Tovább gondoltuk az Agrárközgazdasági Intézet egyik statisztikai megfigyelését, ami nem a bevételekről szól, közvetve viszont mégis. Ami következik belőle, az több, mint számmisztika.
Periodikus hullámzás a vásárlási kedvben
Az Agrárközgazsági Intézet (AKI) legújabb statisztikai jelentése a növényvédő szerek értékesítését foglalja össze. Tartalmaz egy érdekes megfigyelést is az eladott mennyiségekre, aminek csak közvetve van köze az időjáráshoz.
Mindannyian ismerjük azt az agrár ökölszabályt, miszerint egy évjárat rossz, három elmegy, egy pedig kiváló. A felvezetően emlegetett statisztikai megfigyelés azonban nem egy ötéves piaci hullámzást igazol. Az alábbi ábrán két dolog figyelhető meg: egyrészt 2012 óta nem voltak olyan magasak árak, mint 2021-ben. Másrészt az AKI elemzői kiemelik: észrevehető egy háromévente ismétlődő periodicitás. Két év viszonylag alacsony eladott növényvédőszer-mennyiségét egy magasabb értékesítés követi.
Ez tényleg érdekes, mivel nem felel meg sem az „ökölszabálynak”, sem az adott évi időjárásnak. A „bevásárlós” évek nem extrém csapadékosak, nem fogy különösebben több gombaölő, legfeljebb annyival több, mint minden más is. Inkább arra gyanakszunk, hogy a megelőző évi jó termés, jó bevétel és optimista hangulat hozhatja meg a költekezési kedvet. Ez pedig – úgy tűnik – öt évnél mégiscsak gyakrabban következik be a szántóföldi növénytermesztésben.
Ez történt a jó években
A KSH adatai szerint 2013-ban egyik évről a másikra 1,5 millió tonnával több kukoricát takarítottunk be. 2016-ban 2,8 millió tonnás ugrással mindenkori kukoricarekordot írtunk. 2019-ben snúrban a második 8 millió tonna feletti országos termést könyveltük el. A számok alapján 2020 sem hozott csalódást, a termés nagyon jó volt, a kukoricaárak pedig 16 százalékkal magasabbak. 2021-ben mégis csökkent a vásárlási kedv. A járvány második évére ugyanis kibontakozott egy sor gyártási és logisztikai probléma, és bekúszott a fejekbe az első elbizonytalanodás a jövőt illetően.
Az inputárak elszabadultak. Az AKI adatai szerint a növényvédő szerek értékesítési ára átlagosan 7,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év során. Ezen belül a gyomirtó szereké 8,6, a gombaölő szereké 7,4, míg a rovarölőké 7,6 százalékkal nőtt. (Mindez persze eltörpül a műtrágyaárak emelkedése mellett.) Ezzel egyidőben rossz, 6,5 millió tonna alatti termést takarítottunk be 2021-ben. Hiába nőtt 44 százalékkal a kukorica ára, a mennyiségi csökkenés és az általános inputáremelkedés elkedvetlenítette a gazdákat.
A jóslat 2022-re
Mindezt tetézte az orosz-ukrán konfliktus, ami pénzzel sem megváltható, „nincs-helyzeteket” teremtett. Egyszóval az idei év nem hoz vásárlási boomot. De a grafikon azt jelzi: idén újra megtelnek a pénztárcák, ami megalapozhatja a 2023. évi „nagybevásárlást”. Nostradamusnál egy fokkal valószínűbb jóslatnak hangzik, bár a „kataklizmákkal” nem számol. Mégis bízzunk benne, hogy idén a termés és az ár is jól alakul, az optimizmus eleve fél siker.
Az év egyébként nyomott üzleti hangulatban indult. Ahogy azonban realizálódnak az első bevételek, rohamosan javulni fog a helyzet (ahogy a sertéstartásban is fordult a kocka). Kíváncsian várjuk majd az AgrárTrend Index második és harmadik negyedévi számait. Remélhetőleg már bizakodó hangulatot tükröznek.
