Az árpát „tankönyv szerint” a búza előtt vetjük el, és mivel a takarmányozást szolgálja, a gyakorlatban gyakran kerül silókukorica után, míg másutt a napraforgó az előveteménye. Ideális helyzetben zabosbükkönyt, borsót vagy repcét követne. A vetésforgó azonban egyre kevesebb növényre szűkül, a száraz ősz és a vírusvektor rovarok is akadályozzák a korai vetést.
Klasszikusan szeptember 25. és október 5. között kellene vetni az árpát, ha később vetjük, akkor hetente 10 százalékot is veszíthetünk a potenciális termésből a tankönyv szerint. Igaz ez? Már a német szaktanácsadók is októberi vetést javasolnak.
„Az elmúlt 6-7 évben – mióta az a nagy sárga törpüléses kár volt az országban – én október 7-10. körül vetem az árpát” – mondja egy Veszprém megyei termelő. „Olyat is tudok, aki csak a búza után veti el. Úgy látom, hogy a későbbi vetés nem csökkentette számottevően a termést, hiszen közben a telek is eltűntek. Decemberben, de sokszor még januárban is zöld a tábla. Ami az előveteményt illeti, 2018 óta nem foglalkozom repcével a növényvédelmi nehézségek miatt. A helyét a napraforgó vette át, úgyhogy most ezt követi az árpa.” Hozzáteszi: a kabócák elleni vegyszeres védekezés időzítése korántsem könnyű. „A levéltetveket még csak észreveszem, de ha már a kabócát is látom, akkor az azt jelenti, hogy nagy a baj…”
Árpa sárgatörpülés vírusa (Forrás: Agrárágazat)
A német szaktanácsadók a következő tanácsokkal látják el a termelőket az árpa vetésével kapcsolatban:
A vetésidő későbbre tolása mindenképpen csökkenti a rovarvektorokkal való találkozás esélyét. A levéltetvek és a kabócák a búza és az árpa sárga törpülésének vírusát hurcolják be az állományba. (Lásd testvérlapunkban a részletes cikket.) Ezért további óvintézkedéseket is tenni kell: az árpatábla közelében ezen rovarok tápnövényei sem lehetnek jelen! A táblaszegélyeket célszerű feketére művelni, különösen a fűfélék, így az elhullott búzaszemek jelentenek veszélyt a vírusvektorok szempontjából. Ügyeljen rá, hogy mire az árpa sorolni kezd, már egyetlen környező táblákban se legyen be nem érett szemes-, vagy be nem takarított siló-, illetve csemegekukorica.
Ha a kései vetés egy korai magágykészítéssel párosul, akkor az segíthet az olyan gyomok megfékezésében is, mint az ecsetpázsit, a rozsnokfélék vagy a széltippan. Ha a magágy 2-3 hetet ülepedhet, akkor nemcsak tömörebb lesz, de időt adunk a gyommagoknak is kikelni. Ezután egy boronálással megtisztítható a tábla. Sajnos a mostanihoz hasonló száraz ősz nem kedvez a gyomok csírázásának sem. Csak abban bízhatunk, hogy az árpa idővel túlnövi a konkurenciát. A csapadékos időjárás pedig a talajművelést akadályozná – olyankor azonban még bevethető a glifozát.
