Az elmúlt 10-15 évben szinte minden alkalommal azzal kezdtük a beszámolónkat, hogy az elmúlt termesztési szezon egy az átlagostól messze eltérő évjárat volt. Sajnos ez most is igaz, hiszen a mögöttünk lévő 2021/2022-es évjáratról is elmondható, hogy egy szélsőségesen száraz, extrém év volt. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az elmúlt harminc év átlagát tekintve egyedül áprilisban érte el idén – júliusig bezárólag megfigyelve – az országos csapadékszint Magyarországon az átlagot, minden egyéb hónapban a minimumszintet súrolva vagy attól jóval elmaradva mérhettünk csapadékot.
Kísérleti bázisainkon – a csapadékkal jobban ellátott dunántúli kísérletekben is! – jelentős,150–200 mm hiányt regisztráltunk a sokévihez viszonyítva, ami már egymagában is megmagyarázza az elért termésszinteket. Csak emlékeztetőül említem a téli és a kora tavaszi hónapokban jellemző országos csapadékhiányt. A máskor „menetrendszerűen” érkező májusi esők is elmaradtak vagy későn érkeztek, az eloszlásuk pedig nagyon hektikus volt. A mérések szerint tehát az elmúlt év leginkább a szárazságáról hírhedtté vált 2012-eshez hasonlítható, és a 2000-es évek egyik legszárazabb éveként jellemezhető. A hőmérsékletre nem lehetett panaszunk, hiszen a tél enyhe volt, csak néhány komolyabb -8-10 °C fokos hideg fordult elő néhány napon át, aminek ugyan a növényvédők és a gazdák nem igazán örülhettek, hiszen a kórokozók, kártevők alapos gyérítése is elmaradt a fagyok hiányában. Késő tavasszal viszont újra jelentős lehűlés jelentkezett, ami már nem tett jót a növények tavaszi regenerációjának és töretlen fejlődésének. Az országszerte érvényes csapadékhiány következtében a repcék elágazása, a búzák bokrosodása elmaradt a megszokottól, így gyakran beleláthattunk a sorok közé, ami a nem tökéletes növénytakarásra utalt. A kedvezőtlen helyzetet talán az enyhítette, hogy a májusi-júniusi hőmérséklet az átlagosnál alacsonyabb szinten maradt, így ez nem súlyosbította az esőhiányban szenvedő állományok állapotát. A szárazság egyetlen pozitív hatását a kórokozók – főleg a gombás megbetegedések – elmaradásában érzékelhettük, viszont a kártevők tekintetében ezt már nem mondhatjuk el, mert a búzában a vetésfehérítők, a repcében pedig a szár- és becőormányosok sűrű megjelenése és kártétele volt a jellemző.
Kísérleteinket – függetlenül a várható időjárástól – az elmúlt ősszel is a legnagyobb igyekezettel és optimizmussal készítettük elő, hiszen vállalatunk alapvető célja az, hogy a már kialakított kísérleti rendszerünket a lehető leghatékonyabban működtessük, és a lehető legtöbb hasznos információt megszerezzük a napjainkban elérhető fajtákra vonatkozóan. Fontosnak tartjuk ezt azért, hogy tisztában legyünk az elérhető fajtaválasztékkal, a vizsgált fajták értékével, azok igényeivel, egyrészt, hogy támogatást nyújtsunk termelő Partnereink fajtaválasztásához, másrészt kiszelektáljuk azokat, melyek később az IKR Agrár kizárólagos joggal termeltethető és forgalmazható fajtái lehetnek.
Kísérleti hálózatunk kialakításakor arra törekszünk, hogy kísérleti gazdaságaink stabil pontjai legyenek hálózatunknak, hiszen az évek alatt kialakult gyakorlat egyre megbízhatóbb és magasabb színvonalú együttműködést eredményez.
Ezúton is köszönetet mondunk valamennyi kísérleti Partnerünknek, akik időt, eszközt, fáradságot nem kímélve támogatják munkánkat.
Repcekísérletet 2021 őszén eredetileg 7 helyen terveztünk elvetni, ebből egyről sajnos az őszi szárazság miatt már le kellett mondanunk. A megmaradt 6 kísérlet: Bácsán, Ászáron, Reménypusztán, Hajdúböszörményben, Szirmabesenyőn és Végegyházán ugyan elvetésre került, de sajnos ebből a két későn, október végén vetettet tavasszal, a rendkívül heterogén tőszám és fejlettség miatt ki kellett tárcsázni. A fajtasorokban 12 nemesítőház 40 különböző hibridjét vetettük el, szem előtt tartva, hogy a már ismertek közül is tesztelésre kerüljenek a legfontosabbak, de teret adjunk az új genetikáknak is. A nemesítőházak aktivitását és eredményességét jelzi, hogy évről évre kínálnak új fajtajelölteket, melyek reményeik szerint valamely tulajdonságban vagy több tulajdonságban is jobbak a már meglévőknél. Idén a 40 fajtából 23 új szerepelt a fajtasorban, felcsillantva a fajtaérték növelésének reményét.
Mint minden növénynél, így a repcénél is az egyik legfontosabb értékmérő a termőképesség, ami azonban keveset ér, ha nem párosul termésbiztonsággal. A termésbiztonságot pedig a környezeti feltételekhez igazodó kiváló, de legalábbis a jó alkalmazkodóképesség és a betegség-ellenállóság alapozza meg. Napjainkban a legbefolyásosabb tényező a szárazságtűrés, ezért minden nemesítő célkeresztjében most a szárazságtűrő fajták előállítása áll. A fajták termésbiztonságát befolyásolhatja még a tél- és fagyállóság, a szárszilárdság, a fajták jó regenerálódó és kiegyenlítő képessége is. A kelési és a korai fejlődési erélyben lévő genetikai különbségek pedig lehetőséget adnak a megfelelő vetési technológiák kialakítására. Egyre általánosabbá válik a tápanyaghasznosító képesség javítása is, mely megnyilvánulhat a kiadagolt plusz tápanyagra való pozitív reagálásban, vagy a kevesebb műtrágya jobb hasznosításában. Napjainkban, amikor a műtrágyák gyártása nehézségekbe ütközik, és emiatt az áruk elképesztően magasra rúg, nagy jelentősége van ennek ugyanúgy, mint a természetközeli, a természetes N-megkötést, a tápanyag feltáródást és hasznosulást elősegítő, s egyben a fenntarthatóságot biztosító mikrobiológiai készítményeknek is, melyeket az IKR Agrár is kínál. A repcénél – olajosnövény lévén – természetesen nagy szerepe van az olajtartalomnak is, ami után jelentős felár érhető el.
Jelen beszámolónkban elsősorban a legfontosabb termés- és olajtartalom-eredményeket ismertetjük, és levonjuk a legfontosabb következtetéseket.
Összegzésként elmondható, hogy a 4 megmaradt kísérletben kapott eredmények nem lettek rosszak, sőt, még az aszállyal fokozottan sújtott keleti országrészben is elfogadható termések születtek. Az 1. sz. grafikon szerint az összesített átlag 3,526 t/ha lett, 47,7%-os szárazanyagra vetített olajtartalom mellett. Ez a tavalyihoz viszonyítva1 tonnával kevesebb termést és 0,1%-os olajtartalom-növekedést jelent.
Reménypusztán, az ott mérhető 184 mm-es csapadékhiány ellenére is 4,8 t/ha termésátlag született, ami még egy kedvező évjáratban is elismerésre méltó eredmény. Ászáron közel 3,7, Szirmabesenyőn pedig 3,1 tonna lett a 40 hibrid átlaga, és csupán a végegyházi, 214 mm-es csapadékhiányt elszenvedő kísérletben kaptunk a 2,6 tonnát megközelítő eredményt, ami azonban sokkal jobb, mint a környékbeli üzemi eredmények vagy az országos átlag. Úgy gondoljuk, hogy az évjárati hatásokat figyelembe véve ezek elfogadható és reális eredmények.
Bár a termések és az olajtartalmak is egy viszonylag szűk tartományban mozognak (ami a 2. sz. grafikonon is látható), mint ahogyan az lenni szokott a nagyon kedvező vagy a nagyon kedvezőtlen évjáratokban. A grafikonon a vizsgált repcehibridek termés szerinti rangsorát mutatjuk. Ezen is érzékelhető, hogy a hibridek közti különbségek nagyon kicsik, amit igazol, hogy a maximum- és a minimumérték között mindössze 729 kg a különbség. A győztes a DK Placid lett, melynek termése csaknem 140 kg-mal több az utána következőnél, de aztán a rangsor további részében a különbségek eliminálódnak. Jellemző, hogy 3,5 t felett 25 fajta teljesített, a maradék 15 hibrid osztozik a 352 kg-nyi különbségen. A DK Placid mellett jól szerepelt még a DK-k közül az Exbury és a CWH462, az LG-k közül az Ambassador és az Absolut, a Rapool-ok közül a Duplo, a Dynamic és a Metropol, a Pio-k közül a PT298, az RAGT-k közül az új hibridjelölt, a HRF19240, a Syngenta hibridek közül az SY Glorietta, a Saatbau Linz hibridjei közül pedig a Pirol. A kialakult termésrangsor teljesen reálisnak tűnik, hiszen azok végeztek az élen, melyek eddigi tapasztalataink és elvárásaink alapján is a legjobbak.
A grafikon szerint a 40 hibrid átlagos olajtartalma szárazanyagra vetítve 47,7%, ami jónak értékelhető. A maximális 49,2%-ot a PT293 hibridnél mértük, míg a legalacsonyabb értéket, 46,1%-ot az RGT Gazzetta hibridnél. Ez a mindösszesen 3,1%-os különbség is jóval kisebb a megszokottnál.
A PT293 49,2%-os legmagasabb értékét a 48-49%os tartományban még 15 hibrid követi, mint pl. a Lidea Seeds ES Palermo-ja, a Syngenta RNX193048 jelöltje és SY Florettája, a Saatbau Linz Pirol, a Bayer DK Exbury, a Rapool Batis, Duplo, Metropol és Dynamic, az RWA Kwark, a Tradisco Despina, az LG Arnold, valamint a Corteva PT303 hibridjei. Az adatpontokra illesztett trendvonalak jelzik a termések és az olajtartalmak közötti enyhe negatív összefüggést.
A 3. sz. grafikon jól szemlélteti a repcehibridek termés és olajtartalom szerinti pozícióját.
Ezen az ábrán is jól látszik, hogy ebben az évben a hibridek zömének termése és olajtartalma egy viszonylag szűk tartományban koncentrálódik. Számunkra a legértékesebbek azok a hibridek, melyek termése és olajtartalma is a legjobbak közé sorolható. Ezek között találjuk a Duplo, a DK Exbury, az SY Glorietta, a Pirol, a Dynamic és a Metropol hibrideket, de termésben a DK Placid, az LG Ambassador, a PT298, a HRF19240, a CWH462 és az LG Absolut is meggyőzően szerepelt. Kiemelkedő olajtartalom és átlagos termőképesség jellemzi a PT293, az ES Palermo, az RNX193048, a Batis és a Kwark hibrideket.
Az IKR Agrár Kft. az elmúlt években stabilan az ország repcevetőmag-szükségletének mintegy 20%-át biztosította termelő partnerei számára. Ez az arány várhatóan az előttünk álló repceszezonban is érvényes lesz. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a Vetőmagkereskedelmi Üzletág munkatársai a továbbiakban is készséggel állnak rendelkezésre bármilyen hibrid beszerzésében, hiszen minden nemesítőházzal és forgalmazóval üzleti kapcsolatban állunk. Kiemelt kínálatunkban továbbra is szerepel a már korábban is kizárólagos joggal forgalmazott Franklin és Azurite. Újdonságként, erősítésként pedig idén ősztől a Duplo és az LG Absolut hibrideket ajánljuk, mindkettő az élvonalban végzett!
Úgy a Duplo, mint az LG Absolut is már az újgenerációs hibridek képviselői, felvértezve a szárazságtűrést is magába foglaló stressztűréssel és a kibővített betegség-ellenállással, mely kiterjed a fóma legújabb rasszaira és a tarlórépa sárgaság vírus elleni rezisztenciára is. Választásunk tehát azért esett ezekre a hibridre, mert rendelkeznek minden olyan genetikai és agronómiai jó tulajdonsággal, melyekkel a legmagasabb termés- és jövedelmezőségi szint érhető el.
Míg a Duplo erőssége a rendkívül gyors fejlődési erély és regenerációs képesség mellett a magas olajtartalom, addig az LG Absolut kiemelkedő termőképessége révén a termésverseny nagy esélyese, melyet meggyőző kipergés-ellenállósága is elősegít. Míg a Duplo optimális vetésideje rendkívül gyors fejlődése okán inkább későbbre, szeptember elejére/közepére időzíthető, addig az LG Absolut inkább a korábbi vetéseket – augusztus vége/szeptember eleje – igényli. Mindkét repcehibrid jó elágazóképességgel bír, és kiváló a télállóságuk is, ezért a javasolható tőszám mindkét hibrid esetében 300-350 ezer tő hektáronként. Míg a Duplo a szélesebb sortávolsághoz (45 vagy 70 cm) is jól alkalmazkodik, addig az LG Absolut a hagyományos, dupla gabonasoros vetést preferálja.
Napjainkban, tekintettel az egész világon érezhető társadalmi, környezeti és gazdasági folyamatokra, a gabonafélék mellett a repce keresettsége, eladhatósága, s ezáltal az ára is minden eddiginél nagyobb, mondhatni történelmi csúcson van. Érdemes tehát magas színvonalon, eredményesen termelni, és kiaknázni a fajtákban és az új technológiai ajánlásokban rejlő lehetőségeket. Úgy gondoljuk, hogy az IKR Agrár Kft. bizonyíthatóan élenjáró repcehibridjeivel Termelő Partnereinknek reális esélye lesz terméseredményeik és ezáltal jövedelmeik további növelésére.
