A humuszsavak biológiai hatása széles körű; fokozzák a fotoszintézis intenzitását, felgyorsítják a sejtlégzési folyamatokat, növelik a növényiélettani folyamatokban főbb szerepet játszó enzimek aktivitását.
A humuszsavak antivirális és adjuváns hatásának köszönhetően nő a kezelt növénykultúrák fertőzésekkel, biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szembeni ellenálló képessége. Ezen alapszik biostimulátor-hatásuk, amely általános jellegű, a növény egész anyagcseréjére hat. A cikk szerzői a zsendülés időszakában lombtépéssel kiegészített humin- és fulvosavas növénykondicionálók hatásait vizsgálták, az eredményeket pedig SPAD-értékek, illetve a fürttermés mennyiségi és beltartalmi értékei alapján értékelték.
A kísérletet a MATE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán, cabernet franc szőlőfajtán végezték. A kísérlet során négy-négy oszlopköz (5-5 tőke azonos terheléssel) részesült a következő kezelésekben:
‑ humin– és fulvosavalapú növénykondicionáló kezelés gépi lombtépéssel,
‑ humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló kezelés kézi lombtépéssel,
‑ kontroll gépi lombtépéssel,
‑ kontroll kézi lombtépéssel.
Badacsonyban a vegetáció során a táblázat szerinti fenológiai fázisokban végezték a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítmények kijuttatását, illetve a kézi, valamint a gépi lombtépést (1. táblázat).
Lombtépés a cabernet franc ültetvényben
A lombtépés, akár géppel vagy kézzel történik, egy széles körben alkalmazott zöldmunka a minőségi szőlőtermesztésben. A lelevelezést a szőlészek általában a zsendülés időszakában, esetleg korábban, a bogyók sörét vagy zöldborsó nagyságú állapotában hajthatják végre.
A lombtépés ideje is fontos szempont lehet, és a termés mennyiségét, illetve minőségét nagymértékben befolyásolhatja. A virágzás után végzett levélritkításnak már nincs hatása a bogyók mennyiségére. A bogyónövekedés időszakában való munkavégzés azonban elsősorban a termés minőségét befolyásolja. Számos gyakorlati szakember szerint a virágzás után körülbelül három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett ritkítás adja a legkedvezőbb eredményt. A levéleltávolítás hatására a bogyó héja vastagabb, edzettebb, ellenállóbb lesz. Késői lelevelezés esetén azonban már nem érvényesül a tőke levélfelület-kiegyenlítő hatása, emiatt a kezelés gyakran mustfokcsökkenéssel párosul. Ráadásul a kifejlett bogyók sokkal érzékenyebbek lehetnek a napperzselésre, mint azok, amelyek kezdettől fogva a napon fejlődtek. A lombtépés által a szőlő hasznos levélfelülete kétségtelenül csökken. A növény azonban – bizonyos határok között – eredményesen kiegyenlíti ennek káros hatását. Fokozott hónaljhajtásképzéssel, a meglevő levelek méretének növelésével, öregedésük lassításával, fotoszintetikus aktivitásuk fokozásával a növény minden további nélkül képes pótolni 10–15 százalékos felületveszteséget.
A kísérletet záró szüret időpontja 2020. október 6-án volt. Szüretkor a fürttermést, a mustfokot, a must titrálható savtartalmát, pH-t és rothadási %-ot is vizsgálták, valamint SPAD (Soil Plant Analysis Development) mérést is végeztek Konica Minolta SPAD-mérő készülékkel. A SPAD-mérések esetén kezelésenként 50 db mérést végeztek (kifejlett, a hajtás középső részén elhelyezkedő leveleken) a következő időpontokban:
– 2020. július 20-án a 3. kijuttatás és a kézi, ill. gépi lombtépés előtt,
– 2020. július 30-án a 3. kijuttatás és a kézi, ill. gépi lombtépés után,
– 2020. augusztus 18-án a 4. kijuttatás után.
SPAD-mérésekkel igazolt eredmények
A fotoszintézis csökkenésének mértékét a károsítók okozta veszteség, a réztartalmú növényvédő szerek túlzott használata, a víz-, illetve tápanyaghiány, a jelentős nappali-éjszakai hőingadozás és a levegő magas ózonkoncentrációjának tulajdonítja a szakirodalom. A kézi, valamint a gépi lombtépés után mért SPAD-értékeink azt támasztják alá, hogy a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítményekkel történt kezeléseknek köszönhetően a fotoszintézis mértéke emelkedett a kontrollhoz képest (1. ábra). Ez főleg a növénykondicionálóval történt kezeléseknél figyelhető meg, ahol is a szüreti eredményeknél és a SPAD-értékeknél is az abiotikus és biotikus tényezőkkel szembeni jobb regenerálódási képességet láthatjuk a kontrollhoz képest. A jobb regenerálódó képesség pedig a 2017–2019 évek között ezen a területen történt humin- és fulvosavalapú növénykondicionálós kezeléseknek is köszönhető.
A szüreti eredmények
A szüreti eredményeket a 2., 3., 4. ábra tartalmazza. A kezelések és az ismétlések közötti lényeges különbségeket a fürtátlagtömeg értékei (3. ábra) és termésmennyiség értékei (4. ábra) szemléltetik a legjobban. Az ábrákon a négy kezelés, valamint a négy ismétlés átlagának adatai lettek felsorolva. A 4. ábra és 1. kép alapján a négy ismétlés átlagában a 2. kezelés, azaz a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítménnyel kezelt és kézi lombtépés kombináció adta a legjobb eredményt a termésmennyiség tekintetében. Látható módon a bogyó növekedéskor, zsendüléskor (BBCH 79) történt lombtépés pozitívan hatott a termésmennyiségre. Ezt támasztja alá az a 2012-es cabernet franc szőlőfajtában zajlott megfigyelés is, miszerint a virágzáskor végzett lombtépés hat leginkább negatívan a termésmennyiségre. Továbbá a termésmennyiségre pozitívan hathatott az is, hogy 2017–2019 között három éven keresztül ugyancsak humin- és fulvosavalapú növénykondicionálóval kezeltük a most is kezelésben részesített tőkéket, és így a lombtépést követő növényregeneráció gyorsabban és eredményesebben történhetett, mint a kontroll tőkék esetében.
A must beltartalmi értékei alapján is kimutatható, hogy nemcsak a termésmennyiségben, hanem a must titrálható savtartalma, a redukáló cukor, valamint a mustfok (4., 5., 6., 7. ábra) négy ismétlésének átlagát tekintve is a 2. kezelés volt a kimagasló.
Rothadási százalék a kezelések után
Szüretkor egy tőkénél sem figyeltek meg rothadást. Ez abból a szempontból is meglepő, mivel a 2. képen is látható, hogy a gépi lombtépés során jelentősen sérültek a bogyók, azonban a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítményekkel történt kezelésnek köszönhetően 19 nap múlva már a bogyók jelentős mértékben regenerálódni tudtak (3. kép).
Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a szüreti eredmények közül a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítményekkel kezelt és kézi lombtépéssel beállított kezelések hozzájárultak a mért paraméterek értékeinek pozitív irányú változásához, és ezt támasztják alá a SPAD-értékek is. Ettől függetlenül a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítményekkel kezelt és gépi lombtépéssel beállított kezelés is jól szerepelt a kontrollkezelésekhez képest. Ebből következik, hogy a humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló készítményes kezelések nagyon jól ki tudják védeni a stresszhatások okozta negatív hatásokat (lombtépés), valamint hogy a gépi lombtépés révén elérhető eredményekről sem kell lemondani, mert a fürtön keletkezett esetleges roncsolások a növénykondicionáló kezeléseknek köszönhetően jól képesek regenerálódni. A gépi lombtépés pedig meggyorsíthatja a minőségjavító zöldmunkák elvégzését. A munkaminőség szempontjából a kézi lombtépés sokkal szelektívebb és kíméletesebb, azonban a gépi levélritkítás munkaidőigénye egyoldali levéleltávolítás esetén mindössze 4-5 óra hektáronként. Ezzel szemben a levelek kézi leszedése – a fajta, a növekedési erély, illetve a lelevelezés mértékének függvényében – ennek többszöröse lehet. A növények (fürtök) jobb regenerálódását valószínűsíti az is, hogy a terület korábban három éven keresztül humin- és fulvosavalapú növénykondicionáló kezelésben részesült.
SZERZŐ: DR. NAGY ZÓRA ANNAMÁRIA, VASZILY ZSOLT, PAIS ISTVÁN, KNOLMAJERNÉ SZIGETI GYÖNGYI, NÉMETH CSABA
