A Jász-Nagykun-Szolnok megyei növényorvosok számára második alkalommal rendeztük meg a szakmai programunkat. A résztvevők száma a nagy melegre való tekintettel a legutóbbi felére „olvadt”, de a kitartó „mag” érdeklődve fogadta az őszi kalászosok virágzás előtti, majd a terméskötődés utáni fejlődési szakaszainak bemutatását.
Az aszály tünetei (felszáradó alsó levelek, elhaló oldalágak) sajnos jellemzőek voltak a területen. A főhajtás és a fejletteb oldalágak kalászkezdeményeiben viszont a korábban kialakult terméspotenciál nem változott. Okozott egy kis zavart az erőben, hogy a kalászkák nem sok virágkezdeményt tartalmaztak, a zászlóslevél pedig nehezen beazonosítható volt, illetve mérete is csalókának bizonyult. A mikroszkópos elemzés azután bebizonyította, hogy őszi búzáról van szó, melynek kalászkáiban sajnos csak 2-3 érett magkezdeményt találtunk. Az egyébként is gyenge bokrosodás miatt sem várható csúcs termés, viszont a végső hozam realizálásának utolsó lépcsője még hátra van. A virágzás utáni időszak környezetei körülményei és a növényegészség határozza majd meg az ezerszemtömeget és a minőséget:
A Zhang és munkatársainak 2024-es publikációjából való angol nyelvű ábrán jól látható, hogy a szemtelítődés folyamata egyensúlyi görbe szerint alakul. Legintenzívebb szakasza a virágzást követő 200 °Cd-ot követő 200 foknapnyi periódus. Ez gyakorlatilag 2-3 hét. Kedvezőtlen körülmények között a növényegészség eszközeivel tudjuk ilyenkor a növény megfelelő működését segíteni, támogatni. Amennyiben az időjárás így marad, ennek a növénykondícionáló kezelésnek az elvégzése lesz a legfontosabb gazdálkodói döntés a vegetáció hátralévő részében.
A szemtelítődés szárazanyag szükségletét – normál körülmények között – a zászlóslevél, az alatta lévő levél, a szár tartalékai és a kalász (elsősorban a pelyvalevél és a toklász) fotoszintézise biztosítja. Amennyiben ebben az időszakban hőség és aszály uralkodik, megnő a kalász fotoszintézisének szerepe. Szakirodalmi adatok szerint a kalász részesedése a fotoszintézisben elérheti (sőt, bizonyos fajtáknál meg is haladhatja) az 50%-ot! A kalász egészségének és működőképességének biztosítása tehát kiemelt fontosságú!
A búza fenológiai állapota május 5-én BBCH43.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: fenológia – a növények fejlődési állapotainak megfigyelése és értelmezése, amely segíti a termesztéstechnológiai beavatkozások pontos időzítését; búzában különösen fontos a zászlóslevél, a kalász, a szemtelítődés, az ezerszemtömeg és a növényegészség megítélésében, főként aszályos, hőséggel terhelt időszakban.
