Szakmai érdeklődést követően vettem fel a kapcsolatot Dr. Csicsor János biokémikussal abból a célból, hogy olyan alternatív biolevéltrágyákat vizsgáljunk meg hajtatott paprikán, melyekkel csökkenthető a vegyszerterhelés. A szakember olyan speciális biopermettrágyát adott számomra, amellyel kísérleteket folytattam saját vegyszermentes gazdaságomban, Sárszentmihályon.
A vizsgált bio-immunstimulátor bemutatása és hatásossága
A levéltrágya növényi tápelemekből, fulvosavból és kelatizált mikroelemekből áll. Kimondottan erősíti a növény védekező rendszerét biotikus fertőzéssekkel, valamint abiotikus stresszhatásokkal szemben. Minden mezőgazdasági növényi kultúrában alkalmazható immunstimulálásra, hiánytünetek esetén átmeneti tápanyagpótlásra levélen keresztül, továbbá betegségmegelőzésre, valamint fertőzések megszüntetésére. Mivel kelatizált (szerves) formában tartalmazza a mikroelemeket, ezért segíti az egyéb növényi tápanyagok felszívódását is. A benne található fulvosavnak köszönhetően az összes többi tápanyag hatását képes felgyorsítani, ezáltal pedig a növény sokkal gyorsabban ki tud jönni a legyengült időszakból. A készítmény segíti a zöld színtestek képzését is. A fulvosav képes megnövelni a gyökértömeget, ennek köszönhetően a nagyobb felszívó hatás következtében nő a víz- és tápanyagfelvevő képesség, ami jó növényi kondíciót és hozamtöbbletet eredményez. Kedvező hatást gyakorol a növényi kórokozókkal szemben. Érdemes olyankor használni, mikor a növénynek többletenergiára van szüksége (virágzás, terméskötés, termésnövekedés vagy időjárási stresszhatás), ekkor látványos hatást érhetünk el. Ugyanakkor szintén érdemes alkalmazni, ha valamilyen növényi kórokozót kívánunk megelőzni. A termék nevét nem tehetjük közzé, viszont Dr. Csicsor János közreműködésével a készítmény Magyarországon is elérhető.
1. kép. A paprika passzalórás betegségének tünete levélen
2. kép. A paradicsom-foltoshervadás vírusának tünete levélen
A paprika betegségei és bizonyos tápelemek jelentősége hajtatásban
Elsősorban a hajtatásban jelentős kórokozókat kívánom bemutatni, amik a leginkább veszélyeztetik a termesztés sikerét. A vírusbetegségek közül manapság a paradicsom-foltoshervadás a legjelentősebb (1. kép). Emellett a hajtatott paprikának nagyon sok vírusbetegsége létezik, de a teljesség igénye nélkül ezek közül csak a legfontosabbakra térek ki. Jelentősek a mozaikvírusok (pl. dohány-mozaikvírus (TMV) vagy az uborka-mozaikvírus (CMV)), ezenkívül azonban számos vírussal találkozhatunk. A talajból kiinduló növényi kórokozók közül a legjelentősebb a fehérpenész, ami súlyos károk okozója lehet hajtatásban. Ha a növény hőstresszben van, akkor a kórokozó képes megtámadni és akár elpusztítani az egész gyökérzetet is, ugyanakkor megtámadja a növény talajközeli részét, és ott elzárja a növényi edénynyalábokat, aminek következtében a növény hervad, szakszóval tehát mikózishoz vezet a károkozás. Jelentős lehet még a paprika passzalórás betegsége, amit a régi néven a paprika feoramuláriás betegségeként írtak le. Ez főleg kis légtérrel rendelkező hajtatóházakban gyakori, ahol beszorul a magas páratartalom. A betegség a leveleket támadja meg, azok foltosodnak (2. kép). A kórokozó igen nagy jelentőséggel bír, ezért vizsgáltam meg a szer hatékonyságát kizárólag kis légterű, 1,8 magas berendezésben, ahol magas a fertőzési nyomás! A paprika szürkepenészes betegsége gyakori a hajtatásban, de nem számottevő, mert szellős állománnyal könnyedén kivédhető. Az alsó leveleket el szoktam távolítani, ily módon nálam nem szokott előfordulni a betegség. A paprikalisztharmat meleg- és páraigényes kórokozó. A hosszúkultúrás hajtatás egyik legjelentősebb betegségeként tartják számon, ugyanis mivel az adott állomány hónapokig magas hőmérsékletű és páratartalmú környezetben van, elkerülhetetlen a fertőzése. A legújabb fajták már rendelkeznek a paprikalisztharmat elleni rezisztenciával. A pszeudomonászos levélfoltosság a hajtatott állományokban csak esetenként fordul elő, nem mondható jelentős kórnak. Nálam a paprika xantomónászos betegsége általában szórványosan jelentkezik, a korszerűtlen alacsony berendezésekben, ahol magas a hőmérséklet és a páratartalom, gyakori. Évtizedes tapasztalataim alapján főleg a blocky típusú fajták a leginkább veszélyeztetettek a betegséggel szemben, alacsony fóliasátorban.
3-4. kép. Balról erős magnéziumhiány-tünet, jobbról a talaj magas sótartalmának a tünete lombon (fotók: Németh Tamás)
5-6. kép. Vashiány tünetei hajtáscsúcson
A paprika tápanyagigényes növény, ezért a hajtatás során gyakoriak bizonyos tápanyag-ellátottsági problémák, illetve jelentkeznek hiánytünetek. Hosszú tartalmú termesztésben, ahol a talaj magas sótartalmú, gyakori a magnéziumhiány (3. kép). Magas sótartalomnál megfigyelhetjük, hogy a levelek széle hullámos lefutású, amit a túlzott, magas sótartalom vált ki (4. kép). A vashiány a leggyakrabban előforduló tünetek között van, főleg kötött, agyagos talajokon. Általánosságban elmondható, hogy a vashiány a túlöntözés következménye, mert a termelők közül sokan sok öntözővizet adnak, ami kiválthatja a vashiányt. Ugyanakkor saját gazdaságomban az erősen kötött, agyagos talaj miatt sok a vashiányos növény (5-6. kép). A túlzott sótartalom ugyancsak nehézséget jelent a termelőknek, mert ugátolhatja a kalciumfelvételt, ezzel egy relatív hiányállapotot idéz elő, amit a paprikások csúcsrothadásnak, foltosodásnak, csúcsszáradásnak, beszáradásnak, rothadásnak, valamint kalciumhiánynak mondanak (7. kép) Néhányan tévesen napégésnek hívják! A paprikanövény akkor érzi jól magát, ha üdezöld lombozata van, szép kötésekkel (8. kép).
7. kép. A paprika csúcsrothadásos tünete termésen
8. kép. Szép, üdezöld lombozat hófehér kötésekkel
A vizsgálat
Egy bio-immunstimuláns készítmény hatását vizsgáltam meg saját gazdaságomban, kimondottan korszerűtlen, alacsony fóliasátorban, ahol paprikatermesztésre nem megfelelőek a körülmények. A termesztőberendezés 30 méter hosszú, 3,5 méter szélességű, valamint 1,8 m magasságú, ahol évről évre kórtani problémák jelentkeznek a megrekedt meleg és a magas páratartalom miatt. A berendezés az uralkodó széliránnyal egyirányú elhelyezkedésű, a szellőztetés mégsem igazán megfelelő, főleg a berendezés közepén. A termelésre szánt palántákat saját magam állítottam elő, csak ökológiai módszerek segítségével. A tápanyag-gazdálkodást is biomódon hajtottam végre szerves trágyákkal, növényi kivonatokkal. Pontosan figyeltem a helyes ökológiai egyensúlyra, így még a réztartalmú készítményeket is elhagytam, hogy a rézterhelést elkerülhessem. A fóliában összesen 500 növényt ültettem ki, a kártevő állatok ellen növényi illóolajokat alkalmaztam, viszont a betegségek ellen kizárólagosan a bio-immunstimuláns készítményre alapoztam! Összesen 5 alkalommal (június 6-án, június 29-én, július 27én, augusztus 10-én, augusztus 31-én) végeztem kezelést az állományban, a koncentrációt a gyártó ajánlata szerint állítottam be, így az alkalmazott koncentráció 1%-os volt. Nagy figyelemmel követtem a következő kórokozók megjelenését: passzalórás betegség, paprikalisztharmat, xantomónászos betegség; a betegségeken túl figyeltem a szer a növényekre gyakorolt növényegészségügyi hatását is, valamint az esetlegesen megjelenő hiánytüneteket. Július 3-án, július 15-én, augusztus 2-án, augusztus 16-án, szeptember 6-án, szeptember 16-án, október 1-jén, október 15-én és október 30-án felvételeztem a növényeket. Így összesen kéthetenként, 9 alkalommal vizsgáltam meg az állományt!
Eredmények
Az eredményeket statisztikai vizsgálatnak is alávetettem. A három betegségre nézve elkészítettem egy grafikont, ahol szerepel a felvételezések száma, valamint zöld nyíllal jelöltem a bio-immunstimulás kezeléseket. Az első felvételezéskor a passzalórás beteg levelek száma 4 db volt, ezt követően a második felvételezésnél 14 db beteg levelet figyeltem meg. A harmadik, valamint a negyedik felvételezésnél is erősen lecsökkent a beteg levelek száma, csupán 2 db levelet sikerült találnom száz növénynél. Az ötödik felvételezésnél tovább csökkent a szám, alig találtam 1 db beteg levelet. A hatodik felvételezésnél növekedett a beteg levelek száma, ekkor 6 db-ot számoltam meg. A hetedik felvételezés 4 db beteg levelet adott, majd a nyolcadik, valamint a kilencedik felvételezésnél is 2-2 db beteg levelet figyeltem meg.
A xantómónászos betegség alakulása: az első mérésnél 7 db-ot számoltam meg, majd a második mérésnél 17 db beteg levelet találtam. A harmadik mérésnél összesen 3 db levelet találtam, amik fertőzöttek. A negyedik, továbbá az ötödik mérésemnél 2-2 db beteg levelet láttam. A hatodik mérésnél összesen egyetlen beteg levelet sikerült találnom. A hetedik mérésnél 2 db kórokozóval fertőzött levél volt látható. A nyolcadik mérésnél 1 db levél fordult elő, majd az utolsó mérésnél összesen 3 db beteg levelet sikerült találnom száz növénynél.
A paprikalisztharmat kórokozója: az első vizsgálat alkalmával összesen 7 db beteg levelet láttam. A második vizsgálatnál már összesen 20 db fertőzött levél volt megtalálható, a harmadik vizsgálatkor 10 lisztharmattal fertőzött levél mutatkozott. A negyedik vizsgálatban 9 db levél volt kimutatható, majd az ötödiknél 11 db. A hatodik vizsgálat 12 db beteg levelet adott, ezt követően a hetediknél 5 db lisztharmatos levelet láttam. A nyolcadik vizsgálatnál a fertőzött levelek darabszáma 3 volt. Az utolsó vizsgálatnál összesen 2 db lisztharmatos levelet figyeltem meg (1. grafikon).
Az eredmények menüpont alatt ismertetem tapasztalataimat (ld. 1. grafikon) az általános növényegészségügyi állapotról, növénykondícióról, valamint az esetlegesen felmerülő hiánytünetekről. A vizsgálat ideje alatt komoly kórokozó nem támadta meg az állományomat, a vizsgált betegségek fellépését már ismertettem. Általánosan jó kondicionális állapotban voltak a növények, valamint hiánytünetekből adódó fejlődési rendelleneségek nem voltak tapasztalhatók a vizsgálat folyamán. Sajnos történt egy technológiai hiba is: enyhén megperzselődtek a paprikák a bioszertől, de ez azzal magyarázható, hogy véleményem szerint túl tömény a gyártó által javasolt 1%-os koncentráció!
1. grafikon. A három betegség alakulása a vizsgálat folyamán, Sárszentmihály
A bio-immunstimuláns hatékonyságának értékelése
A passzalórás betegségnél a beteg levelek száma először alacsony volt, ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az első kezelés, majd a 27. héten történő kezelés csökkentette a betegség kialakulását. A későbbiek során viszont, a 29. naptári héten növekedésnek indult a fertőzés, de így is csak 14 levél volt beteg, a továbbiakban pedig a passszalórás betegség alig volt érzékelhető, köszönhetően a biokészítmény használatának. A kezelések hatékonynak bizonyultak a kórokozó ellen, utánuk, a hajtatási ciklus vége környékén egy picit növekedett, majd a hideg beálltával – hiszen a kórokozó a meleget szereti – már nem igazán volt jellemző a betegség nyomása.
A xantomónászos betegségnél a fertőzött beteg levelek száma először elhanyagolható volt, feltételezhetően a kezeléseknek köszönhetően. A 29. héten, amikor valószínűleg nem volt kellő védettség, a xantomónászos betegség nyomása növekedett, ugyanakkor a továbbiakban, amikor kezelést kaptak a növények, a kórokozó jelenléte nem volt jellemző. Szinte alig találtam korokozóra jellemző tüneteket. A hátralévő ciklusban enyhe növekedés volt tapasztalható, valószínűleg a nem kielégítő védettség miatt, azonban a hajtatás legvégén alig találtam a kórokozó tüneteit. A bio-immunstimuláns készítmény hatásosnak bizonyult a xantomónászos betegség ellen a kísérletben.
A paprikalisztharmat kezdetben a kezelések hatására nem volt túl jellemző. A 29. héten 20 db fertőzött lisztharmatos levéllel találkoztam. Majd a 31., valamint a 33. továbbá a 36. naptári hétben – amikor a kezelés megtörtént – 10 db környékén mozgott a fertőzött levelek száma. A védettség elmúlásával ez enyhén fel is ment, de nem számottevően. Végezetül a tenyészidő végén csak pár darab lisztharmatos fertőzött levelet érzékeltem. Véleményem szerint a passzalórás, valamint xantomónászos betegségeknél volt igazán hatékony a bioszer. A paprikalisztharmat esetében is megfigyeltem egyfajta védettséget, de ez elmaradt attól, amit az előbbi két kórokozónál láthattunk. A paprikalisztharmat ellen a szer mérsékelten hatékony, de hatása nem elhanyagolható.
A készítmény esetében nem mértem külön a termésmennyiséget, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy azok a növények, amelyek bőségesen kaptak a bio-immunstimuláns készítményből, jóval szebb és több termést adtak, mint azok, amiket nem kezeltem a készítménnyel. Tehát elmondható, hogy a termék hozamnövelő hatással is rendelkezik!
Növényvédelmi tapasztalataim alapján a szer hatékony, ugyanakkor nem szabad 1%-os töménységben alkalmazni, mert égető hatása van fólia alatt! Úgy gondolom, hogy maximum 0,5%-os koncentráció már elegendő védelmet adhat. A kezelésekkel jó állományt tudtam létrehozni, nem tapasztaltam hiánytüneteket, a növénykondíció is megfelelően jó volt. Sokéves növényorvosi tapasztalatom alapján úgy látom, a szert érdemes egy kicsit több alkalommal használni fóliás viszonyok között, ahol a fertőzési lehetőség sokkal nagyobb. Ebben az esetben elérhető a védelem, illetve minimális szinten tartható a növényi kórokozók száma.
Vizsgálataim, illetve meglátásaim, valamint többéves szakmai tapasztalatom alapján a készítménynek helye van az integrált gazdálkodásban.
Köszönöm Dr. Csicsor János biokémikusnak, hogy a kísérletében részt vehettem, remélem, hogy vizsgálataim hasznos tájékoztatásul szolgálnak más termelőknek!
Németh Tamás növényorvos-biológus
