Úgy tűnik, minden a biokészítmények terjedését segíti a mezőgazdaságban. Az agrárpolitika és a társadalom nyomására ez a szegmens bővül a legdinamikusabban a növényvédelemben. Ez mégsem jó hír a kis manufaktúráknak.
Az algák a modern kor csodadoktorai a mezőgazdaságban is (forrás: daganatok.hu)
A bioszegmens már nem réspiac
A biológiai növényvédelem készítményeit elsősorban a nagy értékű gyümölcsök és zöldségek ellenőrzött környezetben való termesztéséhez használják a gazdálkodók, de ma már olyan kultúrákban is teret hódítanak, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. A társadalmi elvárások fokozott környezetvédelmet követelnek meg a termelőktől, ennek része a talajélet javítása is, ami a szintetikus anyagok mérsékeltebb felhasználásával jár a szántókon is.
A szélesebb igényre reagálva a biológiai készítményeket is nagyobb mennyiségben és egyre kisebb költséggel állítják elő. A gyártás a kis manufaktúrákból fokozatosan áthelyeződik a nagy agrokémai gyárakba, a termékek ára csökken és ezzel még szélesebb termelői réteg számára válnak elérhetővé. A multi cégek többet áldoznak a termékeik marketingjére is. Az alábbiakban az AgriBusiness Global írása alapján foglaljuk össze azokat a trendeket, amelyek a biokészítmények piacát jellemzik.
- Az EU agrárpolitikája
A „termőföldtől az asztalig” stratégia része a szintetikus vegyi anyagok mennyiségének csökkentése a termelésben. Ez érinti a növényvédő szerek és a műtrágyák piacát is. Az agrárpolitika azokat a technológiákat jutalmazza támogatással, amelyekben természetesebb anyagokkal zajlik az élelmiszer-előállítás. Ez egyrészt kiváló piaci lehetőséget jelent a biokészítmények gyártóinak, másrészt ezzel párhuzamosan az engedélyezési rendszer is szigorodott Európában. Az intenzív szerkivonási folyamat viszont mindenképpen a biopiac erősödését hozza a közösségben.
- Biostimulátorok mindenütt
A talajregeneráló gazdálkodás ösztönzi a biostimulánsok felhasználását. A talajéletet kímélő, a szervesanyagbontást és -hasznosítást segítő, a növény anyagcseréjét támogató biológiai készítmények jól összeegyeztethetők az EU célkitűzéseivel, támogatják a csökkentett talajművelést is. Ezek a baktériumok, gombák és algák, illetve szerves molekulák már évek óta a szántókon is jelen vannak.
- Reneszánszát éli a nitrogénfixáció
A molekuláris biológia és a növényt körülvevő biom, azaz az élőlények összességének tanulmányozása olyan egysejtűek felfedezéséhez vezetett, ami rádöbbentette a kutatókat, hogy nemcsak a hüvelyesek képesek együttműködni egyes baktériumokkal a légköri nitrogén hasznosítása érdekében. Észak-Amerikában már 2-4 millió hektárt kezelnek nitrogénfixáló baktériumokkal, a piacfejlődés dinamikus.
- Feromonok – nemcsak zárt termesztő berendezésekben
Feromonokat már régóta használnak a rovarok csalogatására, illetve riasztására a hajtásos rendszerekben. Nemcsak azért terjedtek el itt, mert a zárt környezetben hosszan fejthetik ki hatásukat, hanem azért is, mert a gyártási költségeik olyan magasak voltak, hogy csak az értékes zöldségfélék bírták el a felhasználásukat. Az elmúlt években azonban olyan új szintézistechnológiák jelentek meg, amelyek lényegesen csökkentették az előállításuk költségét, így megjelentek a gyümölcsösökben, és ki fognak lépni a szántóföldekre is.
- Leáldozóban a kis manufaktúráknak
A cégfelvásárlási hullám csitult az utóbbi egy-két évben, de nem állt le (lásd a Syngenta és a Valagro egyesülése). A Covidból kilábalva várhatóan ismét erősödni fog a tőke koncentrálódása. A kisebb gyártóknak egyre nehezebb lesz felvenni a kesztyűt a nagyokkal, és ezt a biokészítmények engedélyezésének növekvő költségei sem támogatják. A tőkeerő növekedése minden gyártási szektorba új lendületet hoz, de különösen a biotermékgyártásban, ahol az eddigi sokszereplős piac egyre kevesebb gyártóra fog szűkülni.
Lásd még a témában:
