Természetes, műveletlen állapotában a talaj sosem fedetlen, s nagyrészt ennek köszönhetően szerkezeti, biológiai épségét, erejét sem az erózió, sem a tápanyaghiány nem fenyegeti.
A forgatásnélküli és takarónövény-technológia előnyeiről a Démétér Biosystems bemutatóján
A szántásos művelés utóbbi évtizedei és a klímaváltozás a művelt termőföldeken olyan állapotokat idézett elő, amelyek mára fontos irányváltást sürgetnek. Gondoskodni kell a talajok takarásáról és a minél kevesebb bolygatással járó műveletekről, hogy a talaj víz- és tápanyagtartalékait, laza szerkezetét megőrizzük. E szemlélet és gyakorlat megismertetését-terjesztését szolgálja a Démétér Biosystems Bt. szántóföldibemutató- és előadássorozata, amelynek legutóbbi, márciusi állomásán egy dél-afrikai és egy észak-amerikai gazda osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.
Jövedelmező természetesség
Giliszták, gombák, humuszszag, zivatarnak is ellenálló, de a nedvességet tartós szárazságban is megtartó szerkezet, hosszú távon megőrzött tápanyagok – ilyen és hasonló vonások jellemzik a természetes állapotú talajokat, amelyeknek sem műtrágyára, sem talajjavítókra nincs szükségük. Igaz, ezek szerkezetét és évszázados biológiai állapotát nem is háborgatja a mélyszántás, sőt, felszínük az év 365 napján fedett, növényállományoktól takart állapotban van.
A Démétér Biosystems célkitűzése egy új, talajmegújító technológia elterjesztése
Ezt az állapotot szeretné nemcsak a maga természetességében, de a gazdálkodók számára még anyagilag is jövedelmező módon újra helyreállítani a Démétér Biosystems Bt., amelynek célkitűzése a forgatásnélküli talajművelésen és takarónövények alkalmazásán alapuló technológia elterjesztése.
Előbb a félelem, aztán a meggyőződés
A Démétér márciusi szakmai napján nem is a rövid elméleti előadásokon volt a hangsúly, hanem – a forgatásnélküli technológiát követő Plótár István dióskáli gazdaságában – a talajok elemzésén. Ám ahogy a gyakorlati bemutatót megelőző beszámolóban elhangzott: egy a szeszélyes klímájáról híres Dél-Afrikában több száz hektáron dolgozó gazda például 22 éve szántás nélkül műveli talajait, és 8 éve alkalmaz takarónövényeket. – Tudom, minden előrelépésnél a legfőbb visszatartó erő a félelem. Kell is körültekintés a technológiai váltáshoz, de pár év alatt olyan eredményeket érhetünk el, hogy többé nem kérdésesek a forgatásnélküli és talajtakarásos technológia előnyei – mondta Egon Zunckel.
Míg azelőtt néha a heves esőzések 6070 cm magas termőréteget mostak le a földjeiről, most a takarónövények nemcsak az eróziót szüntették meg, de a száraz időszakokban is elegendő nedvességet őriznek, a szántás elhagyásával együtt pedig a földjei szervesanyag-tartalma a kétszeresére nőtt. Egon Zunckel szerint kell 3-5 év, míg a termőföld öngyógyító erői és a korábbinál sokkal hatékonyabb tápanyag-szolgáltató képesség helyreáll, de ennek eredményeként nő a termésátlag, javulnak a termények beltartalmi mutatói, csökken a műtrágya- és gyomirtószer-használat.
Gyűjti a vizet, felhozza a tápanyagot
– Amióta a talajaim újra élnek, már a talajmintavételt se nagyon figyelem. A takarónövények gyökerei akár 2,5 méterről is felhozzák a tápanyagokat, és nemhogy nem veszik el a csapadékot, hanem mint egy szivacs vagy vödör, úgy tárolják a talaj felső rétegében – mondja Steve Groff. A forgatásnélküli és takarónövény-technológiában évtizedes tapasztalattal bíró észak-amerikai gazda tábláin tömegével megjelentek a giliszták, amiket korábban a talajművelés kiölt a talajból. – Ez az irány egyfajta befektetés a talajaidba. Stratégiai gondolkodás kell hozzá, gondosan a kívánt célhoz kell megválasztani a takarónövényeket, sokat kell tanulni és próbálkozni, és ha átlendültünk a kezdeti időszakon, sokkal nagyobb sikereket érünk el – tette hozzá. Steven Groff egyébként évek óta csak környezetbarát fungicideket használ, a megjelenő új rovarfélék sem bizonyulnak kártékonynak, s azt mondja: az a célja, hogy termőföldjei állapota és szaga(!) is olyan legyen, mint az árkok és erdőszélek melletti, művelésbe nem vont talajoké.
Aszályban is pluszos az ekementes gazdaság
Plótár István 2003 óta, egy a Syngentával közösen elindított tartamkísérlet keretében váltott át a forgatásnélküli technológiára, majd folytatta a takarónövények alkalmazásával. – Azért fogtam bele, hogy megoldjam az erózió problémáját, csökkentsem a vegyszerfelhasználást, és nőjön a termésmennyiség. Az első pár évben volt némi termésdepresszió, de már 2007ben megtörtént a fordulat, amikor éppen egy aszályos évben 600 kilóval több kukoricát termeltünk, mint az átlag, és búzában és repcében is folyamatosan jobb terméseket aratunk. A talajmintavételkor kiderült, hogy plusz 35-40 mm csapadék és vagy háromszor annyi giliszta van a földben – mondja a dióskáli gazda, akinek 700 hektáros gazdaságában ma már csak a kísérleti kontrollparcellák látnak ekét. Ma már az átlagos évben is jó termést aratnak, de ami ugyanilyen fontos: jóval kevesebb a kiadás. De azért Plótár István is megerősíti amerikai kollégája intését: átfogóan, stratégiai és rendszerszinten kell gondolkodni, „nem elég eldobni az ekét, és várni”. – Kis lépésekben érdemes haladni, azzal a céllal, hogy minél jobban odafigyeljünk, és minél kevesebb kárt tegyünk a talajainkban, és akkor valóban új erőt kap a talajélet!
A szántóföldi bemutatón látványosan megmutatkozott a takarónövénnyel és minimum műveléssel (forgatás, szántás nélkül) művelt és a szántott területek közötti különbség
Növény a növényért
A szántóföldi bemutatón látványosan megmutatkozott a takarónövénnyel és no-till (forgatás, szántás nélkül) művelt és a szántott területek közötti különbség. Nemcsak a földfelszín, hanem a kétméteres bemutatógödör falain is szembeöltő volt az eltérés. Mint Diriczi Zsombortól elhangzott, a takarónövények legfőbb előnye, hogy képesek felvenni a talajok mélyebb rétegeiben lévő tápanyagokat, tárolják, majd a vegetációs időszakban átadják azokat a kultúrnövényeknek. Némely takarónövény például jelentős mennyiségű nitrogént (így a pillangósok) vagy foszfort köt meg vagy lokalizál a gyökér közelében, így a főnövény számára a műtrágya-megtakarítás mellett természetes tápanyag-utánpótlást biztosít. A pillangósok a légköri nitrogén megkötésével járulnak hozzá a talaj tápanyag-ellátottságához, tápanyag-szolgáltató képességéhez. A takarónövények akár egy méter mélyre is talajlazító hatást fejtenek ki, s ezzel is segítenek a következő főnövény gyökereinek a mélyebbre hatoláshoz. Ehhez járul a giliszták, gombák és baktériumok jelenléte, megjelenése, ami szintén kedvezően hat a talajszerkezetre és talajéletre, a víz- és levegőháztartásra. A takarónövények alkalmazásának további előnye, hogy elnyomják a gyomok fejlődését, így hozzásegítik a gazdaságot ahhoz, hogy miközben környezetkímélőbb módon termesztenek, még növényvédőszer-kiadásaikat is csökkenthetik.
