A fél világ takarmány-, műtrágya- és gabonapiacát felforgatja az orosz inváziót követő helyzet. Már nemcsak az a kérdés, fog-e tudni vetni idén a feldúlt kelet-ukrajnai mezőgazdaság, hanem az is, mi lesz a tárolókban ragadt gabonával, s lesz-e kikötő a Fekete-tengeren. A bizonytalanságon túl legfeljebb az áremelkedések a biztosak.
A két gabonaóriás háborúzik, el lehet képzelni…
Nyilván nem véletlen, hogy az oroszok Ukrajna keleti régióit akarják ellenőrzésük alá vonni, mert az ott található, hatalmas táblák humuszban gazdag, feketetalajok. Az is köztudott, hogy a két ország a világ két legnagyobb gabonatermelője, az oroszok a legnagyobb -exportőrök is egyben. Az ukránok is erősek a kivitelben: az 5. legnagyobb búza- és a 4. legnagyobb kukoricaexportőrök. Mindkét állam főleg az afrikai és közel-keleti piacokra pozícionált. Továbbá a búza és a kukorica mellett Oroszország és Ukrajna a világ vezető napraforgótermelői, és a napraforgóolaj és -dara több mint felét globálisan ők exportálják. A napraforgó-termékek elsősorban a baromfi- és sertésiparban fontosak a szójabab alternatívájaként. Ezek elérhetősége és az áruk közvetlenül befolyásolják a takarmányok árát.
Máris leállt a Fekete-tengeri export
Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy mostantól hatalmas bizonytalanság várható a gabonakereskedelemben. A nagy kikötők voltak „természetesen” az elsők, amiket az oroszok megtámadtak: Odessza, Mariupol már az első harcok óta elérhetetlenek. A többivel (Mikolajiv, Herszon) az ukrán búzaexport 95%-ának szállítása vált kérdésessé. Sajnos az sem érhet senkit váratlanul, hogy a Fekete-tenger felőli export már tehát leállt. (Az oroszok már tavaly tavasszal megkezdték az ukrán áruk szállításának akadályozását.) Ennek a súlyához elég csak arra gondolni, hogy február elején még bő 6 millió tonna búzát exportált Ukrajna. Ukrán farmerek arról számolnak be, hogy a silók még mindig tele vannak búzával és kukoricával, a teherautók nem indulhatnak el, mert az odesszai kikötő nem használható.
Magasabb eladási árak sejlenek
Mindebből fakadóan elemzők arra számítanak, hogy az orosz agresszió miatt megváltozik a gabonapiac globális egyensúlya az árak és a rendelkezésre állás terén. Az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések még egy kicsit szűkítik a piacokat, és csökkentik a gabonafélék elérhetőségét. Ez a gazdák szempontjából magasabb eladási árakat jelent, még a 2020-as magas szinthez mérten is. Sőt, a hazai termelők, kereskedők számára új piaci lehetőségeket. A francia French Pork & Pig Institute (IFIP) szerint, ha a Fekete-tengeri kikötők bezárulnak, egy átjáró marad a Távol-Keletre, Kína felé, az őszre tervezett zabajkalszki vasúti gabonaterminál. Ez összeköti Szibériát és Mandzsúriát, miközben a kínai búza iránti kereslet is nő.
Függés magtól, gáztól
A másik nagy kérdés az energia, elsősorban a gáz utánpótlása, ami közvetlenül befolyásolja a műtrágyagyártást. A műtrágyák ára 2020 nyara óta nő, ami szorosan kapcsolódik a gázárakhoz (a karbamid előállítási költségének 80%-át is adhatja ez a komponens). A nitrogénműtrágya-ellátási nehézségek már az ukrajnai háború előtt is szembetűnőek voltak. Ebben is bizonytalanságra lehet számítani, mert itt is fontos tényező az orosz export, ami eddig az európai gáz durván felét adta.
A függés egyébként a kukorica-alapanyagok terén is létezik: ennek bő felét is Ukrajna szállította az EU-ba.
