Ez a kalászos minden fűfélét kiirt maga körül

A Syngenta kísérleteiben már többször is bebizonyosodott, hogy a hibridárpa gyomelnyomó képessége jobb a fűfélékkel szemben, mint az őszibúza- és az ősziárpafajtáké. Az eredmény meglepő lehet annak fényében, hogy a magyar technológiában éppen a korán, kis csíraszámmal elvetett kalászosok esetében ajánljuk az őszi gyomirtást. A kísérlet azonban kiderítette, hogy az erőteljes gyomelnyomó hatás tavasszal bontakozik ki.

 

Az idei kísérletben négy őszi vetésű kalászosban – hagyományos őszi búza, kétsoros őszi árpa, hatsoros őszi árpa és hibridárpa – jegyezték fel a perjefélék számát a Syngenta Staffordshire-i Innovációs Központjában. A búzát 3,5 millió csírával, az árpafajtákat 3,25 millió csírával, míg a hibridárpát 2 millió csírával vetették el hektárra vetítve, és gyomirtást egyáltalán nem végeztek a területen.

Betakarítás előtt az őszi búzában kvadrátonként (négyzetméterenként) átlagosan 69 db perjefélét számoltak meg, a kétsoros őszi árpában pedig 53-at. A hatsoros őszi árpa tovább csökkentette e fűféle gyomok mennyiségét 30-ra. A legnagyobb csökkenést azonban a hibridárpában találták, ahol a fűfélék átlagos darabszáma kvadrátonként mindössze 8 volt – a csökkenés a búzafajtához mérten több mint 88 százalékos.

 

Tavasszal gyorsan túlnövi a gyomot

“Ez az új eredmény egybecseng másokkal is, amelyeket a hibridárpa fűfélékre gyakorolt elnyomó hatásával kapcsolatban végeztünk. Nemcsak a perjékkel, de parlagi ecsetpázsittal és rozsnokokkal szemben is észleltük” – mondta a Syngenta képviseletében Paul Roche. „Egy erősen rozsnokos táblában az őszi búza átlagosan 10 százalékkal, a hagyományos kétsoros és a hatsoros őszi árpa 20, illetve 25 százalékkal mérsékelte a Bromus fajok számát, a hibridárpa viszont 69 százalékkal mérsékelte a táblában a rozsnokmennyiséget.

„Úgy gondoljuk, hogy a hibridárpa e sajátos képessége az erőteljes tavaszi növekedésnek köszönhető. Ekkorra a növény nagy gyökértömeget és magasba nyúló, sűrű levélzetet fejleszt. A gyomelnyomó hatás természetesen nemcsak az adott évben előnyös, hanem csökkenti a fűfélék magkészletét is a földben, így a következő kultúra vetőágyát is tisztítjuk vele” – magyarázott a szakember. Roche szerint nemcsak kevesebb egyszikű gyom található a hibridárpában, de a meglévő példányok is árnyékban maradnak, így kevesebb magot érlelnek.

 

Exponenciálisan növekvő gyomelnyomó hatás

Roche hozzáfűzte, hogy az idei kísérletben azt a helyzetet is szimulálták, amikor az állomány valamilyen okból hiányosan kel, így mindössze 1 millió csírával vetették el a hibridárpát. A gyomelnyomás mértékében a hibridkalászos még ekkor is őrizte az előnyét a hatsoros árpafajtával szemben. 2,5 millió csírával pedig a 2 millió csírával elért gyomelnyomó hatást is a négyszeresére lehetett növelni: kvadrátonként mindössze 2 fűféle maradt a táblában. A szakember ezért azt javasolja, hogy akár a táblán belül is változtassunk a kijuttatott vetőmagmennyiségen aszerint, hogy mennyire gyomos, vagy tömörödött az adott rész. Például a fordulókban indokolt emelni a normát. „A hibridárpa gyomelnyomó hatására természetesen herbicidekkel is rásegíthetünk, így minimalizálva a talajok gyomterheltségét” – tette hozzá a szakember.

ecsetpázsit egyszikű gyom fűféle gyomelnyomó gyomirtás herbicid hibridárpa kalászos perje rozsnok