Tavaszi vetésű növényeink magágykészítésének agrotechnikája és műszaki eszközei

A tavaszi vetésű, szántóföldön termesztett növényeket – tavaszi árpa, zab, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója, borsó – nagyon eltérő mezőgazdasági adottságok, időjárási viszonyok, éghajlati adottságok mellett, rendkívül változatos tulajdonságú talajokon termeljük. Az említett növények nagyon különböző morfológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket az eltérő körülményeket a tavaszi vetésű növények magágykészítési technológiájánál és a műszaki eszközök megválasztásánál is figyelembe kell venni.

Mindezek mellett meghatározó a termőterület nagysága és az, hogy a vetés lebonyolítására, valamint az azt megelőző magágykészítésre a korai kitavaszodáskor kevés idő áll rendelkezésre. A termőterületi adatok alakulását és a vetés, illetve a magágykészítés agrotechnikailag optimális időszakát a tavaszi vetésű növények vonatkozásában az 1. táblázat szemlélteti, a közölt két év adatai alapján.

A táblázatban szereplő növényféleségek eltérő morfológiai és biológiai tulajdonságai ellenére a vetést megelőző vagy újabb, a magágykészítésre vonatkozó agrotechnikai igényei nagy vonalakban hasonlóak. Az alkalmazott műszaki berendezések, gépek a munkavégzés során alkalmazkodjanak az előző talajművelési eljárások (pl. szántáselmunkálás, simítózás vagy forgatás nélküli alapművelés) után visszamaradt talajfelszínhez, talajegyenlőtlenséghez. A talaj megfelelő lazítását, porhanyítását végezzék el, egyenletes mélységű aprómorzsás réteggel borított, de tömöralapú magágyat hozzanak létre, irtsák a kelésben lévő gyomokat, és a magágyat a növényféleség igényeinek megfelelő munkamélységben alakítsák ki!

Fontos szempont, hogy a magágykészítési munkáknál a munkaműveleteket a legszükségesebben elvégezhetőekre minimalizáljuk. A tavaszi vetésű növények – különösen napraforgó, szója, kukorica esetében – a megfelelő magágykészítési munkákkal biztosíthatjuk a követő vetőgépek egyenletes munkamélységben történő vetésének feltételeit (1. kép). Ez pedig azért fontos, mert ez teremti meg az egyöntetű, robbanásszerű kelés feltételét, ami döntő fontosságú a várható vagy elérhető terméshozam szempontjából.

A fenti követelmények kielégítésére éppen a nagyon eltérő ökológiai feltételeknek, elsősorban talajállapotnak, illetve az alkalmazott, megelőző talajművelési, talaj-előkészítési technológiáknak megfelelően számos eltérő konstrukciós kialakítású műszaki eszköz áll rendelkezésre. A jól elmunkált őszi szántások, illetve a szükségszerűségből végzett tavaszi szántások után – különösen a könnyen művelhető talajokon – a legegyszerűbb mezőgazdasági gépekkel is megfelelő magágy készíthető.

 

kukoricavetés
1. kép. Kukoricavetés, szépen elkészített magágyban

fogas borona
2. kép. Nagy munkaszélességű fogas borona

 

Könnyű talajokon a forgatásos, illetve forgatás nélküli alapművelés után a megfelelő kiegészítőkkel felszerelt legegyszerűbb eszközök (fogas boronák, rugósszárú kultivátorok) is alkalmasak a megfelelő magágy kialakítására. Amennyiben nincsenek felszerelve felszínlezáró hengerekkel, ezt a műveletet külön menetben kell elvégezni.

A tavaszi talajmunkák során a felszín kialakítására alkalmazott fogas boronák az alkalmazott különböző munkaszélességnek megfelelően több tagból épülnek fel. A könnyű szerkezeti kivitelük miatt még a nagyobb munkaszélességű változatok is függesztett, szállítási helyzetben felhajtható vázkerettel vagy ugyanilyen konstrukcióban vontatott kivitelben készülnek (2. kép). A magágykészítésben azonban a már az előzőekben említett módon kell a felszín lezárásáról gondoskodni, a talaj adottságainak megfelelő hengerek használatával. Az egymenetes magágykészítésre szolgálnak a hengerboronákkal egybeépített változatok.

A jól elmunkált könnyű talajokon a magágykészítés munkájának elvégzésére a különböző konstrukciójú rugósfogú vagy egyéb, pl. merevszárú munkaeszközökkel szerelt szántóföldi kultivátorok is jó munkaminőséggel használhatóak. A szántóföldi kultivátorok is változatos konstrukciós kialakításban, széles munkaszélességű skálán, függesztett és vontatott kivitelben készülnek.

 

vetési és magágykészítési időszak adatai
1. táblázat. Fontosabb tavaszi vetésű szántóföldi növények termelési, vetési és magágykészítési időszakának adatai. Forrás: *KSH STADAT (2020. 01. 03.), ** becsült adat, *** d-dekád, **** mv-másodvetés

kultivátor
3. kép. Különböző munkaeszközökkel szerelt
kultivátorkoncepció

 

Ezeknek a berendezéseknek a vázkialakítása hegesztett keretszerkezet, mely hosszirányú tartókból és kettő, három, négy – a munkaeszközöket tartó – gerendelyből áll. Az ék-, verő- vagy egyéb szárnyas művelőeszközök kapaszárai csavarkötéssel – a geometriai méreteiknek megfelelő kereszt- és hosszirányú kiosztással – csatlakozhatnak az előzőekben említett gerendelyekhez. A sekély művelésben, magágykészítésben a rugós szárú munkaeszközökkel szerelt kultivátorok hatékony lazítást, gyomritkítást végeznek, és munkájuk után morzsalékos vetőágy keletkezik (3. kép).

A talajviszonyoktól és -állapotoktól függően a szántóföldi kultivátorok egyéb munkaeszközök, például rugós vagy merev szárú lúdtalp alakú kapákkal felszerelt változatai is alkalmazhatóak a tavaszi talaj-előkészítési munkákban. A szántóföldi kultivátorok készülhetnek könnyű vázszerkezettel vagy nehéz kivitelben, nehéz talajviszonyokra.

Egyes típusokon a szármaradványok és gyomnövények által okozott eltömődések elkerülése céljából csipkéstárcsás aprítóelemeket használnak. Az alkalmazott tárcsák – nagy kerületi sebességüknél fogva – a szármaradványokat és a gyomokat is elmetszik, elvágják, és ezeket a művelőelemek ezután a talajba keverik (4. kép). Természetesen ezek a szántóföldi kultivátorok is különböző lezáróhengerekkel szerelhetők fel. Ezeknek a szántóföldi kultivátoroknak a nagy munkaszélességű vontatott típusai hidraulikus munkahengerrel emelhetők ki szállítási helyzetbe, és süllyeszthetők – az ütközőgyűrűs mélységállításnak megfelelően – a beállított munkamélység-be. A vázszerkezet oldalsó szárnyai is hidraulikus munkahengerekkel emelhetők ki, csukhatók be szállítási, illetve nyithatóak ki munkahelyzetbe.

 

magágykészítő
4. kép. Különböző kiegészítőkkel szerelt magágykészítő

 

Az eddig ismertetett konstrukciók tavaszi magágykészítésben „szólóban”, egyedi gépként vagy gépkombinációban egyaránt alkalmazhatóak. Megfelelő magágykészítéshez azonban minden esetben valamilyen a talajállapotnak megfelelő, eleve meglévő hengersorral felszerelve, vagy ha ez nem lehetséges, úgy külön menetben, hengerezéssel kell a talajt tömöríteni.

A tavaszi magágykészítésben a mezőgéppiacon ma már nagy választékban jelenlévő rövidtárcsák is hatékonyan használhatók. A rövidtárcsákat a különböző igényeknek megfelelően kisebb munkaszélességgel függesztett kivitelben, míg a nagyobb munkaszélességű változatokat vontatott gépként gyártják. A függesztett gépek hárompont-függesztő berendezéssel, a vontatott változatok pedig vonórúddal csatlakoznak az üzemeltető traktor hidraulikus emelő-, illetve vonóberendezéséhez. A vontatott konstrukciók fő teherviselő szerkezete a rendszerint zártszelvényből kialakított központi gerincváz. A gép szimmetriatengelyében elhelyezkedő gerincvázon vannak kialakítva a – kétoldalt szállítási helyzetbe kiemelhető, és munkahelyzetbe süllyeszthető – szárnyak hidraulikus munkahengereinek támaszkodóbakjai, valamint billenőcsapjainak fülei. A keretszerkezet tartóbakjai képezik a két sorban elhelyezett, különböző profilú tárcsalevelek csapágyazásának bázisfelületét. A rövidtárcsák esetében is fontos a tárcsalevelek gumibakos felfüggesztése, ami a dinamikus igénybevételt csökkenti, a tárcsalevelek csapágyait pedig különleges tömítések védik. Kétoldali szárny vázkeretéhez külön-külön, csuklósan csatlakoznak a különböző konstrukciójú hengertagok vázkeretei. Ez a konstrukciós építési mód biztosítja a hengertagoknak a szárny keretével együttes vagy szükség szerint attól eltérő, független kiemelését (5. kép).

 

rövidtárcsa
5. kép. A rövidtárcsák is hatékony eszközei lehetnek a tavaszi magágykészítésnek

 

A tavaszi magágykészítési, talajművelési munkák elvégzésének agrotechnikailag optimális időszaka azonban erősen korlátozott. Ezalatt az agrotechnikailag rövid idő alatt gyommentes, megfelelő nedvességtartalmú, egyenletesen bekevert tápanyaggal ellátott, kellő aprómorzsás magágyat kialakítani nem mindig van lehetőség. Ezért fejlesztették ki a több gépkombinációból összeépített magágykészítő gépeket, kombinátorokat, kompaktorokat. Ezeknek további előnyük, hogy az egyébként több munkamenetszámból és az ebből adódó káros talajtömörödésből származó vízháztartási problémák minimalizálhatók, csökkenthetők.

A magágykészítő gépek többsége az úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer egyrészt a traktor hátsó függesztőberendezésének és a magágykészítő gép lezáróelemeinek összehangolásával valósítható meg, másrészt függetlenül a traktorkoordinációtól, minden esetben a mellső-hátsó tömörítőhengerekre, illetve a szintező elemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélységtartást. A magágykészítők egyéb szerkezeti elemei közül kiemelendők még a traktornyomlazítók, amelyek merev vagy rugósszárú kapákból (kapacsoportokból) állnak, és azok merev (fix) rögzítésűek, rugóval vagy hidraulikusan állíthatók be (6. kép).

 

kompaktor
6. kép. Precíziós szintezésű kompaktor

 

A magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességű változatokkal, de szinte egységesen úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ma már olyan kultivátor-/kombinátorkapák is bővítik a szerszámválasztékot, amelyek rugókarakterisztikája a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is kiválónak minősíthető.

A tavaszi vetésű növények forgatás nélküli alapművelésénél a talaj vízháztartásának optimalizálása, a téli csapadékkal és a meglévő vízkészlettel való takarékosság érdekében a mulcsozásos, forgatás nélküli talajművelési technológia alkalmazása feltétlenül előnyös lehet (7/a-b. kép).

 

Kukorica magágykészítése és vetése rozstarlóba Kukorica magágykészítése és vetése rozstarlóba
7/a-b. kép. Kukorica magágykészítése és vetése rozstarlóba

 

A tavaszi forgatás nélküli művelésben a talaj-előkészítés, magágykészítés legfontosabb munkaműveleteit és ennek megfelelően a munkaeszközeit is alternatívan, a technológiai igényeknek megfelelően lehet alkalmazni.

A forgatás nélküli alapművelésben, a mulcsozásos technológiának megfelelő munkaeszközzel felszerelve és megfelelő beállítással a szántóföldi kombinált nehézkultivátorok a magágykészítést egymenetben is elvégezhetik. A szántóföldi kombinált nehézkultivátorok emelt vázkerettel készülnek, hogy a nagy tömegű szármaradványok se okozzanak eltömődéseket. A szántóföldi kultivátorok univerzálisan használhatók akár sekély, akár mélyművelésre is, így a magágykészítésre is alkalmasak. A különböző konstrukciójú szántóföldi nehézkultivátorok művelőszerszámai, kapaszárai az újabb, korszerű változatoknál általában tekercsrugó biztosítású megfogással kapcsolódnak a gép vázkeretéhez (8. kép).

 

nehéz szántóföldi kultivátor
8. kép. Magas vázkeretű nehéz szántóföldi kultivátor munka közben

 

A különböző munkamélységben dolgozó munkaeszközök hatékony lazító, keverő, porhanyító munkát végeznek. A lazító-keverő munkát végző munkaeszközök mögé pedig minden esetben hengeres vagy tömörítőkerekes lezáróegységet építenek. A kedvező, szármaradványokat bekeverő, lazító, porhanyító munkát követő talajlezárás pedig a talaj vízháztartását, a talaj vízmegőrző képességét javítja. A szántóföldi nehézkultivátorok különböző munkamélységben történő üzemeltetése során a gépek az adott munkamélységhez tartozó késfelszereltséggel végeznek megfelelő munkát, sekély művelésben, magágykészítésben.

A mulcsozásos technológiában a forgatás nélküli alapművelés fontos eszközei a lazítós tárcsák. A lazítós tárcsák a gép vázkeretéhez kengyelcsavarokkal csatlakozó „V”-alakban elhelyezett középmély-lazító munkaeszközökből állnak, azt követően szintén „V”-alakban vagy eltérő szögű tárcsaelrendezéssel következik a tárcsasor, majd ezt követően a megmunkált terület lezárására különböző konstrukciójú hengereket vagy tömörítő gumisorokat alkalmaznak (9/a-b. kép). Az így kialakított gépkombináció javítja a talaj fizikai és biológiai állapotát, nem tömöríti a művelt réteget, nem képződik „eketalp”, az üzemeltetés kisebb hajtóanyag-felhasználás mellett végezhető. Az előző munkaművelethez hasonlóan a talaj vízháztartását javítja, növeli a vízmegőrző képességét.

 

lazítós tárcsa lazítós tárcsa
9/a-b. kép. A különböző konstrukciójú lazítós tárcsák – sekélyen üzemeltetve – a magágykészítést is elvégezhetik

Ennek a technológiának a legfőbb előnye, hogy a vetési mélységben kialakult kedvező víztartalom következtében a vetéssel egymenetben a magágykészítő vetőgépek a magot a nedves talajba vetik.

A mulcsozásos technológia gépsorát a magágykészítő gépekkel, valamint a  direktvetésre alkalmas kiegészítő berendezésekkel szerelt szemenkéntvető gépek teszik teljessé.

A forgatás nélküli talajkímélő, művelet- és energia-, egyben költségtakarékos mulcsozásos technológiák iránti igények kielégítésére szinte valamennyi mezőgépgyártó, illetve a szántóföldi növénytermesztés talajművelő és vetőgépeit gyártó cég a technológia teljes gépsorát kifejlesztette, illetve gyártja.

A leírtakat összefoglalva megállapítható, hogy a tavaszi növények magágykészítési munkáinak elvégzésére könnyen művelhető talajok esetében – a forgatásos és forgatás nélküli alapművelésnél is – az egyéb talaj-előkészítési munkákban alkalmazható fogas-tárcsás boronák, szántóföldi kultivátorok, rövidtárcsák is használhatók. Nehéz talajok esetében pedig a különböző kiegészítőkkel, speciális szintezővel szerelt kultivátorok, kompaktorok számos konstrukciós megoldása áll rendelkezésre. A mulcstechnológiában pedig a direktvetésre alkalmas szemenkéntvető gépek alá nehéz szántóföldi kultivátorok használatával készíthető megfelelő magágy (10. kép).

 

kompaktor
10. kép. Nagy munkaszélességű kompaktor

 

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT • MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

 

agrár agrotechnika henger kompaktor kultivátor lazító magágykészítés magágykészítő mezőgazdaság mulcsozás műszaki eszköz tárcsák vetőgép