Az őszi-téli aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el – figyelmeztet Fodor Attila a NAK oldalán. A szeptória a hűvös, csapadékos tavaszt szereti, és más gombás betegségekkel együtt veszélyes mértékben csökkentheti a kalászosok asszimilációs felületét.
Mikor támad, mennyire veszélyes?
Az őszi búza lombozatán gyakran megfigyelhető a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici), de a kórokozó a tritikálé levelén is okozhat tüneteket. Az erős fertőzés azonban kivételes eset. Hazánkban jelentős növényvédelmi problémát csak hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén okozhat a kórokozó. A mély fekvésű területeken is megfigyelhető a magasabb fertőzöttség, ahol a levélnedvesség borítottság hosszabb ideig áll fenn. A korai vetés is kedvez a fertőzésnek, mivel a bokrosodott állományokban a levélnedvesség borítottság szintén magasabb. Emellett az egyes fajták kórokozóval szembeni fogékonysága is jelentős mértékben eltér.
A tavaly őszi szárazság nem kedvezett a szeptóriás levélfoltosságnak sem. A kórokozó ugyan gyakran megjelenik, de önmagában nem idéz elő jelentős kárt, azonban más levélfoltosságot okozó kórokozókkal együtt már jelentősen csökkentheti a gabona asszimilációs felületét. Ezért csak 20–25% körüli, vagy annál súlyosabb fertőzés esetében szokás védekezni elleni.
Miről ismerjük fel?
A gomba ivaros alakja (Mycosphaerella graminicola) kisebb jelentőségű, mivel a kórfolyamatban nem játszik szerepet. A kórokozó kezdeti tünetei a növény alsó levelein jelennek meg először. A leveleken kezdetben kisméretű, kerekded, világosbarna színű foltok figyelhetőek meg. A foltok közepe kivilágosodik és bennük apró, fekete pontszerű képletek, úgynevezett piknídiumok alakulnak ki.
Ezekben nagy tömegben képződnek a konídiumok, melyek szél útján gyorsan terjednek. Ezek az idősebb leveleken hosszanti, erek által határolt, barna színű, elmosódott szélű foltokat okoznak, melyekben szintén megjelennek a piknídiumok. A fertőzött levelek elsárgulnak, súlyos esetben el is száradhatnak.
Mivel védekezzünk?
Számos hatóanyag (azoxistrobin, bixafen, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metkonazol, protiokonazol, proquinazid, spiroxamin, tebukonazol, trifloxistrobin) áll a rendelkezésünkre, de érdemes ellenőrizni a készítmény engedélyokiratát.
A megfelelő időben és módon végzett kezeléssel akár 6-7 hetes hatástartam is elérhető, ami egészen a virágzásig védelmet biztosíthat a búzának a kórokozó ellen. A gombaölő szer kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az állományban más kórokozók is jelen lehetnek. Erős fertőzésnyomás esetében a tünetek megjelenése mellett a zászlóslevél védelme céljából is indokolt lehet a fungicides kezelés.
Lásd még szakcikkünket a témában: Az őszi vetésű növények növényvédelmének fontosabb tudnivalóiról.
