Az utóbbi években őrült területbővülésen ment át a napraforgó Ukrajnában, eközben a hozamai is látványosan nőttek. Idén azonban az őszi vetésűek jóval nagyobb területet foglalnak el, ám a repce nem tartozik a nyertes növények közé. Összességében szűkül a tavaszi kapások tere.
250 ezer hektárral kevesebb repce
Ukrán adatok szerint az őszi kalászsosok termőterülete az előző évhez képest 4,9 százalékkal nagyobb most, csaknem 8 millió hektárt tesz ki. Ezen belül az őszi búza területe 4,8 százalékkal 6,7 millió hektárra, az őszi árpáé 3,2 százalékkal egymillió hektárra nőtt. A repce bő egymillió hektáros termőterülete 21 százalékos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest, ennek oka a száraz ősz volt, különösen Dél-Ukrajnában, ahol csontszáraz volt a föld az optimális vetésidőben, így ez sok gazdaságban elmaradt. Az itt kieső repce érzékeny veszteséget jelent az európai (német) feldolgozóipar számára. Figyelembe véve, hogy más uniós országokban is esett a növény termőterülete, ismét repceínség elé nézünk betakarításkor.
Egymillió hektárral több az őszi vetés
Az őszi vetésű növények területe mindent egybevetve most 970 ezer hektárral nagyobb, mint tavaly volt. Az ukrán agrometeorológiai becslések szerint az őszi vetések állapota pillanatnyilag jobb, mint tavaly volt, és a talaj víztartalékai a több éves csökkentés után végre helyreálltak, javítva ezzel a jövőbeni terméskilátásokat. Februárban Ukrajna déli és keleti részén is hatalmas hőingadozásokat élnek meg a vetések, ami hátrányosan befolyásolhatja az állapotukat – írja a GrainTrade. Ha mínusz 10-12 fok alá esik a hőmérséklet, akkor a kifagyás veszélye megnő. Márpedig így fest ma az ukrán előrejelzés:
Kifagyásveszély Ukrajnában (Forrás: meteo.gov.ua)
Napraforgó: kevesebb lesz?
A búza kifagyása őszintén szólva már nem túl valós opció. Tehát az őszi vetésűek térfoglalása miatt idén csaknem egymillió hektáros mínusszal indulhat a kapásnövények elvetése. Vagyis Ukrajna sikernövényei, a kukorica és a napraforgó, visszaszorulhatnak. A kukorica területe 2015-ben még 4,1 millió hektár volt, a napraforgóé pedig 5,1 millió hektár. Előbbi termőterülete tavaly már 5,4 millió hektárt tett ki, az utóbbié pedig már 6,8 millió hektárt. A napraforgó őrült területbővülésen ment át az utóbbi években. Ma már olyan szűk a vetésforgója, hogy négy éven belül visszakerül ugyanabba a táblába. (A fehérpenészre érzékeny olajosnövények a főkultúrák által elfoglalt terület harmadát birtokolják.) A szója termőterülete viszont visszaszorulóban, a korábbi 2 millió hektárról másfél millióra szűkült tavaly: ezt a teret döntően a napraforgó töltötte be. Továbbá van még 190 ezer hektárnyi ugar az országban, amit termelésbe lehetne vonni, de ez csak fokozatosan történhet meg.
A napraforgó hozamai látványosan emelkednek, bár tavaly az időjárás miatt nagy volt a terméskiesés. Az itteni – gyakran külföldi tulajdonban lévő – gazdaságok már képesek 2,5 tonnás átlagot termelni, ami 5 éve még elképzelhetetlen lett volna. Így területnövelés nélkül is tarthatónak tűnnek a korábbi évek termésmennyiségei.
