2024 második felében soha nem látott mélypontra süllyedt Németországban a biodízel bekeverési aránya. Először fordult elő az ország történetében, hogy még bioetanolból is többet használtak fel. Az ok: a németek gyorsított tempójú átállása a hulladékolajokból és -zsírokból előállított, másodikgenerációs bioüzemanyagokra, és a repce magas ára.
Másképp érik el a zöldcélokat
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett német vállalások és a bioüzemanyag-gyártásban duplán elszámolható hulladékolajok és -zsírok meghozták az eredményt: bezuhant a repcéből készülő, ún. elsőgenerációs biodízel felhasználása. Már nem éri meg a gyártóknak olyan alapanyagokat választani, amelyekből élelmiszer készül, és nem az élelmiszergyártás melléktermékei/hulladékai. Így 2024 decemberében a biodízel üzemanyagokba kevert mennyisége 91 ezer tonna alá zuhant, ezzel először került a német földön szűkösen rendelkezésre álló bioetanol alá. (A folyamatban a repce megugró ára is közrejátszott.)
Csökken a belső termelés és az import
Németország a világ legnagyobb repceimportőre, így Európán belül is számos termelőnek ad megélhetést az, hogy a német gyárak keresik a repcét. Az ország olajütői körülbelül 9,4 millió tonna repcemagot dolgoznak fel évente, amiből csak 3,6–4,1 millió tonnát termel meg az ország. Így jellemzően 5,5–5,7 millió tonna repce behozatalára szorulnak.
Tavaly a német repcetermés 3,36 millió tonnát tett ki, 20%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A termelők azt várták, hogy ez a német import drasztikus növekedését fogja hozni. Ehelyett a betakarítást követő fél évben 8%-kal csökkent a németek importigénye (3,1 millió tonnát tett ki). Ennek oka, hogy 2024 folyamán a biodízel és a hidrogénezett növényi olaj (HVO) teljes németországi fogyasztása 20,6%-kal maradt el az előző évi szinttől.
A szerényebb igényeket elsősorban Ukrajna elégítette ki (1,3 millió t), az EU-n belülről pedig mintegy 1,4 millió tonna repce érkezett. A legnagyobb mennyiséget Litvánia szállította 337 ezer tonnával (ez valójában orosz árut jelent), ezt követte Franciaország 310 ezer tonnával, majd Románia 237 ezer tonnával. Jelenleg Ausztráliából fogadnak szállítmányokat a német gyárak.
Tekintve a feldolgozó kapacitásokat és a másodikgenerációs alapanyagok korlátozott voltát, a német termelők még bíznak a repce eladhatóságában. Ők az idei évre 2,3%-kal növelték a növény területét. Az 1,11 millió hektárról 3,5 t/ha-os átlagot várnak a gyengébb növényállapotnak köszönhetően, így összességében 3,9 millió tonnásnak ígérkezik az idei termésük.
Magyarországon a sorozatos termelési kudarcok miatt fokozatosan lemondunk a növényről, és úgy tűnik, nem is rosszkor. 2021-ben még úgy láttuk, kell egy-két évtized ahhoz, hogy az uniós klímapolitika teljesen átrajzolja a feldolgozóipart és vele együtt a repcetermelést. Csakhogy az időjárásnak is volt egy-két szava a dologhoz. 2030-ra a repce csillaga végleg leáldozhat hazánkban.
