A nitrogénadag nagyságával és a kijuttatás időpontjával játszadozva ugyanazon fajtával is nagyobb hozam és nagyobb fehérjetartalom érhető el. Az extrém szárazságra vagy a szűnni nem akaró esőre persze nincs megoldás.
Számos tényező befolyásolja a búza fehérjetartalmát, a legfontosabb ezek közül a fajta, a termőhelyi adottságok, beleértve az éghajlatot, és a felvehető nitrogén mennyisége. Az utóbbi években a termelők az alacsonyabb fehérjetartalom mellett tették le a garast, ugyanakkor a jó beltartalomért felár kérhető. Ez felveti a kérdést: hogyan befolyásolhatjuk a termelés során a végtermék fehérjetartalmát? A témát a farmprogress.com dolgozta fel.
A kísérlet
Az elmúlt két évben Bijesh Maharjan, egy nebraszkai tápanyag-gazdálkodási szakember, aki az itteni Lincoln Egyetem kutatója is, valamint végzős hallgatója azon dolgoztak, hogy megfejtsék, hogyan befolyásolja a nitrogén a búza fehérjetartalmát és hozamát. Mint mondja, egy nedves tavasz rendkívüli módon meg tudja emelni a hektáronkénti hozamokat. Csakhogy a szemekben a fehérjeszázalék egy bizonyos határon túl nem emelkedik tovább. „Amikor egy kicsit mélyebbre ástam a témában, rájöttem, hogy a búzára vonatkozó technológiai ajánlások mára elavultak, újakra van szükség” – mondta.
Műtrágyázási kísérletet indítottak az államban négy helyszínen. A kezelések időpontjában és dózisában is voltak eltérések. Egyes helyszíneken a nullától 84 kilogrammos maximális nitrogéndózisig mentek fel hektáronként, míg másutt 112 kilogramm volt a kiadott mennyiség felső határa.
Felhígul a szem
„Az ember azt gondolná, hogy ha fokozza a nitrogénadagot, akkor a hozamnövekedés egy pont után leáll – de nem ez történt.” Megjegyezzük: magyar viszonyok között 120-150 kg N/ha dózissal szoktunk dolgozni, vagyis nem meglepő, hogy 112 kilogrammos adagig nem tapasztalt a kutató „telítési görbét”. Érdekesebb az a megfigyelésük, hogy míg a hozam szinte mindig javult a magasabb nitrogénadag hatására, ez nem járt feleltétlenül a fehérjetartalom hasonló mértékű növekedésével. „Csak annyi bizonyos, hogy ha kevés nitrogént adunk ki – 50 kg/ha alatt –, akkor a fehérjeszázalék 11 alatt marad.”
Az is beigazolódott, hogy ha az időjárási viszonyok miatt kicsire sikerül a termés, attól még a fehérjetartalom magas lehet a szemekben. Hazánkban tavaly éltük ezt át, amikor az aprócska szemekben jó beltartalom koncentrálódott. Idén más a helyzet: a kései érésű fajtákban a júniusi eső hirtelen nagy tömegnevekedést és magas fehérjeszázalékot hozott, a további esőkkel azonban csökkent a szemekben a sikér, és végül takarmányminőséget arattak a legtöbb gazdaságban.
Később kiadva többet javít
A kutató megkockáztatja a kijelentést: azonos fajtában minél nagyobb a hozam, annál kisebb a fehérjetartalom, a mag beltartalma kvázi felhígul. A legmagasabb, 13% feletti fehérjetartalmat magas nitrogénadag (112 kg/ha) és kis termés (4,7 t/ha) mellett érték el. Ezzel szemben kiderült, hogy bár 84 kilogramm nitrogénnel is sikerülhet egy 6,7 tonnás termés, de akkor a fehérjeszázalék 11-12 körül lesz. A kutató hozzáteszi: nitrogéntrágyázásban az időzítésnek is kulcsszerepe van. Ez eddigi eredmények alapján a későbbi kijuttatási időpontoknak van nagyobb hatásuk a fehérjeszázalékra.
A magyar gyakorlatban a kisadag starter trágyát leszámítva nagyjából 50-50 kilogramm nitrogént osztunk kétfelé: a tél végi és a szárba induláskori adagba. Ezt szemtelítődés idején lombtrágyával lehet megfejelni. Az első kezelés a potenciális termést fokozza (a zöldtömeg növelése révén), a második a beltartalmat (fehérje%). Az idei év különlegessége az volt, hogy szárba induláskor extrém száraz volt a talaj, a műtrágya csak az első esőkkel – szemtelítődés idején – hasznosulhatott. Vagyis a nitrogén csak a szemeket gazdagította. A Mezőhír által megkérdezett gazdák mindegyike nagyon magas fehérjeszázalékról számolt be. Vagyis érdemes lenne elgondolkodni egy júniusi tápanyag-kijuttatásról is, az ekkor jellemző száraz időjárásban azonban a folyékony formákat kell preferálni.
A kutató most azon dolgozik, hogy meghatározza: mennyire későn, milye nagy adaggal lehet biztosan 12 százalék fölé vinni a fehérjetartalmat azonos fajta és időjárási viszonyok mellett. Mindehhez egy gazdaságossági számítást is végezne, amiből kiderülne, hogy a búza és a műtrágya ára alapján meddig kifizetődő emelni a nitrogénszintet.
