Hazánkban egyre több erőgép fel van szerelve gyárilag vagy utólag ráépített, TLT-vel rendelkező frontfüggesztéssel. Ennek ellenére kevesen aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket, például a költségcsökkentést, a menetszám csökkentését, illetve az egyes műveletek összevonásának előnyeit. Emellett egyre gyakoribb az is, hogy talajművelő gépeket további hárompontos csatlakozási elemekkel szerelnek fel, lehetővé téve más munkagépek csatlakoztatását és kombinált használatát. Cikkünkben a tavaszi munkák során alkalmazható, menetszámot csökkentő megoldásokat vesszük sorra.
A mai modern első függesztések rendkívül korszerűek. Felhajtható, gyorscsatlakozású függesztőkarokkal és – típustól függően – 1–3 hidraulikus körrel vannak ellátva, így összetettebb munkagépek működtetésére is alkalmasak. Az elérhető frontfüggesztésű gépek kínálata egyre bővül, ami lehetőséget teremt például a talaj-előkészítés és vetés, valamint egyéb munkafolyamatok egyidejű elvégzésére.
kombinációja (a fotók a szerző felvételei)
Szántáselmunkálás magágykészítéssel, vetéssel egy menetben
Az elmúlt években jelentősen bővült a hengerkínálat, és ezek a gépek a talaj tömörítésén és lezárásán túl a szántáselmunkálásban is hatékonyak. Különféle profilú hengerek simítókkal kiegészítve már frontfüggesztett változatban is elérhetők, ráadásul ezek tárcsasorokkal vagy kapasorokkal kombinálhatók. A hátsó három pontra csatlakoztatott magágykészítőkkel együtt használva javíthatjuk a traktor súlyelosztását, csökkenthetjük a talajtömörödést, és mérsékelhetjük a költségeket. Több hazai gyakorlati rendezvényen láthattunk már például hazai gyártású frontfüggesztett szántáselmunkáló egységet hátsó függesztésű forgóboronával kombinálva, egy erőgépen.
Magágykészítés és vetés
A kombinált gabonavető gépek, amelyek egy menetben végzik el a magágykészítést és vetést, mára jelentős szerepet kaptak a piacon. Ugyanakkor szemenkénti vetőgépekkel is kombinálható, mellső függesztésű magágykészítő gépek is elérhetők. Hazai gyártású változatok 1,57–4,1 méteres merev vázas, illetve 4,1–6,1 méteres összecsukható vázkeretű kivitelben érhetők el. Ezek 2,52–3 méteres szállítási szélességgel használhatók, és három sorban elrendezett, meredek szögállású rugós kapáikkal hatékonyan aprítják a rögöket. Az erőgép hátsó függesztésén is alkalmazhatók, ami tovább növeli a gépek sokoldalúságát.
Forgóborona és vetőgép kombinációval
A forgóborona hatékonyan kombinálható vetőgépekkel, ami a vetési folyamatok során egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ennek az eszköznek köszönhetően nincs szükség külön szántáselmunkálásra, mivel egyetlen műveletben is megfelelő minőségű vetőágyat készít a talaj porhanyításával. Amikor forgóboronát sorvető géppel kapcsolunk össze, a magágy-előkészítés és a vetés ideje lényegesen rövidebb, mint a hagyományos, külön menetes technológiák esetében. Ezek a gépkombinációk előnyösek a kisebb és közepes méretű, szabálytalan alakú táblák esetében is, mivel csökkentik a szerelési és üzemeltetési időt.
A tapasztalatok szerint forgóboronával és vetőgéppel végzett összetett vetési eljárás során azonos idő alatt akár 20%-kal nagyobb terület is megművelhető, miközben a költségek nem haladják meg vagy akár alacsonyabbak is lehetnek a hagyományos módszerekhez képest. A drágább kombinációnál a gabonavető gép lényegében meghatározott pontokon kapcsolódik a forgóboronához, és típusspecifikusan építhető rá, így általában a forgóboronával megegyező gyártótól származó, a kombinációhoz előkészített vetőgéppel lehetséges egybekapcsolni.
Egy másik, széles körben alkalmazott, egyszerűbb megoldás a forgóborona hárompont-függesztésű toronykeretének használata, amely lehetővé teszi mechanikus magadagolású gabonavető gépek csatlakoztatását. Ennek az egyszerű megoldásnak az előnye, hogy a vetőgép szabadon választható, márkától függetlenül, amennyiben a munkaszélesség megegyezik. A függesztőtorony külön hidraulikus munkahengerekkel van ellátva, így a vetőgép külön emelhető a forgóboronától.
Négy és fél méteres munkaszélesség felett központi tartályos, összecsukható vázú, félig függesztett vagy vontatott vetőgépekkel párosítják a forgóboronát. Ebben az esetben két típus különböztethető meg: az egyik, ahol a forgóborona és a vetőgép fixen össze van építve, és a másik, ahol a vontatott vetőgép hosszú vázkeretére szerelik a hárompont-függesztésű forgóboronát. Ebben a rendszerben a forgóborona szükség esetén könnyedén lecsatlakoztatható, és más talajművelő eszközre, például rövidtárcsára cserélhető.
Kompaktor vagy magágykészítő végére csatlakoztatott vetőgép
Bár a ’90-es években még ritkák, de akkor is népszerűek voltak azok a 4–6 méteres munkaszélességű magágykészítő gépek, amelyek hidraulikusan vezérelt hátsó hárompont-függesztéssel rendelkeztek. Így mechanikus talajmeghajtású vetőgépeket kapcsolhattak hozzájuk, és három munkafolyamatot végezhettek el egy menetben. Ma már számos ilyen konstrukció érhető el, amelyek 4–6 méteres munkaszélességig használhatók. Ezek a rendszerek nemcsak vetőgépek csatlakoztatására alkalmasak, hanem további eszközök, például hengerek rögzítésére is lehetőséget nyújtanak. Hárompont-függesztéseik általában CAT II- vagy IIN-szabványúak, és több modellnél legalább egy kiegészítő hidraulikus csatlakozópár is rendelkezésre áll.
Folyékonytápanyag-kijuttatás magágykészítéssel egy menetben
A hagyományos módszerrel, szilárd műtrágya formájában kijuttatott nitrogén hasznosulása mindössze 50–60% körüli, amit számos tényező befolyásolhat a kijuttatás során. Emiatt a tápanyag-utánpótlás költsége gyakran nem térül meg a várt mértékben.
A folyékony műtrágya talajba injektálása, a talaj tápanyagigényéhez igazodva, akár 30–50%-kal is csökkentheti a kijuttatott foszfor és nitrogén mennyiségét. Ennek ellenére a növények tápanyag-hasznosulása jelentősen javul, mivel a szükséges tápanyagok közvetlenül a gyökérzónába kerülnek, ahol hatékonyabban támogatják a növekedést. A nitrogénoldatok és a komplex oldat- vagy szuszpenziós műtrágyák sekély talajműveléssel is a felszín alá juttathatók. Ezek kémiai és fizikai tulajdonságai miatt nincs szükség mélyebb rétegbe történő kijuttatásra, így elegendő néhány centiméteres mélységben alkalmazni őket, közvetlenül a talaj felszíne alatt.
Ma már egyre gyakoribb, hogy magágykészítéssel egy menetben különféle tápanyagoldatot vagy talajbaktériumot juttatnak ki a gazdák, de ha szimplán a folyékony műtrágyázás műveletére gondolunk, annak pedig több évtizedes múltja van itthon. Míg régebben csak a munkagépgyártók kínáltak ehhez különféle kijuttatóadaptereket, ma már a tápanyagokat gyártó, illetve forgalmazó cégek is bővítik ezt a választékot saját fejlesztésű eszközeikkel. Ezek általában egyszerű kivitelű eszközök, elektromos vagy hidraulikus hajtású szivattyúval, egyszerű kijuttatókerettel és fúvókákkal. Ma már olyan széles ebben a termékkategóriában a kínálat, hogy mindenki megtalálja az adott talajművelő eszközéhez munkaszélességben és kapacitásban illeszkedő kijuttatórendszert.
Táplálás és ápolás kéz a kézben
Minimális ráfordítással a hagyományos sorközművelő kultivátorok is alkalmassá tehetők arra, hogy a növényápolást és a folyékony tápanyag injektálását egy munkamenetben végezzék. Ennek érdekében a kijuttatócsövet a két sor között középen dolgozó lúdtalpkapák mögé vagy a sorokhoz közel dolgozó sarabolókapákhoz lehet rögzíteni, így a tápanyag közvetlenül a talajba kerülhet. Napjainkban elérhetők speciálisan ilyen műveletkapcsolásra kultivátorok, mind import, mind hazai gyártású kivitelben. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a folyékony műtrágya helyspecifikusan, egyenletes dózisban és környezetbarát módon kerüljön a gyökérzónába, ahol a növények számára könnyen felvehető formában van jelen. Ennek eredménye a teljes tápanyag-hasznosulás, amely jelentős termésnövekedést eredményezhet.
A folyékony műtrágyát kijuttató eszközökkel felszerelt sorközművelő kultivátorok – 6 és 8 soros kivitelben – a talajt lazítják és levegőztetik, miközben a gyökérzónába juttatják a tápanyagot. Ezek a kultivátorok függesztett gépek, amelyek két állítható támkerékkel rendelkeznek. A kapák rugós biztosítású rudazattal kapcsolódnak a gép keretéhez, és minden kapát kopírozókerék vezet. A jobb talajlazítás érdekében a kapák mellett állítható magasságú tárcsák helyezkednek el. A folyékony műtrágyát központi tartályból a szivattyúk szűrőn és vezetéken keresztül juttatják közvetlenül a növénysorok mellé, speciális, vegyszerálló vagy saválló csöveken keresztül. Az ilyen rendszerek 80–250 liter/ha kijuttatási tartományban működnek, a gép szélességétől és a munkasebességtől függően. A legelterjedtebbek a membrános szivattyúval felszerelt eszközök, amelyek TLT- vagy hidrosztatikus hajtással működnek.
SZERZŐ: FARKAS IMRE
