Meddig tart még a repce és a kukorica tündöklése?

Írta: MezőHír-2021/08. lapszám cikke - 2021 augusztus 08.

2020-ban csökkent a biodízel iránti kereslet, viszont nőtt a bioüzemanyagok bekeverési aránya. Ne gondoljuk azonban, hogy minden rendben. Egy-két évtized alatt az uniós klímapolitika teljesen át fogja rajzolni a feldolgozóipart és vele együtt az árunövény-termelést.

A repce és a kukorica árára hatással van a bioüzemanyagok iránti kereslet alakulása, de a takarmány- és gyógyszeripar is igényt tart a termékeire. A járványos 2020-as év visszaesést hozott a bioüzemanyag-felhasználásban, a másik két területen viszont megugrott a kereslet. Magyarország számára hosszabb távon kockázatokat rejt az uniós klímapolitika, amire a feldolgozóiparnak idejében fel kell készülnie. Mindez persze csak a termelőkkel karöltve lehetséges.

 

Grafikon

 

Merész célok

2020-ban a COVID-19 járvány 13, illetve 9,4 százalékkal csökkentette az EU benzin- és dízelfelhasználását. A bioetanol és a biodízel fogyasztása enyhébben esett vissza (10, illetve 3,5 százalékkal). A járvány után meginduló élet és az EU karbonsemlegességi céljai folyamatosan emelik a megújuló energiák iránti keresletet, amivel a közösségi termelés már nem tud lépést tartani. Nemcsak repcéből, napraforgóból, szójából van kevés, de kukoricából is. Az olló pedig egyre nyílik, az import behozatalának ökológiai lábnyoma pedig nő – és tesszük ezt a zöld célok jegyében.

 

Grafikon

 

Lesz ez másképp is

A megújuló energiákra vonatkozó RED II célkitűzései szerint 2030-ra legalább 32 százalékos zöldenergia-arányt kell elérni az energiafelhasználásban, ezen belül a közlekedésben 14 százalék a cél. A 14 százalékos szinten belül az élelmiszer-alapú (elsőgenerációs) bioüzemanyagok legfeljebb egy százalékkal nagyobb arányban keverhetők az üzemanyaghoz, mint amekkora bekeverési arányt az adott tagállam 2020-ra elért, de maximum 7 százalék lehet. Ezért volt fontos, hogy hazánk is 10 százalékra emelje az etanol arányát a benzinben (E10-es benzin). Pillanatnyilag 14 tagállam alkalmazza ezt az etanolarányt. Svédország és Franciaország már E85-ös benzint is használ, amihez az autókat át lehet alakítani, de sok a flexifuel autó, ami kimondottan E85-ös üzemanyaggal is tud közlekedni.

A nem élelmiszer-alapú energiaforrások lehetnek algák, ipari melléktermékek és hulladékok, trágya, szennyvíziszap, törköly, borseprő, kukoricacsutka és egyéb magas cellulóztartalmú anyagok, valamint állati zsírok, hidrogénezett növényi olajok stb. A tervek szerint ezeké a jövő, bár ma még nagyon alacsony mértékű a hasznosításuk. Az újgenerációs bioüzemanyagok gyártásában 13 tagállam ért el már valamilyen eredményt, hazánk nincs köztük. A románok és a bolgárok idén tervezik elindítani a szalma-, illetve kukoricaszárra épülő, cellulóz alapú etanolgyártást, csekély mennyiséggel. Ennek is meglesz a böjtje, hiszen a szerves anyag a talajéletből fog hiányozni.

 

Kereskedelmi veszélyek

Meglehetősen magasra van téve tehát az a léc, amit a megújulók terén meg kellene ugrania a közösségnek, főként, ha ebben az újgenerációs alapanyagoknak adnák a főszerepet. Ezek feldolgozása pillanatnyilag nagyon költséges folyamat, különösen az importból származó, élelmiszer-alapú (kukorica, cukornád, szója) bioüzemanyagokkal szemben. A technológiai fejlesztéseket pillanatnyilag antidömpingvámokkal és támogatásokkal segíti az EU. Nagy azonban a nyomás, hogy olyan kereskedelmi megállapodásokat kössön Európa, amelyek részeként az USA-ból és Brazíliából is nagy mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag érkezhetne a közösségbe. Ha ezekbe belemenne az EU, azzal megkérdőjelezné a klímacélok fenntarthatósági elveit.

 

Ma még erre épít a gazdálkodó és a feldolgozó is

Hazánk az EU harmadik legnagyobb etanolgyártója, miután tavaly Németország elvette tőlünk a második helyet Franciaország mögött. 2021-ben az uniós becslések szerint a franciák bő egymilliárd liter, a németek 950 millió liter, mi pedig 640 millió liter bioetanolt tudunk gyártani. Az unió teljes termelése 5 milliárd liter lehet, és emellett még közel egymilliárd liter etanol behozatalára szorul. A németek és a franciák elsősorban búzából készítik a bioüzemanyagot, de cukorrépát is felhasználnak hozzá, míg mi kukoricából gyártjuk. Európában idén a becslések szerint mintegy 4 százalékkal több gabonaféle teremhet, így bővül az etanolipar rendelkezésére álló alapanyag is, de ez az importon érdemben nem változtat.

Biodízelből a világ legnagyobb termelője és felhasználója Európa. 2020ban további 6 százalékos üvegházhatásúgáz- (ÜHG-) megtakarítást írt elő az EU az üzemanyaggyártóknak, ami elősegítette a megújuló alapanyagok feldolgozását. Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország ezen idén tovább szigorít, mi nem. Magyarország, Németország és Portugália az elemzők szerint most kevesebb biodízelt fog fogyasztani, mint tavaly. Németországban a magasabb ÜHG-megtakarítási aránnyal számolt hidrogénezett olajok felhasználását tudják növelni, nálunk viszont a magas üzemanyagárak fogják vissza a keresletet. Egész Európát tekintve idén mintegy 18,6 milliárd liter biodízelre lesz igény, az import 3 milliárd liter körül alakulhat.

 

Kukorica
Kukorica küzd a júniusi végi hőséggel (fotó: Gönczi Krisztina)

 

A jövő

Bárhogy is nézzük, Európának egyelőre nagy szüksége van a kukoricából, búzából, cukorrépából és repcéből készülő bioüzemanyagokra a közlekedésben, valamint a gyártás melléktermékeire a takarmányozásban. A hazai gazdálkodók még jó darabig magas repce-, kukorica- és búzaárakra számíthatnak. Hosszabb távon azonban könnyen lehet, hogy azok az országok uralják majd a bioüzemanyag-iparágat, ahol fejlett az állattartás, jó a klíma a cukorrépának vagy tengerrel rendelkeznek. Magyarország ezen árunövények terén az építő- és csomagolóanyag-gyártásra, a gyógyszer-, élelmiszer- és takarmányiparra számíthat majd. Jó ötlet lehet átállni az édesvízi algák tenyésztésére és feldolgozására is. Magyarország átlagon felüli tapasztalattal rendelkezik a recirkulációs rendszerek terén, és számos iparág lenne vevő az algatenyésztés termékeire. Ha korlátozott a földterület és sok a pénz, mindenképpen érdemes fontolóra venni egy ilyen befektetési lehetőséget.

 

A cikk alapadatai az USDA legfrissebb bioüzemanyagokról szóló jelentéséből származnak.

 

Gönczi Krisztina