Két évtized után ismét Magyarországon tartotta konferenciáját az Európai Mezőgép Forgalmazók Szövetsége, azaz a CLIMMAR. A 16 országot összefogó szakmai egyesület 1952-ben alakult, és ma már 22 ezer vállalkozást, illetve azok kb. 32 milliárd eurós forgalmát és 180 ezer foglalkoztatottját képviseli.
Az idei rendezvényre 15 országból 43 szakember regisztrálta magát, és bár országonként a szövetségek eltéréseket mutatnak, a feladat és a mostani gazdasági, gazdaságpolitikai környezet szinte mindenhol azonos kihívások elé állította a gépforgalmazókat. A háromnapos rendezvény plenáris ülését sajtónyilvánosan tartották, így a tagországok beszámolójából az újságírók is ízelítőt kaphattak, valamint a hazai szövetség, a MEGFOSZ munkájáról, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrárminisztériummal való együttműködéséről is tájékozódhattak.
Ahol kivonultak a gazdák: csizma a kereszten
Már a COVID is alaposan átrendezte a mezőgéppiacot, miközben az energiaválság várható hatásainak is elébe szeretne menni a szövetség. A tagországok rövid beszámolóiból is kitűnt, hogy nem tudnak kimaradni az energiaárakat érintő, valamint a klímaváltozás, a pandémia, az infláció, az orosz-ukrán háború okozta hatásokból. A belgák, a dánok és a luxemburgiak egyaránt az állattartás nehéz helyzetére, a kormányok szigorú nitrogénpolitikájára hívták fel a figyelmet, ami ellen a helyi gazdák megmozdulásokkal tiltakoznak. A Luxemburgban indított Red Boot akció keretében például a fiatal gazdák egy éjszaka alatt 400 piros csizmás zöld keresztet tettek ki közterületekre, de hasonló megmozdulásról szóltak a hírek Hollandiából is, ahol megfordított zászlóval jelezték nemtetszésüket a termelők.
A nemzetközi CLIMMAR Konferenciát 20 év után ismét Magyarországon rendezték
A megváltozott feltételek ellenére a tagországok pozitív tapasztalatokról is beszámolhattak a konferencián: a magas árak, a szállítási nehézségek mindenhol jelentkeznek, ennek ellenére az értékesített gépek számának emelkedéséről, összességében sikeres idei évről beszéltek a résztvevők.
Az agrárium eredményességéhez szakmai oldalról nagy szükség van a mezőgazdasághoz kapcsolódó gépi szolgáltatások, illetve gépforgalmazás magas színvonalára is – hangsúlyozta a kongresszusi köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az Agrárminisztérium a 2023-ban induló új agrártámogatási ciklusban is jelentős hangsúlyt fektet a technológiai megújulásra és a digitalizációra, folytatva a 2021-ben indult mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programot (2021-ben 800 millió euró értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a magyar gazdálkodók, ez a trend idén sem csökkent, hiszen az első félévben meghaladta az értékesítés a 400 millió eurót). Győrffy Balázs a szakma népszerűsítését emelte ki, bemutatva a tagországoknak a Legyél te is mezőgépész! magyar kampányt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott, nemcsak mezőgazdasági, hanem társadalompolitikai, vidékmegtartási kérdés is a fiatalok megszólítása. Emellett egyre fontosabb az információk pontos és gyors eljuttatása a gazdákhoz, ebben a Mezőfalván megrendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-nak kiemelt szerepe van. „Míg 25 éve a mechanika, napjainkban az elektronika viszi a prímet, a villáskulcsot használó szerelők lassan eltűnnek” – ezt már Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke jegyezte meg, kiemelve, hogy a mezőgazdaságban hétnapos a munkahét, ráadásul a sokat emlegetett digitalizáció és precíziós gazdálkodás világában arra is oda kell figyelnünk, hogy egy esetleges kibertámadás nehogy egy pillanat alatt lerombolja a termelésünket és az élelmiszer-előállításunkat.
Sándor Ildikó
