Miközben mi azon aggódunk, hogy milyen kockázatai vannak annak, ha az olajnövények területi aránya átlépi a 25%-ot, Kazahsztánban arról beszélnek, hogy ennek el kellene érnie a 30%-ot. A 27%-os területi arányra már jól működő példáik vannak, méghozzá nagyon sokszínű vetésszerkezettel.
A fénykor: 2017–2018
Magyarországon a repce területe 2018-ban érte el a csúcspontját 330,5 ezer hektárral, míg tavaly 12 éves mélypontra esett 174 ezer hektárral. A napraforgó 2017-ben érte el legnagyobb kiterjedését, 695 ezer hektárt, de az utóbbi három évben is folyamatosan 675–680 ezer hektár között volt. A szója területe tavaly döntött történelmi csúcsot, alaposan túlszárnyalva a 2017-ben beállított, 72 ezer hektáros eredményt: 112 ezer hektárra nőtt.
A három olajnövény által együttesen elfoglalt terület 2017-ben tetőzött, bőven átlépve az egymillió hektárt (1074 ezer hektár), és 2018-ban is meghaladta ezt a bűvös határt. Tekintve, hogy az ország szántóterülete 4,1 millió hektár, az olajnövények ennek negyedét (26%) fedték le fénykorukban. Ekkoriban sokan latolgatták a vetésszerkezet növény-egészségügyi kockázatait, hiszen mindhárom kultúra érzékeny a fehérpenészes rothadásra (Sclerotinia).
Növény-egészségügyi kockázatok
Az időjárás azóta aszályosabbá vált, a Sclerotiniát a Macrophomina váltotta fel, ami nem könnyíti meg a vetésváltási döntéseket. Ugyanis a hamuszürke szárkorhadás a fehérpenésznél is szélesebb gazdakörrel rendelkezik. Öntözéssel, erős növénykondícióval, mikrobiológiai készítményekkel lehet mérsékelni a Macrophomina kockázatát. Az olajnövények idei összesített területe mintegy 40–60 ezer hektárral lehet majd kevesebb a tavalyinál, 900–920 ezer hektár körül várható, mivel a repcéből csak bő 120 ezer hektárt vetettek el a gazdaságok, és a szójából sem valószínű a rekord megismétlése. Tehát a szántó mintegy 22%-át fedhetik az olajnövények.
Kazahsztán szerint működik a 30%-os olajnövényarány
Miközben mi azon aggódunk, hogy milyen kockázatai vannak annak, ha az olajnövények területi aránya átlépi a 25%-ot, Kazahsztánban az olajnövény-feldolgozók szövetsége arról beszél, hogy az olajmag-termesztésre szánt területnek el kellene érnie a 30%-ot az országban. A kazahsztáni gazdáknak növelniük kellene a repce, a szója és a napraforgó vetésterületét, mivel ezek a gabonáknál jövedelmezőbben termeszthető növények.
Vetésszerkezet sok lennel és sok lencsével
Gyakorlati példákkal igazolták, hogy a 27%-os olajnövényarány minden további nélkül működik. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági holdingjában (Atameken-Agro) 2024-ben
- a gabonafélék aránya 51% volt (ebből a búza 94%, az árpa 6%),
- az olajos növényeké 27% (amiből a napraforgó 55%, a repce 26%, a len 19%-ot tett ki),
- a hüvelyeseké 19% (lencse 84%, borsó 16%),
- míg a takarmánynövények aránya 3% volt.
Egy másik nagy holdingban, az Olzha Agroban
- 61%-ban gabonafélék foglalták el a területet (búza 94%, árpa 5%),
- szintén 27% volt az olajnövények aránya (len 58%, napraforgó 30%, szója 8%, repce 4%),
- 8%-ban hüvelyesek
- és 4%-ban takarmánynövények szerepeltek a vetésforgóban.
Nyilván számít a vetésszerkezet történelmi múltja (mennyi ideje halmozódnak a gombaspórák a talajban), és az ország klímája is. Ezzel együtt érdekes tény, hogy Kazahsztánban nagy területeken tudnak működtetni 27%-os olajnövényarányt. Feltűnő a rövid tenyészidejű, betegségekre nem érzékeny len magas aránya az olajnövények között, és az, hogy akár 10–20%-ot is kitehetnek a hüvelyesek (főként lencse) a vetésforgóban.
Kazahsztán célja, hogy önellátóvá váljon baromfihúsból és tejből, emiatt egyre több magas fehérjetartalmú takarmányra van szüksége, amihez az olajnövény-feldolgozás melléktermékei is hozzájárulnak.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Lendületben az olajlen, a nyereséges szupernövény.
