A földárak növekedése az előző évit is meghaladta

Írta: Barna Ferenc - 2021 december 16.

Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Azonban óriási a különbség az egyes területek között, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, Pétervásárai és az Aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért.

 

Grafikon, szántóföldárak
Tart a trend, növekedtek a földárak az év folyamán (Fotó: Horizont Média)

 

Tavaly ismét növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot

A drágulás üteme meghaladta az előző évi értéket, bár továbbra is alatta maradt a korábbi éveket jellemzőnek. Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos áremelkedés után.

A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak. A Takarék Termőföldindex értéke a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.

 

Grafikon, szántóföldárak
Takarék Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: Takarék Termőföldindex)

 

Növekvő ütemben drágulnak a szántók

Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között mozgott.

A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.

Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön az elmúlt tíz évben több mint 200 százalékkal nőttek a szántóföldek árai. A Dél-Dunántúlon 184 százalékos volt az áremelkedés, míg a Nyugat-Dunántúl 153 százalékos. A Közép-Dunántúlon a szántóföldek több mint száz százalékkal drágultak, míg a legkisebb árnövekedés Közép-Magyarországon volt, ahol az árak csupán 62 százalékkal emelkedtek 2010 óta.

 

Grafikon, szántóföldárak
Szántóföldek árainak változása 2010 és 2020 között, illetve 2019 és 2020 között az átlagos tranzakciósárak alapján (Forrás: Takarék Termőföldindex)

 

Megyei szinten a legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2 millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés és Tolna megyében, ahol 2,14, illetve 2,09 millió forint körül alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020 között.

 

Grafikon, szántóföldárak
A szántóföldek árai 2019-ben és 2020-ban Magyarország megyéiben (Forrás: Takarék Termőföldindex)

 

A járások között a legdrágább a hajdúszoboszlói, ahol a hektáronkénti szántóárak átlépték a 3 millió forintot, ezt követi a hajdúböszörményi átlagosan 2,89 millió forinttal. Legolcsóbban a Pétervásárai, az Aszódi, az Edelényi és az Ózdi járás, átlagosan hektáronként 600-750 ezer forinttal.

 

Grafikon, szántóföldárak
A szántóföldek átlagárai 2019-ben Magyarországon járásonként (Forrás: Takarék Termőföldindex)

 

Nagyok a különbségek a művelési ágak között

A szántóterületek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra, amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5 százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább fokozódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat megvásárolni, mint 2019-ben.

2020-ban a legdrágább művelési ágak közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak, de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók (1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak.

 

Grafikon, szántóföldárak
Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2020 között (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

 

A különböző művelési ágak fajlagos áraiban jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes régiók között. Míg Közép-Magyarországon 2020-ban átlagosan 526 ezer forintba került egy hektárnyi szőlő, addig a Közép-Dunántúlon ez az összeg átlépte a 3 millió forintot, ami majdnem hatszoros különbséget jelent. Jelentős, de kevésbé kiugró az árkülönbség az erdők és fásított területek árazásában. Hektáronként 621 ezer forinttal a legolcsóbb Észak-Magyarország volt, míg a legdrágább Közép-Magyarország (1,7 millió forint).

A gyümölcsösök esetében az árak Közép-Magyarországon voltak a legmagasabbak, ahol egy hektárnyi területért átlagosan 3 millió forintot kértek az eladók, míg a két legolcsóbb terület a Dél-Alföld (1,77 millió forint) és Észak-Magyarország (1,63 millió forint) volt.

 

Grafikon, szántóföldárak
2020-ban tapasztalt átlagos árak művelési áganként, régiós bontásban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

 

A Takarékban korábbi elemzésében a kukorica volt a középpontban.

 

Forrás: TAKARÉKCSOPORT

Összeállította: Barna Ferenc