Az alma a legtöbb uniós országban infláció körüli szinten drágult mostanáig, „normálisnak” érezzük az árszintet. Ez egyedül a tavalyi jó termésnek és a belpiacról nehezen kiszabaduló többletnek köszönhető.
Jó-átlagos terméssel gazdálkodhattunk
Tavaly az EU-ban 11,777 millió tonna alma termett, 6,7 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. Így két év olyan évjárat után, ami átlag alatti termést hozott, visszatért a normál mennyiség, és az árak is a szokásos szintre emelkednek. Az alábbi grafikon a lengyel termés dominanciáját és erős ingadozását is kiválóan érzékelteti. Ez az oka annak, hogy az almaárak is ennyire hektikusan ugrálnak Európában.
A mennyiség fékezte a drágulást
Lengyelország esetében a fehéroroszországi embargó a vártnál magasabb készleteket vont maga után, emiatt hónapokon át nagyon nyomottak voltak az árak, majd a sikeres exporttevékenység nyomán (döntően Egyiptomba) itt is normalizálódtak. Márciusra uniós átlagban 10 százalékos volt a drágulás mértéke az ötéves átlaghoz viszonyítva, ami az energiaár-robbanás számlájára írható. Csak a nagy almafelesleggel rendelkező Lengyelországban és fontos exportpiacán, Németországban találkozhattak a vásárlókaz elmúlt öt évben megszokott árakkal. Olaszországban 5 százalékos áremelkedést tapasztalhattak, míg a franciák az ötéves átlagnál 22 százalékkal magasabb árakkal szembesültek. Magyarországon tavaly áprilishoz képest 6,5 százalékkal kell többet fizetnünk az almáért.
Az exportlogisztika óriási kihívást jelent a világ számos részén, de az EU-t viszonylag kevésbé érinti, mivel a fő célpiacok – Egyiptom, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, Észak-Macedónia és Chile – biztonságos vizeken közelíthetők meg. Ezzel együtt ezt az ágazatot is sújtják a magas közúti és tengeri fuvardíjak, a sofőr- és a munkaerőhiány, illetve az energia és az inputanyagok drágulása.
Összeállította: Gönczi Krisztina
