Április 30-án megvalósult az MKB Bank és a Takarékbank fúziója, a létrejött hitelintézet MBH Bank néven folytatja tevékenységét, és így három éve tartó ágazati elemzését is. A szektor üzleti hangulatát mérő bizalmi indexet mostantól MBH AgrárTrend Index néven követhetjük nyomon. Az agráriumon belül az idei első negyedévben az állattartók üzleti várakozásai sokat javultak, miközben a növénytermesztők kevésbé pozitívan látják a jövőt.
Kiemelt figyelem az ágazatnak
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a negyedéves index ismertetésekor elmondta, hogy az ágazatot a bankon belül kiemelt figyelem kíséri. Az MBH Bank Agrárcentrumon belül többek között géplízinggel, faktoringgal, agrárbiztosításokkal, pályázatírással, tanácsadással is foglalkoznak. Az országot 8 régióra bontva közel 40 agrárcentrumban, helyben szolgálják ki az ügyfeleiket. Az üzletágon belül külön részleget hoztak létre az ágazati elemzésnek, a kis-közepes méretű ügyfeleknek és a kiemelt szinten kezelt nagyvállalatoknak. A bank mintegy 540 milliárd forintnyi agárhitelállományt kezel közel 30 ezer agribiznisz-ügyféllel, amelyek 2,2 millió hektárt képviselnek a hazai termőterületből. Az Agrár Széchenyi Kártya-hitelek terén több mint 70 százalékos részesedést mondhat magáénak a bank. A pénzintézet az új támogatási ciklusban is vállalja, hogy az összes normatív támogatási jogcímet 80-90 százalékos arányban előfinanszírozza, a teljesen új agro-ökológiai programot (AÖP) pedig 60 százalékos arányban.
Állati termék fel, növényi termék le
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 első negyedévében 29,8 pontra erősödött a 48 pontos skálán. A megelőző negyedévhez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött. Habár továbbra sincs olyan alágazat, amelyik elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot (ez 3-5 százalékos növekedési pályát, illetve stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelent), egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
Különösen jól érzékelteti az üzleti hangulatvoltázás irányát az egyes termékpályákon az alábbi ábra. Míg a Covid és az azt követő fogyasztásbővülés a növénytermesztésnek, illetve a tej- és a tojástermelésnek kedvezett, addig a terményárak tavalyi beszakadása a hústermelőket töltötte el optimizmussal. A szőlő-bor ágazat a turizmus élénküléséből profitált elsősorban – magyarázta az adatokat Héjja Csaba, az MBH Bank szenior agrárelemzője. „2,33 eurót ér az élő sertés kilója és 510 forintért veszik a vágóhidak a csirkét, miközben lényegesen olcsóbb a takarmány, mint tavaly. Javul a gazdasági környezet is, hiszen erősödik a forint, esik az olajár, csökkennek az energiaköltségek. A feldolgozók ugyan némi megrendelés-visszaesésről számoltak be, de ez nem érinti súlyosan az iparágat” – fűzte hozzá.
A növénytermesztők viszont jogosan aggódnak: őszi kalászosokból jó termésnek nézünk elébe, de 6-7 tonnás hozamokra lesz szükség a pozitív eredményhez. Az egyes gazdaságok nagyon más anyagi helyzetben vannak attól függően, hogy eladták-e és mikor a tavalyi gabonájukat, illetve mikor szerezték be a termeléshez szükséges inputokat, hiszen 50-100 százalékos árkilengések voltak mindkét oldalon. Másrészt az időjárás most sem kedvez minden régiónak: az Alföld egyes részein ismétlődni látszik a tavalyi vízhiány.
Az ukrán gabonaimport a magyar termés 12 százalékénak megfelelő mennyiségben lépett eddig az országba, és a kitiltásával sem oldódnak meg a gondjaink – figyelmeztet az elemző –, hiszen tranzitként is eléri a hagyományos piacainkat. Hosszabb távon a magyar mezőgazdasági alapanyagok helyi feldolgozására kell összpontosítanunk, és magasabb hozzáadott értékű termékeket kell exportálnunk gabona helyett – hívták fel ismét a bank szakemberei a figyelmet. Az ukrán gabonaimport tilalma egyébként nem érinti súlyosan a hazai feldolgozókat, mivel a nyugat-dunántúli gazdaságokban még mindig van elérhető kukorica, saját maguk is bekészleteztek, illetve csökkentették a termelési volumenüket. Megtehették, mivel a közlekedésben kevesebb bioetanolra, a hétköznapokban kevesebb gyógyszeripari alkoholra, a kisebb állatállomány pedig miatt kevesebb takarmányra van szükség.
A gyümölcstermesztők évek óta rossz üzleti hangulatról számolnak be, és ebben az ágazatban még nehezebb változást elérni, hiszen a hosszú termelési ciklusú ültetvényekkel nehéz követni a feldolgozóipari igények változását. A kudarcokhoz a rendszeres fagykár is nagyban hozzájárul. A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható, és a zöldségfélék árában mutatkozik némi növekedés is. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálkutak révén. Ebben az alágazatban tehát kitart a jó hangulat, bár a fogyasztás csökkenésétől való félelem is megmutatkozik már.
Már nincs szükség árstopokra
A friss élelmiszer-inflációs adatok a várakozásoknak megfelelően csökkenő trendet mutatnak, szemben a márciusi 42,6 százalékkal, áprilisban 37,9 százalékos volt a drágulás mértéke ebben a termékkörben. Az árak növekedését meglepően jól tolerálja a társadalom, ami annak köszönhető, hogy a 2008-as pénzügyi válsággal ellentétben most nincs munkanélküliség, tehát van vásárlóerő – mutatott rá Hollósi Dávid. Ahogy haladunk előre az időben, egyre magasabb lesz az éves viszonyítási alap, így a 12 havi infláció 2023 végére valóban egyszámjegyűre mérséklődhet. Az árstopok kivezetése már nem sokat emelne az inflációs adatokon, ideje lehet megtenni ezt a lépést – vélekedett Héjja Csaba. Azon kívül fékező hatással lesz az árakra a boltok számára kötelezően előírt „akciózás” és a most indult online árfigyelő rendszer is.
A bank legutóbbi elemzését itt foglaltuk össze: Túléltük 2022-t, enyhén bizakodó a hangulat az agráriumban
