Aranyszínű sárgaság, ásványi anyagok, zeolit és növénykondíció: a mádi szakmai találkozón nem riogattak, hanem gyakorlati válaszokat kerestek. A Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztők idei szezonja több nagy kérdéssel indul: milyen lesz a felvásárlási ár, mennyi eső érkezik, mennyire lesz száraz a nyár, és mekkora nyomást jelentenek majd a betegségek. Ezek közül az egyik legérzékenyebb téma az aranyszínű sárgaság, amely ugyan Hegyalján egyelőre csak elszórtan jelent meg, de a Dunántúlon már komoly problémákat okoz.
Erről is szó volt az InVitro’77 Kft. április 23-i mádi szakmai találkozóján, amelyet a szervezők nem klasszikus, hosszú előadássorozatnak, hanem gyakorlatias tapasztalatcserének szántak. A középpontban a szőlő kondíciója, a termésbiztonság, az ásványi anyagok és lombtrágyák szerepe, valamint az aranyszínű sárgaság megelőző szemléletű kezelése állt. A szervezők hangsúlyozták, hogy ehhez hasonló szántóföldi rendezvényekkel együtt terveznek még ilyen interaktív előadásokat, sőt, gazdacsoportok, hegyközségek meghívására is szívesen tartanak hasonló rendezvényeket.
Nem elég permetezni: erős tőke kell
Udvardi Norbert ügyvezető szerint az aranyszínű sárgaság esetében nem szabad pánikot kelteni, de félvállról venni sem lehet a kockázatot. A betegséget az amerikai szőlőkabóca terjeszti, de a kabóca jelenléte önmagában még nem jelenti automatikusan a fertőzés berobbanását. A legyengült, stresszes, aszálytól szenvedő tőkék azonban jóval sérülékenyebbek lehetnek. A rendezvény egyik fő üzenete éppen ez volt: a növényvédelem nem csak a klasszikus értelemben vett permetezésről szól. A talajállapot, a tőke kondíciója, az ásványianyag-ellátottság és a stressztűrés együtt határozzák meg, mennyire képes az ültetvény ellenállni a szezon terheléseinek.
Kevesebbet, de célzottabban
Az In Vitro’77 szemlélete szerint nem az a megoldás, hogy minél több anyagot juttatnak ki a területre, hanem az, hogy mindig csak annyit, ott és akkor használjanak, ahol valóban szükség van rá. Udvardi Norbert ezt okszerű növény- és talajvédelemként fogalmazta meg.
Régi anyag, új szerepben
A beszélgetés során a szakemberek kitértek a mészkénlé, vagyis a kalcium-poliszulfid fontosságára is. Ezt az anyagot már a 19. század vége óta használják, ma pedig főként gyümölcsösökben ismert lemosó permetezésként. Az ügyvezető szerint azonban a szántóföld és a szőlő is újra felfedezi. A készítmény nemcsak lombtrágyaként lehet érdekes, hanem egyes tapasztalatok szerint vadkár ellen is segíthet: kénes szaga és keserű íze riaszthatja a vadakat. Közben a kijuttatott kén és kalcium a növény kondícióját is támogathatja.
Zeolit és gyökérerő
A zeolit szerepe szintén kiemelt téma volt. A beszélgetésben elhangzott, hogy a zeolit víz- és tápanyagmegkötő képessége, valamint ásványi szerkezete miatt a talaj- és növénykondicionálásban is fontos lehet. Szó esett zeolit alapú mikrogranulátumról is, amelyet vetéssel egy menetben lehet kijuttatni, főként kukoricában és napraforgóban. A cél nem a talajlakó élőlények elpusztítása, hanem az erősebb gyökérzet kialakítása és bizonyos kártevők távoltartása. A szemlélet lényege: nem mindent kiirtani kell, hanem olyan növényt nevelni, amely jobban bírja a nyomást.
Hegyalja talaja külön történet
Dr. Kristály Ferenc, a Miskolci Egyetem szakembere az ásványok szerepéről beszélt. Előadásából kiderült: Tokaj-Hegyalján a vulkáni eredetű kőzetek, a löszös poranyagok, az agyagásványok és a szerves anyagok együtt alakítják a szőlő termőhelyét.
A talajban lévő ásványok önmagukban nem elegendők. Akkor válnak igazán fontossá, ha a talajélet, főként a baktériumok, képesek belőlük tápanyagokat feltárni. Ezért a talajdegradáció nemcsak fizikai vagy kémiai probléma, hanem a teljes biológiai rendszer gyengülését is jelentheti. A szakember arra is rámutatott, hogy a dűlőkön belül is jelentős lehet a változatosság. Nem biztos, hogy egyetlen talajminta pontos képet ad egy teljes területről, ezért a jövőben a precíziós szemléletnek a szőlőben is egyre nagyobb szerepe lehet.
A tanulság: nem szerben, rendszerben kell gondolkodni
A mádi találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy a szőlőtermesztésben egyre kevésbé működik az egyetlen kezelésre építő gondolkodás. Az aranyszínű sárgaság, az aszály, a talajromlás, a vadkár és a tápanyaghasznosulás mind összefüggenek. A gazdáknak nemcsak védeniük kell a tőkéket, hanem fel is kell készíteniük őket a stresszhelyzetekre. Ez nem látványos ígéret, hanem hosszabb távú technológiai irány: jobb talajállapot, erősebb gyökér, tudatosabb lombtrágyázás, célzottabb beavatkozás. A mádi rendezvény ezért nem egyszerű termékbemutató volt, hanem figyelmeztetés is: Hegyalján a jövő szőlőtermesztése nem a több inputról, hanem az okosabban működő ültetvényről fog szólni.
MezőHír Tudástár: Aranyszínű sárgaság – Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik veszélyes fitoplazmás betegsége, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A fertőzött tőkék gyengülhetnek, termésük romolhat, súlyos esetben pedig a növény pusztulása is bekövetkezhet. A védekezésben fontos a kabóca elleni célzott kezelés, a fertőzött tőkék felismerése és az ültetvény jó kondíciójának fenntartása.
