Európában sok gazdálkodó siralmas eredménnyel zárta az előző szezont, látjuk ezt a tüntetési hullámon is. Alább összegeztük az utóbbi két év drasztikus változásait az ukrán gabona európai importjában. A számok alapján Románia nulláról lett Ukrajna második legnagyobb importőre.
Korábban nem ismertük az ukrán importot
Az előző értékesítési szezonban kukoricából Ukrajna legnagyobb vásárlója Kína volt, minden ötödik szem ide került (5,6 millió tonna). Románia 3,9, Spanyolország 2,9 millió tonna kukoricát vásárolt. Nem sokkal marad le Olaszország és Egyiptom (2,2-2,3 millió tonna), majd Hollandia (1,5 millió tonna), hazánk (1,3 millió tonna) és Lengyelország (1,2 millió tonna) következik. A háború előtt az Ukrajnával határos három uniós tagállam egyike sem vásárolt érdemleges mennyiségű kukoricát a keleti szomszédtól.
A legnagyobb változást a fekete-tengeri kikötővel rendelkező Románia élte át: gyakorlatilag nulláról a második legnagyobb fogadó országgá vált az ukrán kukorica számára. Magyar szempontból az is szomorú, hogy Olaszország két év alatt a 3,3-szorosára növelte a beszállításait. Búzából pedig négyszeresére növekedett az Ukrajnából származó olasz import.
Hazánk a búzatáblázatban már nem szerepel – kis partnernek számítunk a 300 ezer tonnás behozatallal. Románia viszont ebből a gabonából is nulláról vált a második legnagyobb partnerévé Ukrajnának. A török és spanyol búzaimport szintén impozáns növekedést mutat. Ezzel szemben Lengyelország és Egyiptom drasztikusan csökkentette a vásárlásait.
Vetőmagból is második helyen a román
Érdekes adalék lehet januárban az is, hogy honnan vásárolják az ukránok a termeléshez szükséges kukoricavetőmagot. Tavaly a francia vetőmag uralta az ukrán beszerzéseket (35%), amit a román (26%) és magyar (18%) kivitel követett. Az osztrák vetőmagosok 16%-os piaci részesedéssel már közvetlenül a nyomunkban voltak. Igaz, mi siralmas terméssel zártuk 2022-t, de nem foghatunk mindent egyetlen rossz évre. Legyünk résen, mert dicsőséges hibridelőállításunk megingott.
