A kukorica termőterülete 10 év leforgása alatt harmadával csökkent Magyarországon. A vetőmag-előállítás pedig ennél is nagyobb mértékben esett. Átalakulóban vannak a termelés földrajzi súlypontjai, az alkalmazott kukoricák érésideje és a legfontosabb értékmérő tulajdonságaik is. A tavalyi aszályt és aflatoxinhelyzetet tekintve felmerülhet a kérdés, hogy lesz-e elegendő jó minőségű vetőmag a legkedveltebb fajtákból? És az is kérdés, mennyire van jövője a vetőmagtermesztésnek Magyarországon? A témát körbejáró cikkünk január elején készült.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, mintegy 120,5 ezer hektárt ért el (zöldség- és virágmagok kivételével). A kukoricahibridek szaporítóterülete azonban 10 százalékkal csökkent, mintegy 25,4 ezer hektárra. A termelők vetési szándékainak megfelelően elsősorban a kalászosok vetőmagjainak előállítása ugrott meg jelentősen a kukorica rovására.
Elmozdulás a koraibb kukoricák felé
„A kukoricatermesztés optimális földrajzi szélessége felfelé tolódik. Tavaly már Magyarországon is az Észak-Alföldön (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye) termeltek legnagyobb mennyiségben kukoricát, ezt követte a Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun). A harmadik legnagyobb kukoricatermesztő régió a délnyugati országrész volt (Somogy, Baranya és Tolna)” – sorolja Lovász Ágota, a SAATEN-UNION termékfejlesztője és régióvezetője. A szakember szerint csökkent az északi és déli termőkörzetekben használt kukoricák érésideje közötti különbség: „Délen már kevesebb hosszú tenyészidejű hibriddel dolgoznak, hogy az aszályveszélynek kitett virágzási időt egy kicsit előrébb hozzák. Az északi régiókban pedig az időjárás alakult úgy, hogy a növekvő hőösszeg és a jobb csapadékellátottság lehetővé teszi a magasabb FAO-számú hibridek vetését.”
Ezzel együtt még mindig a FAO 360–400-as éréscsoport a legkelendőbb Magyarországon. Ezt követi a FAO 300–350-es csoport. Lovász Ágota hozzáteszi: az elmúlt évek aszályos időjárása rizikóssá tette a kukoricatermelést Magyarországon, amit a toxinproblémák tovább fokoznak. A SAATEN-UNION a termelői visszajelzések alapján kevesebb kukoricatermőterülettel számol a 2025-ös szezonban. „A növény vetésterülete csak azokban a gazdaságokban nem változott lényegesen, ahol állattenyésztéssel is foglalkoznak, és szükségük van a saját termelésű silókukoricára.”
Az alföldi termelés csökkenése
„A mi tapasztalataink szerint a FAO 350–400-s éréscsoport népszerűsége növekszik az országban, most ez képezi az eladott vetőmag 44%-át. Az ettől kisebb és nagyobb FAO-számú hibridek iránt az évjáratok függvényében ingadozik a kereslet” – ismerteti a Limagrain adatait dr. Szűcs Péter termékfejlesztési vezető. Hozzáteszi: bár még mindig messze az Alföld vásárolja a legtöbb kukoricavetőmagot, és a növény megkerülhetetlen eleme a vetésforgónak, nem kizárt, hogy hosszú távon változni fog a helyzet. „Észak-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl biztonságosabb klímával rendelkezik a kukorica számára, mint az Alföld, és tavaly már Borsodban is tapasztalható volt a magasabb FAO-számok felé történő elmozdulás” – jegyzi meg.
A szakember szerint a kukoricatermesztés sikere elsősorban a földrajzi elhelyezkedésen múlik, másodsorban a fajta genetikai potenciálján és azon, hogy az adott gazdaság képes-e kihozni ezt a növényből. „Az aszálytűrő képesség vált a legfontosabb értékmérő tulajdonsággá, hiszen a nagy terméspotenciál sem tud enélkül kibontakozni. Ezért a nemesítési munkában is kiemelten fontos a helyszín. Mi Szeged mellett, Zsombón nemesítjük a hibrideket, ez a Limagrain legnagyobb európai kutatói tere. Az innen kikerülő kukoricákat Danubia hibrideknek nevezzük, mivel rendkívül jól alkalmazkodtak a magyarországi környezeti feltételekhez.”
(fotó: Horizont Média Kft., Gönczi Krisztina)
Más ütemben zajlik a vetőmagrendelés
Krupp Kristóf, a Syngenta kukorica- és kalászosvetőmag-kampánymenedzsere is úgy látja, hogy tábla- és termőtájfüggő a kukoricatermesztés jövedelmezősége a gazdaságokban. A stabilabb termést ígérő országrészekben a téli vetőmagrendelések is a megszokott ütemben futnak és futottak be. A kudarcosabb körzetekben azonban látszik egy kis halogatás. A vásárlás gyorsaságát befolyásolja az is, hogy az adott gazdaság egy népszerű hibridet akar-e megszerezni egy keresett éréscsoportból, vagy valami ritkábban vásárolt termékre alapoz. A Syngentánál azt tapasztalják, hogy a korai/középérésű hibridek adják a hazai forgalom 60–70%-át, és ezen éréscsoport legkeresettebb hibridjeire korán lecsapnak a termelők.
„A legtöbb vetőmagot Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy térségében adjuk el. A két kelet-magyarországi vármegyében a döntéshozatalt egyre későbbre halasztják a gazdaságvezetők” – állapítja meg a Syngenta szakembere. Az északi régiók továbbra is nagyobb arányban vásárolnak korai hibrideket, de ennek egyre kevésbé a hidegebb időjárás az oka. Mint arra Krupp Kristóf rávilágít: a szárítási költségek és korai betakarítás legalább ennyire szerepet játszik a tenyészidő rövidülésében.
„Egy-egy gazdaságon belül legalább akkora az érésidők varianciája, mint az északi és déli vármegyék között” – mutat rá az utóbbi évtized egyik lényeges változására a szakember. A széles éréspaletta oka egyértelmű: a termelők így kívánják csökkenteni a virágzáskori stressz kockázatát. A sokféle kukoricából így több is elkerülheti a légköri stresszel járó terméskiesést.
A fentieken túl egy-egy évjárat is befolyásolni tudja a vetőmagkeresletet – mutat rá Zsila József, a Bayer kukorica-termékmenedzsere. Ő úgy tapasztalta, hogy a 2022-es extrém aszálynak inkább csak egy egyszeri hatása volt a gazdálkodók által keresett FAO-számra. „2023-ban átmenetileg nőtt az igenkorai (FAO 280–300) és a korai éréscsoport (FAO 310–340) népszerűsége, de 2024-ben visszarendeződtek az arányok. A középkorai éréscsoport (FAO 350–400) továbbra is a legnépszerűbb itthon, a DEKALB portfólióján belül ez képviseli az eladott vetőmagmennyiség több mint felét.” A vállalatnál az olyan réspiaci kukoricák iránt, mint a popcorn vagy a waxi, az érdeklődés lassú növekedését tapasztalják, amit egy-egy év túlkínálati piaca mérsékelhet.
A klimatikus kihívásokra a szaporítóanyag termeltetői is reagálnak: a Bayer például az északi és nyugati országrészbe helyezné át a vetőmag-előállítás hazai súlypontját, amihez új partnereket is keres.
A termeltetők egyre kisebb területre szerződnek
Bács-Kiskun vármegyében különösen rossz kukoricaeredményekről lehetett hallani tavaly, és bár a vetőmagtermesztésre szánt öntözött táblákon nem jelentkezett különösebb aflatoxinprobléma, a légköri aszály megtizedelte a termést. „Körforgókkal öntöztünk, de nem tudtuk ellensúlyozni az aszályt. Törpék lettek a növények, és a csövek is rosszul néztek ki” – mondja egy gazdaságvezető, akik 120 hektáron két nagy cégnek állított elő két középkorai hibridet. Az egyik nullás eredménnyel zárt, a másik egy szántóföldi növénytől elvárható 2–300 ezres eredményt hozott. A befektetett 1–1,2 millió forint és a termelési kockázatok fényében elenyésző volt a hibridtermelés jövedelmezősége.
„Volt olyan év, amikor egymillió forint tiszta hasznunk volt a kukoricavetőmagon, ma viszont már annak is örülünk, ha nem bukunk egy növényen. Így a magam részéről fontolóra venném a 120 hektár bővítését is, főként akkor, ha a zöldborsó terén nem kapunk egy jó ajánlatot. A vetőmagtermő terület növekedésének szerintem végül két akadálya lesz: az egyik a bérterhek emelkedése, ami erősen megrostálja a nyereségesen termelni tudó réteget, a másik a termeltetői igények szűkülése” – sorolja a gazdálkodó.
(fotó: Horizont Média Kft., Gönczi Krisztina)
A bérköltségek növekedése béremelés nélkül
Míg az elmúlt évtizedben az árukukorica területe harmadával csökkent hazánkban, addig a vetőmag-előállításban mintegy 60 százalékos a visszaesés mértéke. Ugyanis a klímaváltozásnál is nagyobb érvágást jelentett a szektornak az orosz piac kiesése. Ezért a termelői oldalnak most az a benyomása, hogy a nemesítőházak részéről nagyobb mértékben csökkent a szerződési kedv, mint a termelők körében. „Pedig nekünk sem egyszerű. A minimálbérek és az egyszerűsített foglalkoztatás napi díja is nagyon megemelkedett, így az idénymunkások és a nyugdíjasok alkalmi munkavállalóként való foglalkoztatása is nehezebbé vált. Én ilyenkor szoktam dönteni a béremelés mértékéről. Most azt látom, hogy enélkül is 10 millióval nő az idei bérköltségünk.”
Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecen közelében 250 hektáron terveznek kukoricavetőmagot termelni, ami egy kicsivel több a tavalyinál. „Csak a 100% feletti szaporítási eredménnyel dolgozók maradnak a pályán, mint én is” – húzza ki magát Kurucz Gyula. Nála egy korai, egy waxi és egy középkorai fajta volt elvetve, ezekből csak a korain nem volt nyereség, a középkorai pedig 600 ezret hozott, köszönhetően annak, hogy ez a térség alkalmasabb a kukorica-előállításra, mint az ország közepe. Ő is az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó terheket emeli ki, hiszen növekedett az órabér és az adó összege is.
„A címerezés továbbra is munkaigényes művelet, amit a termeltetők részben kompenzálnak nekünk. A hibrid-előállítás ezen felül víz- és áramigényes is az öntözés miatt. Mindent egybevetve a jövedelmezőség lényeges romlását várjuk 2025-től. Azt hallottam, hogy a zöldborsó átvételi ára 180–200 forint között várható kilónként, ami már sokak számára vonzó ajánlat lenne. A csemege és a hibrid kukorica területéből idén elhódít valamennyit a borsó.”
A kisebb vetőmag-előállítók, amelyek pár tucat hektáron foglalkoznak a hibridekkel, vegyes motiváltsággal állnak a termeléshez. Baranyában 35–40 hektáron is látnak még fantáziát a vetőmagtermelésben, annak ellenére, hogy a tavalyi év veszteséget hozott. Az adott gazdaság lehetőségei, a cég profilja és szakmai tőkéje termelésben tartja azokat is, akiknél öt évből már kettő bizonyul veszteségesnek az adott növénnyel.
Szűkül a vetőmagpiac
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb vetőmagpiaci jelentése szerint a Magyarországon előállított, fémzárolt kukoricavetőmag 17 százaléka lefedte a hazai igényeket 2024-ben. Vetőmagexportunkat így továbbra is fölényesen uralta a kukorica értékesítése, a kivitt vetőmagvolumen 63 százalékát ez adta. A célpiacunk elősorban Románia, Oroszországés Németország volt. A 2024. évi termés azonban mind mennyiségében, mind minőségében kívánnivalót hagyott maga után, ami aggaszthatja a vetőmagot rendelő árutermelőket.
A fentebb megszólaltatott nemesítőházak multinacionális vállalkozások. A Limagrain esetében például a szaporítóanyag elsődleges forrása Franciaország, nem a kelet-európai térség, így az itteni aflatoxinhelyzet nem érinti súlyosan. Sokkal fájóbb – nemcsak számukra – az orosz piac szűkülése. „Az oroszok és az ukránok közötti konfliktus egyrészt szűkíti az exportpiacot, másrészt nem lehet tudni, mit hoz a béke. Az oroszok még sokáig nem lesznek rá képesek, hogy ellássák magukat megfelelő mennyiségű vetőmaggal, és klimatikus okokból a szomszédunk, Románia is egyre gyakrabban küzd ezzel. Ezek tehát ígéretes piacok maradhatnak számunkra. Ukrajna azonban sötét ló ebben a versenyben” – céloz Szűcs Péter, a Limagrain termékfejlesztési vezetője arra, hogy Magyarország számára hosszabb távon még ez a nagy tudást igénylő szegmens is talajt veszíthet.
(fotó: Horizont Média Kft. / Gönczi Krisztina)
Mit ajánlanak az árutermelőknek?
A Limagrain legkedveltebb, legnagyobb mennyiségben forgalmazott silókukoricája tavaly az LG3490-es hibrid volt, szemes kukoricából pedig a Limanovából fogyott a legtöbb zsák. Szűcs Péter az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Danubia hibridekre hívja fel a figyelmet: az LG31350-es és az LG31380-as hibridek a magas terméspotenciálon túl kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkeznek, így nagyon jó a termésstabilitásuk. 2024-benaz LG31380-as hibrid szerepelt a Debreceni Egyetem látóképi potenciálkísérletében, ahol éréscsoportjában (FAO350-400) a TOP3-ban végzett, 19,37 t/ha-os terméseredménnyel.
A SAATEN-UNION portfóliójában a 380-as FAO-számú, kiváló termésstabilitású, jó vízleadású Replik volt a legnépszerűbb a gazdák körében. Az idei szezon üdvöskéje azonban az Indem1012 (FAO 410) lehet. „Ez egy kifejezetten szemes hasznosításra alkalmas, magas terméspotenciálú, a legkülönbözőbb termőhelyeken bizonyítani tudó hibrid. 2024-ben az IKR Agrár nyolc vizsgálati helyszínének átlagában az első helyen szerepelt9,027 t/ha terméssel. A Magyar Kukorica Klub TOP 20 fajtasorában 16 helyszín eredményeit összegezve 12,72 t/ha átlaghozammal a középérésű csoport második helyezettje lett. Ezt is dinamikus vízleadás jellemzi, ami vetekszik a FAO 300-as hibridek száradási ütemével” – sorolja Lovász Ágota.
A Bayer legnagyobb területen vetett kukoricája a DKC4897, amelyik a bevezetését követő három, nagyon eltérő évjáratban (2021-2022-2023) is az első helyezett lett a GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs kukoricakísérletek középérésű csoportjában. Zsila József egy 2024-ben bevezetett kukoricát ajánl még a termelők figyelmébe, a Field Shield minősítésű DKC4933 hibridet (FAO 410–430), amelyik a vállalat hazai kísérleti hálózatában a legnagyobb hozamú hibrid lett. 2025-ben pedig a FAO 350–360-as éréscsoportban jelent meg egy új, Field Shield hibrid, a DKC4533, amelyik gyors kezdeti fejlődési erélyének és hidegtűrésének köszönhetően korán elvethető. Az intenzív termőhelyeken jól reagál a tőszámnövelésre is, ahol képes felülmúlni FAO 400-as hibrideket is.
A Syngenta kukoricaportfóliójának legkedveltebb hibridje az SY Solandri (FAO 380-400), ami a Kynetec kukoricapanelja alapján 2024-ben a 4. legnagyobb területen termesztett hibrid volt Magyarországon, köszönhetően annak, hogy az ország bármely pontján sikerrel termeszthető. Krupp Kristóf szerint a hosszú, meleg őszök a magas terméspotenciálú, 400 feletti FAO-számú hibridek elterjedésének is kedveznek a biztonságos régiókban. „Az idei szezontól elérhetővé válik a SY Evident (FAO 430-440) hibridünk, melynek teljesítménye kiugrik a 400-as mezőnyből. A Debreceni Egyetem potenciálkísérletében 2024-ben 20,81 t/ha eredményt ért el.”
Tavaly a vetőmagtermesztő régiók vegyes eredményekkel zárták a szezont, ennek ellenére a Syngenta szakembere alapvetően jónak mondja a szaporítóanyag elérhetőségét. Januárban azonban már rohamosan fogynak a készletek, ezért időben kell lépnie annak, aki a korábbi évek „sikerfajtáit” szeretné elvetni.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
