Nem kell lemondani a burgonyatermesztésről. Génszerkesztés révén javítható a növény időjárással szembeni ellenálló képessége, így a termőképessége is – ígéri a nemzetközi kutatócsapat egy uniós finanszírozású projektben. Az ára az, hogy az EU a géntechnológiával szemben is más álláspontot képviseljen.
A teljes anyagcsere újragondolása
„Brit tudósok” eredményeivel kapcsolatban gyakran vagyunk szkeptikusak, most bizakodásra adhat okot, hogy ezt a projektet az EU finanszírozza, és összesen 5 állam kutatói tevékenykednek benne: németek, portugálok, spanyolok, fülöp-szigeteki és angliai szakemberek. A projekt célja a fotoszintézis megértése és hatékonyságának javítása egy olyan C3-as típusú növényben, mint a burgonya, ezáltal javítani a tápanyag- és vízhasznosítását, aszálytűrését, végeredményben javítani a terméspotenciálját.
Céldátum: 2025
A projekt PhotoBoost néven fut, mivel a fotoszintetikus teljesítmény 20-25 százalékos növelésére fókuszál, ami a növényi biomassza 30 százalékos növekedéséhez vezethet. Most 15 százalékos teljesítményjavulásnál járnak, és a cél 2025-re köztermesztésre alkalmas burgonyavonalakat létrehozni.
A cél eléréséhez nem elég egy ponton beavatkozni a növény anyagcseréjébe, hiszen akkor a többi élettani folyamat nem tudna lépést tartani a módosítással. Ezért optimalizálni kell a burgonya fényreakcióját, fotorespirációját, beépíteni egy algafaj szén-dioxid-megkötő képességét és egy oxigénmegkötő mechanizmust is. Azaz nemcsak a faj saját génjeit szerkesztik, hanem idegen géneket is használnak a „tökéletes anyagcseréjű” krumpli megalkotására.
Egy sor olyan genetikai módosításról van szó, melyeket az unió eddig kizárt a köztermesztésből. A 2025-ös céldátum ebből a szempontból nagyon elgondolkodtató… Az utóbbi három év aszályos időjárása mindenképpen gyorsítani fog a géntechnológiai eljárások uniós elfogadásán.
Lásd még a témában:
Nem lefutott ügy a génszerkesztés befogadása
EU: fontolóra kell venni a génszerkesztést
Jön a takarékos törpe kukorica
Már kapható a nyugtató hatású paradicsom
A Brexit utat nyitott a génszerkesztésnek – az első a búza
Időkapcsoló a virágzás indítására: a repcénél már menne!
Készül a betegségellenálló, génszerkesztett európai szuperbúza