Készülőben a törvényi szabályozás
A kerettörvényeken az Európai Unió is dolgozik, de a drónhasználat részletes nemzeti szabályozására még ennek megszületése előtt szükség lenne. Úgy gondoljuk, erős nyomás hatására hamarosan elkészül a vonatkozó törvény, és ez az akadály is elhárul a „dróngradáció” elől. Fontos infrastrukturális feladat a „drónökoszisztémák” megalkotása, annak kialakítása, hogy hogyan válnak a drónok az elkövetkező években, évtizedekben életünk részévé.
U-1 fázis: online regisztráció, azonosítás.
U-3 fázis: dinamikus geofencing légtérvédelem (repterek, hadászati és egyéb titkos területek drónok elleni automatikus lehatárolása, de akár a privát szféra védelmét is jelentheti).
Az U1-U2 fázis elvárásait már a myDronespace alkalmazás teljesíti vagy jelentős részben teljesíti. A jövő ezzel hozzánk is megérkezett.
Az U3-U4 fázis nagyban épít az 5. generációs hálózati megoldásokra (5G). Ideális esetben minden jármű online kapcsolatban van az összes többivel, egymásról tudnak, és például a forgalmi prioritásaikat mesterséges intelligencia (MI) határozza meg az adott körülmények között. A drónok úgy jönnek-mennek majd közöttünk, mint a háziállatok, csak nem botlunk beléjük.
Valójában túl keveset tudunk
gyéb felhasználási módokról! A drónokat alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban megfigyelésre, felvételezésre. Ez olyan feladat, amely a látható hullámhossztartományban elvégezhető, és viszonylag egyszerű, például vadkárbecslés. Szóba kerülhet a foltszerűen megjelenő károsítók felmérése: gyomok (mezei acat, fenyércirok), állati kártevők (vetésfehérítő, hörcsög, mezei pocok) és bizonyos betegségek is felvételezhetők ezzel a módszerrel. Ha a kórokozók nem a látható hullámhossztartományokkal mérhetők fel, akkor alkalmazhatjuk a multi- és hiperspektrális kamerákat.
Nem biztonságos a drónos permetezés
- A következő problémakör a permeteződrónok kérdése, itt vannak a legnagyobb hiányosságok:
- jogi szabályozás teljes hiánya, ex lex állapot;
- a megalapozott védekezéshez nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakmai információ;
- tisztázatlan, hogy az alacsony lémennyiség milyen hatékonysági, fedettségi, behatolási és elsodródási problémákat okoz;
- szintén tisztázatlan a drónok megfelelő permetezési sebessége, repülési magassága, az elsodródási problémák;
- nincs elegendő információ a készítmények kombinálhatóságáról tömény, illetve alig oldott állapotban;
- alkalmazható, drónnal történő kijuttatásra engedélyezett készítmények hiánya;
- a hatóanyag-kivonások miatt a hatékony kémiai megoldások és készítmények száma drámaian csökkent;
- drónpilótaképzés.
A drónokat alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban megfigyelésre, felvételezésre. Ez a látható hullámhossztartományban elvégezhető és viszonylag egyszerű feladat
Mielőbb szükség lenne a drónhasználat szabályozására, a veszélyes, megalapozatlan eljárások megszüntetésére
Szükséges tennivalók
Ezen belül is a permeteződrónok alkalmazása a növényvédelemben jelenleg teljesen tisztázatlan, így az aktuális helyzet jelentős környezeti és gazdasági kockázatot hordoz magában. Gyors változást csak kapkodással lehetne elérni, ami a jelenlegi helyzetet tovább rontaná. A permeteződrón alkalmazásának minden elemét át kell gondolni, meg kell vizsgálni, és a növényvédő szerek technológiába illeszthetőségét engedélyezési eljárásban ellenőrizni kell.
Hiszen nem szabad egy jövőbeni esetleges jó technikai megoldást feláldozni a pillanatnyi haszonszerzés oltárán.
Szerző:
Lajos Mihály – Ifj. Forgács János