A magyar gazdák digitáliseszközhasználata – mit mutatnak a számok?

Írta: MezőHír-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 21.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérte a hazai gazdaságok vonatkozásában a digitalizáció szintjét, az ilyen jellegű eszközök használatával kapcsolatos szokásokat és a gazdák munkáját támogató szaktanácsadók alkalmazását.

betakarítás

Korlátozott használat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közelmúltban publikálta az „Agrárcenzus 2020” címen futó, a hazai agrárszektort elemző kiadványát. Ennek részét képezik a mezőgazdaság digitalizálására vonatkozó elemzéseik is. A következőkben ezeket tekintjük át. A statisztikusok szerint a magyar gazdák körében még az alapvetőbb digitális megoldások sem számítanak elterjedtnek. A gazdaságok alig több mint egyharmadában (egész pontosan 38%-ban) található meg valamilyen digitális eszköz. Sőt, még ez sem egységes a szektoron belül, hiszen az állattenyésztésben még ezt az arányt sem sikerült elérni. Nem meglepő módon szoros összefüggés van a gazdaságirányítók életkora és az új technológiák iránti nyitottság között. Az életkor növekedésével a digitáliseszköz-használat csökken, viszont a képzettség szintjével növekszik.

A diplomás mezőgazdák között 75%-os a használati arány. A szektoron belül a digitális eszközök leginkább a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával, a szántóföldi növénytermesztéssel és vegyes növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban kerülnek használatba állításra.

A precíziós eszközök tekintetében van még hova fejlődnünk

A precíziós mezőgazdaságot talán úgy érthetjük meg a legegyszerűbben, ha úgy tekintünk rá, mint mindenre, ami pontosabbá és ellenőrzöttebbé teszi a gazdálkodást a növénytermesztés és az állattenyésztés terén. Ennek a gazdaságirányítási megközelítésnek a kulcsfontosságú eleme az információs technológia, az olyan elemek széles köre, mint a GPS-irányítás, vezérlőrendszerek, érzékelők, robotika, drónok, autonóm járművek, GPS-alapú talajmintavétel, időjárás-előrejelzők, automatizált berendezések, telematika és szoftver. A precíziós gazdálkodás segíthet növelni a terméshozamot és az állatok teljesítményét, csökkenteni a költségeket, beleértve a munkaerőköltségeket, és optimalizálni a feldolgozási ráfordításokat. Mindezek hozzájárulhatnak a jövedelmezőség növeléséhez.

A precíziós gazdálkodás ugyanakkor növelheti a munkabiztonságot, és csökkentheti a mezőgazdaság és a gazdálkodási gyakorlat környezeti hatásait, hozzájárulva ezzel a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságához. A precíziós mezőgazdaság nyilvánvaló változást jelent a gazdálkodásban. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ahol a precíziós mezőgazdaságot széles körben alkalmazzák, a víz- és műtrágya-felhasználás 20–40 százalékkal csökkenhet anélkül, hogy ez befolyásolná a hozamot, sőt bizonyos esetekben az még növekszik is.

A precíziós mezőgazdaság nagy ígéretekkel kecsegtet, de elterjedése még mindig viszonylag lassú. A kialakulóban lévő technológiának a mezőgazdasági gyakorlatokhoz való hozzáigazítása lehetővé teszi az optimalizált gazdálkodást és a költségvetések hatékony mezőgazdasági módszerekkel való szoros kiegyenlítését. Mivel azonban ez egy új iparág, számos kihívással kell szembenézni a jövőben. Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, ezeket a kihívásokat le kell küzdeni.

A KSH adatai azt mutatják, hogy precíziós eszközök elterjedés hazánkban a már korábban említett, átlagos digitalizációs szinthez képest is alacsony. A 2020-as állapot szerint csupán minden nyolcadik-kilencedik gazda használ valamilyen precíziós eszközt. Összevetésül érdemes megemlíteni, hogy Dániában 23%-os volt ez az arány egy 2018-as felmérés szerint. Fontos adalék ehhez az is, hogy náluk a teljes mezőgazdasági terület 57%-át érinti a precíziós eszközök használata.

Növényállapot felmérésére használják leginkább

Itthon a precíziós eszközök elterjedése szempontjából a legnépszerűbb terület a növényállapot-felmérés. A statisztika szerint az összes gazdaság 5,6%-ban jelennek meg a precíziós eszközök. A szektoron belül leginkább a növénytermesztésben vannak jelen, saját eszközként vagy a különböző szolgáltatások keretében történő igénybevétel eredményeként. A gazdaságok mérete is jelentősen befolyásolja a precíziós eszközök használatának gyakoriságát, így például az 1200 hektár elérő vagy azt meghaladó birtokméretnél már 72%-os a sorvezető/automata kormányzás alkalmazásának az aránya.

kézfogás
A legtöbb ilyen eszköz tőkeigényes technológiákat használ

Hiába van, mégsem kell?

A precíziós eszközök elterjedésével, illetve használatával kapcsolatos adatok területi eloszlás szerint is elérhetőek az elemzésben. Az ilyen jellegű eszközök használata bármely konstrukció keretében megvalósulhat. A statisztika szerint az alkalmazási arány Fejér megyében a legmagasabb (15%), majd Komárom-Esztergom, GyőrMoson-Sopron és Baranya megye következik, 14%-kal. Egy sajátos paradoxonra is rámutatnak a KSH adatai. Mégpedig arra, hogy sok gazdaság bevásárolt ugyan precíziós eszközökből, de csak egy kisebb hányadukat használják a termelőtevékenységük során. Az adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb az ilyen jellegű eszközökkel való ellátottság, itt a gazdaságok 34%-a rendelkezik a növénytermesztésben és/vagy az állattenyésztésben precíziós eszközzel (az országos átlag 28%). Az üzembe állított eszközök aránya már egészen más képet mutat. Ugyanis a gazdaságoknak csupán a 8%-a használ saját precíziós eszközt – országos szinten. Magyarázatként, a lehetséges okok között a használatukhoz szükséges tudás hiánya szerepel első helyen. Ezt követi az a tény, hogy a gazdák nem érzik szükségét az ilyen eszközök használatának.

A precíziós gazdálkodás elterjedése ellen hat az a tényező is, hogy a legtöbb ilyen eszköz tőkeigényes technológiákat használ. A mezőgazdaság bármilyen léptékben létezhet, az egyszemélyes gazdálkodástól a több száz vagy ezer hektáron működő, erőteljes konglomerátumokig, az egyes műveletek során felmerülő problémák azonban gyakran hasonlóak, és hasonló megoldásokat igényelnek. A precíziós mezőgazdaság nagyobb térnyerésének egyik feltétele, hogy minden technológiának – a gazdálkodók elvárásainak megfelelően – a saját működésük méretére szabhatónak kell lennie. A kisebb gazdaságoknak és az ipari mezőgazdaságnak ugyanazokat az eszközöket kell használnia, hogy a precíziós gazdálkodás mindenütt elterjedjen. Sőt, az optimalizáláshoz ezeknek az eszközöknek képesnek kell lenniük az önkonfigurálásra anélkül, hogy időigényes kézi beállításokra lenne szükségük, a helyi jellemzők alapján.

ábra
Az 500 ezer euró standard termelési érték felett teljesítő gazdaságok kétharmada veszi igénybe a szaktanácsadók szolgáltatásait

A digitális forradalomnak vannak akadályai

Ellentétben más technológiákkal, például a vetőmagokéval és a műtrágyázással, amelyek elfogadása és felhasználása elsősorban a gazdálkodók egyéni döntésein múlik, a fenntartható digitalizáláshoz kollektív együttműködésre van szükség a technológia kedvezményezettjei és a szolgáltatók között. A kisvárosi és általában vidéki környezetben az internet-hozzáférés kritikus fontosságú a digitális mezőgazdaság elterjedése és a Big Data elemzőplatformok használata szempontjából. A szélessávúinternet-hozzáférés nem mindenütt adott. Ebből fakadóan elmélyülhet a szakadék az erős technológiai infrastruktúrával ellátott és az ezt nélkülöző gazdák között. Azok, akiknek van módjuk és lehetőségük az új technológiába történő beruházásra, egyszerűbben juthatnak hozzá fontos információkhoz és nyerhetnek új piacokat.

Emellett a gazdálkodók magas átlagéletkorát a digitális technológia akadályának tekintik, mivel az életkor növekedése negatívan korrelál a technológiai eszközök, például a számítógépek és az online platformok elterjedésével. Ezenkívül a gazdálkodók a gazdálkodási gyakorlatukat irányító digitális szoftverektől való függése megerősíti a technológiai bezárkózást, mivel a gazdálkodók elveszítik hagyományos módszerüket a kompromisszumok értékelésére, és előfordulhat, hogy digitális támogatás nélkül képtelenek megjavítani gépeiket vagy mezőgazdasági tevékenységet végezni.

traktor
A szántóföldi növénytermesztők köréből érkezik a legtöbb megkeresés a tanácsadók felé

A növényvédelmi tanácsadása legkeresettebb

A KSH a digitalizáció égisze alatt vizsgálta azt is, hogy a hazai gazdák mennyire aktívak a szaktanácsadók igénybevétele vonatkozásában. A számok azt mutatják, hogy csak minden hatodik-hetedik gazdaság vesz igénybe ilyen jellegű szolgáltatást. Ez az arány pozitív összefüggést mutat a gazdaságmérettel és a vezetők képzettségével, illetve negatívat az életkor-kategóriák növekedésével.

Az 500 ezer euró standard termelési érték felett teljesítő gazdaságok kétharmada veszi igénybe a szaktanácsadók szolgáltatásait. Területileg a nyugati országrészben tevékenykedő gazdák dolgoznak leginkább tanácsadókkal, például Győr-Moson-Sopron megyében minden negyedik gazdaságnak van szaktanácsadója. Nem meglepő módon a klasszikusnak számító szegmensben, a növényvédelem területén van a legtöbb szaktanácsadó-megkeresés/-megbízás. Az országos átlagnak tekinthető 10%-os arányt meghaladó mértékben a szántóföldi növénytermesztők (15%) és a vegyes növénytermesztők (14%) köréből érkezik a legtöbb megkeresés a tanácsadók felé. Egyéb tanácsadásra (mint például pályázatírás, projektmenedzsment szaktanácsadás stb.) vonatkozó igény nagyobb arányban a tömegtakarmány-fogyasztó állatokkal foglalkozó gazdaságok részéről mutatkozik.

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY