Meddig tart még a repce és a kukorica tündöklése?

2020-ban csökkent a biodízel iránti kereslet, viszont nőtt a bioüzemanyagok bekeverési aránya. Ne gondoljuk azonban, hogy minden rendben. Egy-két évtized alatt az uniós klímapolitika teljesen át fogja rajzolni a feldolgozóipart és vele együtt az árunövény-termelést.

A repce és a kukorica árára hatással van a bioüzemanyagok iránti kereslet alakulása, de a takarmány- és gyógyszeripar is igényt tart a termékeire. A járványos 2020-as év visszaesést hozott a bioüzemanyag-felhasználásban, a másik két területen viszont megugrott a kereslet. Magyarország számára hosszabb távon kockázatokat rejt az uniós klímapolitika, amire a feldolgozóiparnak idejében fel kell készülnie. Mindez persze csak a termelőkkel karöltve lehetséges.

 

Grafikon

 

Merész célok

2020-ban a COVID-19 járvány 13, illetve 9,4 százalékkal csökkentette az EU benzin- és dízelfelhasználását. A bioetanol és a biodízel fogyasztása enyhébben esett vissza (10, illetve 3,5 százalékkal). A járvány után meginduló élet és az EU karbonsemlegességi céljai folyamatosan emelik a megújuló energiák iránti keresletet, amivel a közösségi termelés már nem tud lépést tartani. Nemcsak repcéből, napraforgóból, szójából van kevés, de kukoricából is. Az olló pedig egyre nyílik, az import behozatalának ökológiai lábnyoma pedig nő – és tesszük ezt a zöld célok jegyében.

 

Grafikon

 

Lesz ez másképp is

A megújuló energiákra vonatkozó RED II célkitűzései szerint 2030-ra legalább 32 százalékos zöldenergia-arányt kell elérni az energiafelhasználásban, ezen belül a közlekedésben 14 százalék a cél. A 14 százalékos szinten belül az élelmiszer-alapú (elsőgenerációs) bioüzemanyagok legfeljebb egy százalékkal nagyobb arányban keverhetők az üzemanyaghoz, mint amekkora bekeverési arányt az adott tagállam 2020-ra elért, de maximum 7 százalék lehet. Ezért volt fontos, hogy hazánk is 10 százalékra emelje az etanol arányát a benzinben (E10-es benzin). Pillanatnyilag 14 tagállam alkalmazza ezt az etanolarányt. Svédország és Franciaország már E85-ös benzint is használ, amihez az autókat át lehet alakítani, de sok a flexifuel autó, ami kimondottan E85-ös üzemanyaggal is tud közlekedni.

A nem élelmiszer-alapú energiaforrások lehetnek algák, ipari melléktermékek és hulladékok, trágya, szennyvíziszap, törköly, borseprő, kukoricacsutka és egyéb magas cellulóztartalmú anyagok, valamint állati zsírok, hidrogénezett növényi olajok stb. A tervek szerint ezeké a jövő, bár ma még nagyon alacsony mértékű a hasznosításuk. Az újgenerációs bioüzemanyagok gyártásában 13 tagállam ért el már valamilyen eredményt, hazánk nincs köztük. A románok és a bolgárok idén tervezik elindítani a szalma-, illetve kukoricaszárra épülő, cellulóz alapú etanolgyártást, csekély mennyiséggel. Ennek is meglesz a böjtje, hiszen a szerves anyag a talajéletből fog hiányozni.

 

Kereskedelmi veszélyek

Meglehetősen magasra van téve tehát az a léc, amit a megújulók terén meg kellene ugrania a közösségnek, főként, ha ebben az újgenerációs alapanyagoknak adnák a főszerepet. Ezek feldolgozása pillanatnyilag nagyon költséges folyamat, különösen az importból származó, élelmiszer-alapú (kukorica, cukornád, szója) bioüzemanyagokkal szemben. A technológiai fejlesztéseket pillanatnyilag antidömpingvámokkal és támogatásokkal segíti az EU. Nagy azonban a nyomás, hogy olyan kereskedelmi megállapodásokat kössön Európa, amelyek részeként az USA-ból és Brazíliából is nagy mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag érkezhetne a közösségbe. Ha ezekbe belemenne az EU, azzal megkérdőjelezné a klímacélok fenntarthatósági elveit.

 

Ma még erre épít a gazdálkodó és a feldolgozó is

Hazánk az EU harmadik legnagyobb etanolgyártója, miután tavaly Németország elvette tőlünk a második helyet Franciaország mögött. 2021-ben az uniós becslések szerint a franciák bő egymilliárd liter, a németek 950 millió liter, mi pedig 640 millió liter bioetanolt tudunk gyártani. Az unió teljes termelése 5 milliárd liter lehet, és emellett még közel egymilliárd liter etanol behozatalára szorul. A németek és a franciák elsősorban búzából készítik a bioüzemanyagot, de cukorrépát is felhasználnak hozzá, míg mi kukoricából gyártjuk. Európában idén a becslések szerint mintegy 4 százalékkal több gabonaféle teremhet, így bővül az etanolipar rendelkezésére álló alapanyag is, de ez az importon érdemben nem változtat.

Biodízelből a világ legnagyobb termelője és felhasználója Európa. 2020ban további 6 százalékos üvegházhatásúgáz- (ÜHG-) megtakarítást írt elő az EU az üzemanyaggyártóknak, ami elősegítette a megújuló alapanyagok feldolgozását. Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország ezen idén tovább szigorít, mi nem. Magyarország, Németország és Portugália az elemzők szerint most kevesebb biodízelt fog fogyasztani, mint tavaly. Németországban a magasabb ÜHG-megtakarítási aránnyal számolt hidrogénezett olajok felhasználását tudják növelni, nálunk viszont a magas üzemanyagárak fogják vissza a keresletet. Egész Európát tekintve idén mintegy 18,6 milliárd liter biodízelre lesz igény, az import 3 milliárd liter körül alakulhat.

 

Kukorica
Kukorica küzd a júniusi végi hőséggel (fotó: Gönczi Krisztina)

 

A jövő

Bárhogy is nézzük, Európának egyelőre nagy szüksége van a kukoricából, búzából, cukorrépából és repcéből készülő bioüzemanyagokra a közlekedésben, valamint a gyártás melléktermékeire a takarmányozásban. A hazai gazdálkodók még jó darabig magas repce-, kukorica- és búzaárakra számíthatnak. Hosszabb távon azonban könnyen lehet, hogy azok az országok uralják majd a bioüzemanyag-iparágat, ahol fejlett az állattartás, jó a klíma a cukorrépának vagy tengerrel rendelkeznek. Magyarország ezen árunövények terén az építő- és csomagolóanyag-gyártásra, a gyógyszer-, élelmiszer- és takarmányiparra számíthat majd. Jó ötlet lehet átállni az édesvízi algák tenyésztésére és feldolgozására is. Magyarország átlagon felüli tapasztalattal rendelkezik a recirkulációs rendszerek terén, és számos iparág lenne vevő az algatenyésztés termékeire. Ha korlátozott a földterület és sok a pénz, mindenképpen érdemes fontolóra venni egy ilyen befektetési lehetőséget.

 

A cikk alapadatai az USDA legfrissebb bioüzemanyagokról szóló jelentéséből származnak.

 

Gönczi Krisztina

agrár alga biodízel bioetanol bioüzemanyag búza cukorrépa elsőgenerációs EU Európa felhasználás ipar kereslet klímapolitika kukorica megújuló energia mezőgazdaság repce termelés unió zöldenergia