Nagy nevek a szuperegyetem kuratóriumában: terveik Gödöllőn

Az új agráregyetem alapítványának kuratóriumában nagy nevek jelzik azt, hogy a szakma, a gazdaság, a kutatás és a politika legfajsúlyosabb embereit sikerült egyetlen cél mögé felsorakoztatni. A kormány nemzetközi szinten is versenyképes agrárfelsőoktatási intézményt kíván létrehozni. Lássuk az elképzeléseiket!

A sajtótájékoztató online formában zajlott

A Szent István Egyetem jelenlegi formájában 2020. augusztus 1-jén jött létre a korábbi Szent István Egyetem gödöllői és budai campusa, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert campusa, a Kaposvári Egyetem és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával. Az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább. Ekkortól az intézmény részét képezi a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kutatóhálózata és a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézete is. Ebben a cikkben írtunk róla, hogy az Alapítvány a tulajdonába kerül a gödöllői kastélyépület és lovarda, egy sor állami tulajdonban lévő ingatlan pedig az új egyetemé lesz. Az állam több kutatóintézményben résztulajdonos, ezen üzletrészeit is az egyetemre ruházta. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, pénzügyi finanszírozás terén szintén bőkezűbb támogatásra számíthat a szuperintézmény.

Pénz, paripa

A kuratórium elnöke, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, aki biztosította a sajtótájékoztatón résztvevő újságírókat arról, hogy a tulajdonában álló Bonafarm csoport és a KITE Zrt. tudásbázisa hozzáférhetővé válik az oktatás számára. Kiemelten a precíziós gazdálkodás és az öntözés terén tudnának a legfrissebb információkkal szolgálni a hallgatók számára. „A vidéki értelmiség bástyáit akarjuk itt képezni, akik a vidék egyben tartásában is fontos szerepet játszanak” – mondta. A gödöllői egyetem gazdálkodása eddig mínuszos volt, a konszolidációra 3,6 milliárdot kapott az államtól. 2021-ben 2,7 milliárdnyi többletforrást igényel az új egyetem működtetése, ez mintegy 30 százalékos ráfordításemelkedés – tudtuk meg. Csányi Sándor kiemelte, ez még mindig kevés ahhoz mérten, amennyit a nemzetközi versenytársak egy ilyen intézményre fordítanak. A pénzügyi szakember azonban bízik abban, hogy az egyetem, illetve a kuratórium kezébe adott vagyontárgyakkal jól fognak sáfárkodni, és ha az állam segít a kastély rendbe tételében, akkor előbb-utóbb az is hozni fogja a pénzt és nem vinni. Arra is van esély, hogy további vagyonelemek kerüljenek az egyetemhez, ezekről most folynak a tárgyalások a kormánnyal.

A célok

Az egyetem képviseletében Gyuricza Csaba rektor azt hangsúlyozta, hogy a szinte napról napra megújuló csúcstechnológiát csak a nagyvállalatok képviselőitől lehet egy-egy előadás vagy gyakorlati foglalkozás keretében megtanulni. Távlati célként nevezte meg egy gyakorlóiskolai hálózat létrehozását, ahol az egyetem adhatná tovább a tudást. A gyakorlati képzést segíti majd a Nemzeti Ménesbirtok is. A kuratórium tagja a mezőhegyesi gazdaság kormánybiztosa, Lázár János is. Szerinte a 21. század legfontosabb nyersanyaga a víz és a föld, és ezekből gazdag országnak számítunk, de meg kell tanulnunk okosabban hasznosítani erőforrásainkat. „Rendszerszintű változásokra van szükség., amihez szándék és képesség kell. A kormányzat a nemzeti szuverenitás egyik kulcsának az élelmiszer-önrendelkezés megteremtését tekinti” – mutatott rá a kormánybiztos, aki szerint „minden gazdasági sikertörténet az oktatással kezdődik.”

Horn Péter akadémikus erősíti a kuratórium kutatói oldalát. A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság már évtizedek óta élén jár az innovációban, a NASA első nagy, polgári megrendelője is az agrárium volt. A támogatásellenőrzés vagy a termésbecslés már nem is létezne a műholdak nélkül. Az agrárium élen jár a biotechnológia, a nanotechnológia, az önvezető járművek, a dolgok internetje használatában. „A legtöbb tudásterületet ez a szakma integrálja, így aki agráregyetemet végzett, az nem is lehet pályaelhagyó, banki szakemberként is agráros marad” – mutatott rá Horn Péter. A szakember fontos feladatként jelölte meg azt is, hogy a társadalom számára közelebb kell vinni az élelmiszertermelést, hiszen nagyon eltávolodott tőle, így vonzóvá sem tehető a fiatalok számára. „Senki nem tudja például, hogy a tudományos akadémia dísztermében rosszabb technikai színvonalú a klímaberendezés, mint egy baromfiistállóban” – jegyezte meg a professzor.

További kutató a kuratóriumban Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja, aki azt hangsúlyozta, hogy a mai, gyors tempójú fejlődést csak egyre tőke- és tudáserősebb, koncentrált intézményekkel lehet lekövetni. Az új egyetemnek nagyobb szerepet kell vállalnia a kutatás-fejlesztési munkákban és a gyakorlatba átültethető eredményeket kell elérnie. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ csatlakozásával ez elérhető céllá vált. Bedő Zoltán kiemelte: jelentős uniós pályázati források állnak majd rendelkezésre a kutatás számára, amit ki kell aknázni, továbbá erősíteni kell a szakmai kapcsolatot a lengyel, az osztrák, a német és a holland agráregyetemekkel.

Maga az agrárminiszter is tagja az egyetem kuratóriumának. Nagy István úgy látja, hogy a vidék megújulásának záloga ez az egyetem. Legfontosabbnak nevezte, hogy a precíziós technikák készség szinten legyenek a diákok a birtokában. „Nagyon fontos lesz az informatikai tudás és a stratégiai gondolkodás képessége. Az egyetemen innovatív, stabil ágazatként kívánjuk bemutatni az agráriumot, ami vonzó életpályát kínál.”

Átszervezés

Mint kiderült, több mint két éve dolgozik a csapat az integráción, amiben nemzetközi szakértők és mintegy 100 egyetemi kolléga vett részt. Megnézték, hogy a sikeres intézmények milyen modellt követnek, és arra jutottak, hogy túl töredezett a magyar agrároktatás. „2019-ben 11 egyetem kínált 18 karon agrárképzést sok átfedéssel. Az integrációval egy jobban szervezett, gazdaságosan működő intézmény jön létre, amelyik már nemzetközi szinten is jelentős méretű. Az alapítványi működési forma nagyobb mozgásteret ad az egyetemnek kisebb bürokráciával. A munkaerőpiac igényei szerint rugalmasabban tudjuk alakítani a képzést is” – magyarázta a rektor, Gyuricza Csaba. Ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy az egyetem a dolgozói állomány mintegy 13 százalékától vált meg, a többiekkel új szerződést kötött, melynek lényege a teljesítményorientált bérezés. „Versenyképes jövedelmeket akarunk adni, és egy kiváló, motivált oktató-kutatói gárdát létrehozni” – mondta Gyuricza, egyben az egyetemi infrastruktúra átfogó modernizálására is ígéretet tett. A rektor újságírói kérdésre nem nevezte azokat a szakokat, amelyeket megszüntetnének, de hangsúlyozta: az agrárium egy csúcstechnológiai ágazat, ahol gyorsan válnak elavulttá a korábbi tudások. Ezért a szakokat meg kell rostálni, és a megmaradó képzések tartalmát is korszerűsíteni kell. Véleménye szerint az élelmiszergazdaság, a klímaváltozás, a precíziós technológiák és a menedzser-képességek kell, hogy a fókuszba kerüljenek az egyes szakok tartalmában is.

Ingyenes marad a képzés

14 ezer hallgató van jelenleg a gödöllői egyetem kötelékében, hosszabb távon a több mint 50 telephelyen 23 ezerrel számol a kuratórium. A diákok a jövőben is állami finanszírozással, változatlan létszámban kerülhetnek be az egyetemre. A létszámtartásnak csak a demográfiai folyamatok szabhatnak gátat. Az viszont megvalósítható, hogy a külföldi diákok jelenlegi 13 százalékos aránya megemelkedjen. „Eddig a szervezeti felépítéssel foglalkoztunk, a most következő fél évben intézményfejlesztési stratégiát készítünk. Ez fogja meghatározni a működésünket” – közölte a rektor. Lázár János leszögezte: az egyetemi autonómia alapítványi formában is garantált, hiszen az intézmény nem kerül ki a felsőoktatási törvény hatálya alól. A szakmai tartalom kialakításába a kuratórium nem szólhat bele. Szerinte a képzés 30-40 százalékának arról kell szólnia, hogy bárhol képes legyen gazdasági tevékenységet végezni az itt végzett hallgató. A politikus úgy látja, fontos egy vagyonos agrárközéposztály létrehozása, amihez az egyetem az első lépés.

Az egyetem jelenlegi képzési struktúrája: