EIMA: Mezőgazdasági és kertészeti seregszemle Bolognában
A közelmúltban az Olasz Kereskedelmi Ügynökség (ITA) és a FederUnacoma meghívásából személyesen vehettünk részt az EIMA Mezőgazdasági és Kertészeti Vásáron, Bolognában. Alábbi tudósításunkban a legérdekesebb előadásokból szemezgetünk.
Mezőgazdasági gépek: nagy kereslet a világpiacon
Mint azt a kiállítás előtti nemzetközi sajtótájékoztatón egy elemzésben hallhattuk, a mezőgazdasági gépek értékesítése az elmúlt két és fél évben – amelyet a Covid-járványt és az orosz-ukrán háborút követő súlyos gazdasági válságok jellemeztek – jó szinten maradt. A 2022 januárja és szeptembere közötti kilenc hónapban a piac továbbra is magasabb volumenű volt, mint a 2020-as világjárvány előtt, bár az év vége és 2023 első fele között az ágazatot várhatóan az infláció és a geopolitikai bizonytalanság fogja érinteni. Pozitív kilátásokat jelent a következő évekre az élelmiszerek iránti növekvő kereslet, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A világgazdaságot az elmúlt két évben sújtó gazdasági válságok nem tudták megállítani a mezőgazdasági gépesítés fejlődési folyamatát.
A Covid-járvány által visszavetett, a termelési tevékenységek kényszerű leállításával és a teljes kereskedelmi, szállítási és logisztikai rendszer lelassulásával járó 2020-bana világ traktorpiaca összességében jól tartotta magát, és 7,7%-os növekedéssel (2,2 millió újonnan regisztrált traktor) zárt. A 2021-es évben jelentős fellendülés volt tapasztalható, szembetűnő növekedéssel az Egyesült Államokban (+10%), Indiában (+13%) és Európában (+16,6%), egy olyan expanzív szakaszban, amelyben Kína még mindig küzd a Covid-vészhelyzettel és a kapcsolódó korlátozásokkal, valamint a rossz belföldi gazdasági helyzettel. Összességében a mezőgazdasági gépek piaca 2021-ben mintegy 13%-kal nőtt. Ebben az évben is – az Oroszország és Ukrajna közötti háború okozta súlyos politikai és gazdasági válsággal, az infláció elképesztő növekedésével, az elképzelhetetlen szintre emelkedő energiaköltségekkel, a vas és műanyag nyersanyagok elérhetőségének folyamatos nehézségeivel, valamint a logisztikai és szállítási költségekkel szemben – a mezőgazdasági gépek jó értékesítési szintet tartottak fenn. A 2022. január–szeptember közötti kilenc hónapban – ezeket a számokat a FederUnacoma az EIMA Internationalt bemutató sajtótájékoztatón tette közzé – az indiai eladások 665 ezer darabos traktorszámot jeleznek, ami mindössze 2,3%-os csökkenésnek felel meg a 2021-es év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok piacán 210 ezer darabot regisztráltak, ami 14,3%-os csökkenést jelent 2021-hez képest, de az eladások volumene még mindig magasabb, mint a Covid előtti szintek. Az európai piac is tekintélyesnek tűnik, bár szenved az általános gazdasági helyzet romlásától (-7,6% 2022 első kilenc hónapjában).
Az olyan vezető országok, mint Németország és Franciaország meglehetősen jól tartják magukat a kilenc hónap során: Németország 7,4%-os visszaesést jelez a traktorok esetében, megtartva a 2019. évi, a Covid előtti szintnél magasabb értékesítési volument (23 400). Franciaországban 4,5%-os csökkenést regisztráltak (23 500 darab, ami magasabb, mint a 2019. évi, Covid előtti érték), míg a kisebb piacok, mint a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szerbia és Horvátország érezhető növekedést mutattak. Külön kell szólni Kínáról, ahol a piac 2022-ben is folytatja negatív szakaszát, amit a kedvezőtlen általános gazdasági körülmények okoznak (-1%-os traktoreladások 2022 első negyedévében a 2021-es -20%-os értékesítést követően). „Az általános piaci tendencia megerősíti, hogy a mezőgazdasági gépesítés iránti kereslet ma már a világgazdasági forgatókönyvben állandónak számít – jegyezte meg Alessandro Malavolti, a FederUnacoma elnöke –, még akkor is, ha az általános gazdasági helyzet, az infláció és a kormányok által bevezetett korlátozó politikák, valamint a mezőgazdasági jövedelmezőségnek a termelési költségek növekedése miatti esetleges csökkenése nem kerülheti el az idei év költségvetését és a jövő év első hónapjait. Az agrárgépészeti vállalkozások várakozása az – tette hozzá Malavolti –, hogy a piac gyorsan helyreáll, amint a gazdasági helyzet javul. Hiszen a mezőgazdasági ágazat az elkövetkező években globálisan növekedni fog, hogy kielégítse a 2021-es 7,8 milliárdról 2031-re 8,6 milliárdra (azaz tíz év alatt majdnem egymilliárddal) növekvő népesség igényeit.
A következő évtizedben a globális mezőgazdasági termelés a becslések szerint 17%-kal fog növekedni, elsősorban Kína, majd India és a többi ázsiai-csendes-óceáni régió által vezérelve, miközben a Szaharától délre fekvő Afrika termelési kapacitása is növekedni fog. A terméshozamok növekedése várhatóan a gabonatermelés növekedéséhez vezet, bár a legnagyobb előrelépés a hústermelésben lesz tapasztalható: a következő tíz évben a baromfié +16%kal, a sertéshúsé pedig +17%-kal fog növekedni.
Összességében a becslések szerint a világ hústermelése 2031-re eléri a 377 millió tonnát (+15%), hogy kielégítse a főként a fejlődő országokból, valamint a feltörekvő országokból érkező keresletet. A mezőgazdaság és az állattenyésztés földrajzi eloszlása szélesebb lesz – ez az OECD és a FAO jelentéseiben leírt forgatókönyv –, mivel számos ország nagyobb önállóságra törekszik majd az ellátásban, részben csökkentve a bolygó öt jelenlegi nagy termelőjétől – Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Brazília és az Orosz Föderáció – való függőséget. Ha a feltörekvő és fejlődő országokban a technológiák elsősorban a termelés növelésére irányulnak – állapították meg végül a konferencia során –, akkor a fejlettebb országokban és különösen Európában a technológiai innovációk elsősorban a környezeti fenntarthatóságot és a természeti erőforrások megőrzését célozzák, a Green Deal-ben összefoglalt és az új közös agrárpolitika intézkedéseivel megvalósított modell szerint. Ennek fényében a becslések szerint a mezőgazdasági gépesítési piac az elkövetkező években jelentősen növekedhet. A mezőgazdasági gépek világkereskedelmére vonatkozó exporttervezési adatok szerint 2023 és 2026 között 5,7%-os növekedés várható.
Euway, a vízkészletek védelmére irányuló projekt
Mint azt egy másik, a kiállításhoz kapcsolódó konferencián megtudtuk, a vízügyi vészhelyzet jelentkezése mindenki számára nyilvánvaló. Kevésbé nyilvánvaló ennek a válságnak a nagyságrendje, amely az egész világot érintő nagyon súlyos teher. Néhány tanulmány és statisztikai adat megadja a probléma nagyságrendjét, és megfelelően körülírja a globális vízválság feltételeit.
Az ENSZ jelentése szerint a globális felmelegedés és a megnövekedett fogyasztás miatt 2030-ra a világ 40%-os vízhiánnyal nézhet szembe. Ugyanez a jelentés rámutat, hogy a vízhiány miatt mintegy 4 milliárd ember már most is súlyos vízhiánnyal él évente legalább egy hónapig, és a folyamatban lévő éghajlatváltozás valószínűleg változást okoz majd a szezonális vízellátottságban az év más időszakaiban és a különbözőhelyeken.
A globális vízfelhasználás az elmúlt 100 évben hatszorosára nőtt, és a népességnövekedés, valamint az erőforrás-termelés és -fogyasztás változó mintái miatt továbbra is folyamatosan, évente körülbelül 1%-kal növekszik. Ezt a növekedést valószínűleg nem ellensúlyozza az öntözésre használt víz mennyiségének növekedése, amely jelenleg az összes édesvízkivétel 69%-át teszi ki.
Nyilvánvaló, hogy mostanra az alkalmi válságból krónikus probléma vált. Világszerte már ma is 1,5 milliárd embert érint az aszály, és az ENSZ becslései szerint 2030-ra a lakosság 47%-a vízhiányos körülmények között fog élni.
Ha a jelenlegi forgatókönyv nem változik, 2050-re 240 millió ember nem jut ivóvízhez, és 1,4 milliárd ember nem jut alapvető higiéniai ellátáshoz.
A mezőgazdaság több okból is vezető szerepet játszik ebben az összefüggésben. Az aszály okozta terméskiesések előfordulnak, és egyre több kérdés merül fel egyes növények és mezőgazdasági tevékenységek fenntarthatóságával kapcsolatban.
Egy érdekes olaszországi adat azt mutatja, hogy Olaszországban a mezőgazdasági ágazat az ország teljes vízigényének 60%-át veszi fel, ezt követi az ipari és energetikai ágazat 25%-kal, majd a polgári felhasználás 15%-kal.
Az Eima International két konferencián foglalkozott mindezekkel a kérdésekkel. Az első, a FederUnacoma/Assoidrotech által támogatott, „Vízkészletek, egy globális vészhelyzet” címet viselő konferencián a Bolognai Egyetem professzora, Attilio Toscano és Jacopi Fratus DeBalestrini, az Assoidrotech képviselője volt az előadó. A második „A víz mint védendő erőforrás a fenntarthatóság és a lehetőségek között” címmel került megrendezésre. Az Agia/Cia által szervezett konferencián részt vett Enrico Calentini, az Agia/Cia országos elnöke, Angiolo Martinelli, az Ökológiai Átmeneti Minisztérium fenntartható vízkészlethasználatért felelős vezetője, Roberto Bernabini, a Romagna-i Földvisszanyerési Konzorcium főigazgató-helyettese, Stefano Francia, az Agricoltura è vita/Cia egyesület elnöke, valamint az egyiptomi Cop27-ből csatlakozott Federica Matteolia FAO-tól.
Ebből az alkalomból mutatták be az Euway (Efficient Use of Water among Agricultural Youth) projektet, amelyet az Európai Unió 400 000 euróval támogat, és öt ország (Olaszország, Belgium, Németország, Írország és Spanyolország) részvételével zajlik. A projekt célja, hogy 2024-re helyes vízhasználati gyakorlatot valósítson meg, egy erre a célra létrehozott technikai platformmal és a fiatal gazdálkodók képzésére összpontosítva. A háttérben a tisztított szennyvíz felhasználásának megfelelőségéről beszélnek, öntözési célokra. Martinelli megjegyezte, hogy 2023 júniusáig kiadják a 741/2020-as uniós rendelet végrehajtási rendeletét, amely ismét szabályozni fogja az egész ügyet. Ez azért kényes téma, mert a tisztított szennyvíz felhasználása csak olyan jelentős beruházásokkal valósítható meg megfelelően, amelyek képesek a vizet a megfelelő mezőgazdasági felhasználáshoz szükséges minőségre hozni. Ez néhány országban (például Izraelben és Cipruson) már megtörtént, Olaszországban pedig még sok lépést kell tenni ennek érdekében…
