőzi meg a szárakat; első jele a fehér, gyapjas bevonat a fertőzött növényi szöveten, a betegség előrehaladtával pedig a növény fokozatosan elsárgul és elhalhat. A hazánkban őshonos gombafaj szinte mindenhol megtalálható, összesen 408 gazdanövényét tartjuk számon. A Magyarországon termesztett kultúrák közül napraforgóban okozza a legtöbb problémát, de a szója, a dohány, a repce és a mustár is ki van téve a gombafertőzésnek.

 

Foltokban jelentkezik

A fertőzött növények szárának alsó részén kezdetben világosbarna vizenyős foltok alakulnak ki, amik idővel megnyúlnak. A napraforgó szárának belsejében kialakuló fehér micélumszövedék jelzi a kórokozó jelenlétét. Ebben a vattaszerű szövedékben jönnek létre a szabad szemmel is jól látható fekete szkleróciumok, melyek legtöbbször a szár belsejében találhatóak, de a külső részeken is előfordulhatnak. A micélium nem áll meg a szár károsításánál, felmegy egészen a tányérba. Ennek következtében deformált tányér és léha kaszatok alakulnak ki. A kórokozó jellegzetes tünete a magok közötti réseket kitöltő szkleróciumok rácsos szerkezete. A fertőzött kultúrnövény szára eltörik, táblaszinten 15-20% is lehet a veszteség. Ezeknek a növényeknek a betakarítása nehézkes, gyakran a tányérból kihulló kaszatok miatt felesleges is.

 

Vizenyős foltok a fertőzött száron
Vizenyős foltok a fertőzött száron

A fertőzéssel fokozatosan elhalhat a teljes növény
A fertőzéssel fokozatosan elhalhat a teljes növény

Vattaszerű szövedék a talaj mentén
Vattaszerű szövedék a talaj mentén

 

A gomba ezekkel a szkleróciumokkal vészeli át a telet a talajban vagy fertőzött növényi maradványokban. Ezek a kitartóképletek a talajban hosszú ideig életképesek maradnak, akár 6-8 évig is, de fertőzőképességükre az időjárás is nagy hatással lehet. A kórokozó számára a csapadékban gazdag, mély fekvésű területek a kedvezők. A Sclerotinia sclerotiorum fertőzése kétféle módon mehet végbe. Az egyik, hogy a talajban áttelelő szkleróciumok nedvességhez jutva közvetlenül micéliumot hajtanak, majd ezzel támadják meg a csíranövényt és az idősebb kultúra szártövét. A másik lehetőség a kultúrnövény megfertőzésére, amikor a szkleróciumok apotéciumot fejlesztenek, ami egy csésze vagy tölcsér alakú termőtest, és ezekről a szél segítségével terjednek tovább az aszkospórák.

 

Az idei párás dunszt sajnos kedvezett a fertőzésnek

Ha az elővetemények nem a kórokozó gazdanövény köréből kerültek ki, a terület nem mély fekvésű, a kitartóképletek a talajművelés során már a felszíntől lejjebb kerültek, és nem túl csapadékos évünk volt, akkor a betegség nagymértékű kialakulására nem kell számítanunk. Az időjárási körülmények azonban jelentősen befolyásolják a betegség kialakulását, így például az idei szárazabb tavasz után júniusban, júliusban jelentkező átlag feletti csapadék, a napraforgó-állományok párás, dunsztos környezete kedvezett a szklerotínia megjelenésének. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a többi szárbetegséggel (fóma, makrofomina, diaporte) is számolni kellett, tehát nem lehetett kihagyni a fungicides állománykezelést.

Hajdú-Bihar megyében pl. a csapadékos, meleg idő hatására erősödött az alternaria- (Alternaria helianthi) és a fóma- (Phoma macdonaldii) fertőzés mértéke is, sőt, foltokban a fehérpenészes (Sclerotinia ssp.) szártőfertőzés és a szárközépi (aszkospórás) fertőzés tünetei is megjelentek.

Az időjárási körülményeken túl talajaink is egyre nagyobb mértékben szennyezettek szkleróciumokkal, aminek elsődleges oka a nem megfelelő vetésforgó alkalmazása. Az ellene való védekezést a tarló átvizsgálásával kell kezdeni, hisz a tarlón maradt szármaradványokon elég egyértelműen el lehet különíteni a beteg növényeket az egészségesektől, ez alapján lehet következtetni a fertőzés mértékére. A betegség alapja a megelőzés, a vetésforgó alkalmazása. Erős fehérpenészes rothadás után lehetőség szerint 4-5 éves kihagyást célszerű tartani azoknak a kultúráknak a termesztésében, melyeket a betegség károsíthat. A termesztéstechnológiai elemek közül – tapasztalatok alapján – az egyenletes vetéssel és tápanyagellátással is csökkenthető a növényállomány kitettsége. Olvasóink körében végzett felmérés alapján az idei év sajnos országszerte kedvezett a Sclerotinia sclerotiorum terjedésének. Baranyában elsősorban a szójatáblákon jelentkezett a fertőzés, ami becslések szerint 10-15%-ra tehető, de a Somogy megyei napraforgó-termelők is – elsősorban a szűkebb vetésforgó és a csapadékos időjárás miatt – 15-20%os fertőzésről számoltak be. Abban az esetben, ha a szekunder fertőzés következtében szárközép- és tányérfertőzés is fellép, a fertőzés akár a 20-30%-ot is elérheti, amire az idén Tolna megyében volt is példa.

 

A júniusban jelentkező átlag feletti csapadék, így a napraforgó-állományok párás, dunsztos környezete kedvezett a szklerotínia megjelenésének
A júniusban jelentkező átlag feletti csapadék, így a napraforgó-állományok párás, dunsztos környezete kedvezett a szklerotínia megjelenésének

 

A primer fertőzés akár 1 tonnaterméskiesést is okozhatott

Napraforgóban a kórtani problémák közül messzemenően a Sclerotinia képes a legnagyobb kárt okozni. Hársházi Péter a Somogy megyei Szentgáloskéren mindent megtesz, hogy csökkentse a Sclerotinia által okozott terméskiesést: „Törekszünk arra, hogy a helyes vetésforgót tartsuk, de a harmonikus tápanyagellátás, a nitrogéndózisok helyes megválasztása is nagyon fontos. A primer fertőzés ellen az idén a két állománykezelés is kevés lett volna, így hiperparazita gombákat is használtunk.” A somogyi gazdálkodó az idei 4,4 t/ha-os terméseredményével joggal volt elégedett, de az aratási adatok alapján a primer védekezést elmulasztó gazdák, ugyanazon körülmények között akár 1 t/ha termést is veszítettek. Az utólagos felmérések szerint a primer fertőzés mértéke átlag 14-15% volt, de egyes helyeken a 30%-ot is elérte.

 

Hársházi Péter

 

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

 

agrár fehérpenészes rothadás mezőgazdaság növényvédelem sclerotinium
f