30 éve alakult a Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetsége. „Szükségünk van egy erős mezőgépiparra” – hangzott el a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő MEGOSZ lajosmizsei rendezvényén.
Az agrárgépészet fejlesztése ma is elengedhetetlen – fogalmazott Nagy István agrárminiszter
„A 21. századi mezőgazdaság a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztók eléréséig nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén és azok gyakorlati alkalmazásán – fogalmazta meg ünnepi köszöntőjében Nagy István agrárminiszter –, de a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság csak akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat.” A magyar gazdálkodók persze egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására, és ebben a hazai gépgyártók is partnerként állnak rendelkezésükre. Magyarországon mintegy 150 vállalkozás közel 6 ezer alkalmazottja foglalkozik mezőgazdasági gépgyártással, ezen belül pedig az ötven millió feletti árbevételű cégek száma meghaladja a hatvanat. Emellett számos vállalkozás multinacionális cégek beszállítója, így időközben mi lettünk Közép-Európa legnagyobb részegységgyártó bázisa.
A Lábassy-féle vasekétől a digitalizációig
A jubileumi megemlékezésen Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke összefoglalta a mezőgazdaság fejlődési periódusait és azok mezőgépgyártásra és iparfejlesztésre gyakorolt hatását.
A Lábassy-féle vasekéig visszatekintve igaz a megállapítás, miszerint a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen műszaki innováció nélkül, éppen ezért szükség van a magyar mezőgazdasági gépgyártásra és annak folyamatos fejlesztésére.
A 30 éves szövetség tagvállalatai olyan, nemzetközileg is versenyképes mezőgazdasági termékeket gyártanak, mint például talajművelő gépek, vetőgépek, talajtápanyag-utánpótlás gépei, különböző betakarítóadapterek, gabonatechnikai gépek, anyagmozgató rakodógépek, pótkocsik, szállítóeszközök, szálastakarmány-betakarító gépek és erdészeti gépek. A munkagépek mellett már a precíziós technológiában is találhatunk hazai megoldásokat.
A törökszentmiklósi Lábassy gépgyár 1848-as prospektusa
A hazai cégek hazai sikerének támogatására már kidolgozás alatt áll egy intelligens (digitális) magyar mezőgéppiactér – avatott be minket a kulisszatitkokba a szövetség elnöke –, emellett a közeljövőben mezőgépészeti fórumot terveznek a MATE, a Nébih, a Digitális Jólét Program, a MATE Műszaki Intézet, a Digitális Agrostratégia, a GOSZ és a MEGFOSZ közreműködésével. A partnerségi együttműködések közül az egyik legfontosabb minden bizonnyal a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformmal kötött megállapodás lesz, amelynek támogatásáról az agrárminiszter is biztosította a feleket. „Mindenki egyszerre áll a hidrogéntechnológia startvonalánál, csak rajtunk áll, hogy ezzel a lépéssel kiharcoljuk-e azt a pozíciót, ahol agrárgépész elődeink álltak egykoron” – fogalmazott Nagy István.
– Az öreg gépészek szeme úgy csillog, hogy arra példa nincs, az ő elkötelezettségükbe beleborsódzik az ember ma is – hangsúlyozta az agrárminiszter az ünnepségen. Korunk mezőgazdaságának, ezen belül a mezőgépgyártásnak ezért azt a célt is kell szolgálnia többek között, hogy a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen, ezzel pedig a teljes szakmát vonzóbbá tegye a fiatalok számára.
Sándor Ildikó
