A növényvédő szerek pilóta nélküli légi járműről (drónról) történő kijuttatása – egyetlen készítmény szűk felhasználási lehetőségétől eltekintve – Magyarországon még nem lehetséges. Ennek ellenére közismert, hogy jelentős nagyságú területek kezelése történik évek óta, vagyis most már akár kialakult gyakorlatról is beszélhetünk.
A Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete (MONDE) azért jött létre, hogy a drónos növényvédelem elterjedését és a növényvédelmi drónpilóták hatékony és biztonságos munkáját elősegítse. Ehhez kiemelten fontos, hogy rendelkezésre álljanak engedélyezett növényvédelmi technológiák, mivel már „csak” ennyi hiányzik ahhoz, hogy legálisan lehessen drónról növényvédő szeres kezeléseket végezni.
A növényvédő szerek pilóta nélküli légi járműről történő kijuttatása
A növényvédő szerek pilóta nélküli légi járműről történő kijuttatásának engedélyezése a gyártó – pontosabban engedélyes – és a hatóság (Nébih) által végzett közigazgatási eljárás során történik. A MONDE ebben a folyamatban úgy tud segíteni, hogy felméri a gyakorlati növényvédelem igényeit, rámutatva azokra a növényvédőszer-készítményekre, amelyeket a gyakorlat leginkább drónról kijuttatva kíván alkalmazni.
A felmérés elektronikusan történt, kétféle űrlap anonim kitöltésével, színtere a közösségi média – Facebook – volt. Az egyik űrlap a már megtörtént kezelések során alkalmazott technológiákat taglalja, a másikon pedig arról lehetett nyilatkozni, mire van igénye a gyakorlatnak. A beérkezett adatok azonban együtt kerültek feldolgozásra: mivel a megvalósult technológiák is az igényeken alapulnak, így a két űrlap gyakorlatilag ugyanazt jelenti. A megadott határidőig viszonylag kevés válasz érkezett be, amely összesen 168 technológiát (kultúra-növényvédő szer-károsító) jelent. Ez természetesen nem tekinthető reprezentatívnak, de a későbbiekben látható lesz, hogy jelentős átfedést mutatnak egymással és az elméletileg várt technológiával egyaránt. De azt is mutatja a kevés válasz (és a kapott kommentek), hogy nagy a bizalmatlanság – ezen nem is lehet csodálkozni!
Mire számítottunk a felmérés előtt? A drónok a jelenlegi technikai színvonalon nem a hagyományos permetezőgépek konkurensei, hanem többnyire azok kiegészítését látják el. Amikor egy földi permetezőgép nem tud munkát végezni, mert pl. nagy eső után felázott a talaj, vagy olyan nagyra nőtt a növényállomány, amit már a hidas permetező is csak fizikai károkozás (napraforgófejek leverése) tud kezelni, ilyen esetekben kerül előtérbe a légi növényvédelem, ideértve a drónok alkalmazását is.
Ennek megfelelően elsősorban kukorica- és napraforgókultúrákban vártuk a legnagyobb gyakoriságot, rovarok (kukoricabogár, gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly) és kórokozók (tányérbetegségek) elleni készítményekkel, valamint az állományszárítással. Kalászosok, illetve egyéb, kisebb habitusú növények esetében elsősorban az időjárás (jelentős mennyiségű csapadék) lehet a légi kezelés oka, ezért itt kisebb gyakoriságra számítottunk.
Az adatok feldolgozása során kizárásra kerültek azok a válaszok, ahol nem konkrét készítmény lett megnevezve (pl. „gyomirtók”, „piretroidok” „ennyi jutott eszembe” stb.). A továbbiakban 135 technológiával/igénnyel dolgoztunk.
A kultúrák vonatkozásában a napraforgó szerepel az első helyen (44 esetben), majd a kukorica (ideértve a csemegét) (25), repce (22), kalászosok (18). A teljes képet az 1. ábra mutatja.
Ez tehát megfelel a várakozásnak, a magas habitusú növények termesztése során a legnagyobb az igény a drónok munkájára. Ehhez képest a jóval nagyobb területen termesztett kalászosok esetében kevésbé kifejezett az igény.
A 2. ábra a károsítókat mutatja, amik ellen a leggyakrabban vetnék be a drónokat.
A felmérés legfontosabb célja azonban azoknak a készítményeknek a meghatározása, amelyekre leginkább szükségesnek tekintenek az ágazatban. A következőkben tehát a készítmények (hatóanyagok) gyakoriságát mutatjuk be.
Napraforgóban és kukoricában
Vizsgáljuk meg, hogy a nyilatkozóknak mi a céljuk ezekkel a készítményekkel, vagyis milyen kultúrákban, mely károsítók ellen gondolják alkalmazni őket!
A legnagyobb igény a napraforgó állományszárítására mutatkozik valamely diquat hatóanyagú készítménnyel (a válaszadók 75%-a az első helyen jelölte meg). Az igény érthető is: a hidas permetezők jelentős taposási kárt okoznak az érésben levő napraforgóállományban, és a szórókeret is jelentős mennyiségű tányért ver le. Sajnos azonban a legnépszerűbb technológia egyben a leginkább problémás is: a diquat hatóanyag európai uniós engedélye 2018-ban visszavonásra került, utoljára 2019-ben lehetett felhasználni a „rendes” engedély alapján.
2021–2024 között szükséghelyzeti engedély alapján lehetett alkalmazni, de ez az engedély legfeljebb 120 napra szól, és minden évben újra kell kérelmezni – a megadása pedig korántsem automatikus! A légi kijuttatási engedély még ezenfelül is külön eljárás során – nem kis nehézségek árán – lett kiadva, a drónos szükséghelyzeti engedélykérelmet pedig 2024-ben elutasította a hatóság, noha – személyes véleményem és a tapasztalatok alapján – nem jelent nagyobb kockázatot, mint a légi (zárt kabinos) kijuttatás.
Hasonlóan nagy számban (11 esetben jelölték meg) mutatkozik igény a Coragen 20 SC drónról történő kijuttatására kukoricaállományban (a csemege-, árukukorica- és vetőmag-előállítást egyaránt ideértve). Mivel e készítmény rendelkezik hatályos engedéllyel kukoricában, a drónos kijuttatás engedélyezése elméletileg egyszerűbb, mint pl. a diquat hatóanyagú készítmények esetében.
Harmadik leggyakoribb igény a napraforgó gombabetegségei ellen a Pictor Active. A 2024-es év megmutatta, hogy szükség van a légi kijuttatására – a korábban széles körben használatos Pictor engedélye lejárt, a Pictor Active engedélyokirata azonban nem tartalmazza a légi kijuttatást, ezért az engedélyező hatóság 2024 nyarán szükséghelyzeti engedélyt adott ki légi kijuttatásra. Innen már „csak” egy lépés lenne a drónos kijuttatás engedélyezése…!
A sorban a következő (8 szavazattal) egy érdekes kérdés: glifozát napraforgó állományszárítására. Semmilyen engedéllyel nem rendelkezik jelenleg egyik glifozát hatóanyagú készítmény sem, ami lehetővé tenné a deszikkálást. Szakmailag indokolt lehet, amennyiben évelő gyomokkal olyan mértékben fertőzött az állomány, hogy az a betakarítást gátolja. Az ilyen helyzetet azonban „illik” elkerülni, bár nem zárható ki olyan eset – pl. időjárási anomáliák –, ami miatt előáll egy ilyen helyzet.
A glifozát előnye a diquattal szemben, hogy legalább rendelkezik engedéllyel, még ha nem is erre a felhasználásra! Másik előnye a hektárköltsége, amely a növénytermesztés jelenlegi helyzetében igen súlyos érvnek bizonyul! Az a tény, hogy a glifozát hatóanyagú készítmények korábban engedélyezettek voltak állományszárításra, majd a 2017. évi hatóanyag-felülvizsgálat során ez a felhasználás törölve lett – míg az egyéb felhasználások megmaradtak, tehát a hatóanyag forgalomban maradhatott –, azt jelenti, hogy az állományszárítás tekintetében elfogadhatatlan kockázatot állapítottak meg. A jelentős igény ellenére jelenleg nem látszik reális esély arra, hogy bármilyen formában is legálisan lehessen deszikkálni glifozáttal.
Az első ötbe még „bejutott” a Mospilan kukoricában kukoricabogár, levéltetvek, kukoricamoly és gyapottokbagolylepke ellen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hiszen a Mospilan 20 SG az egyetlen olyan növényvédő szer, amely rendelkezik drónos kijuttatási engedéllyel, de persze csak cseresznye-, meggy- és diókultúrákban! Kézenfekvő, jó kiindulási alap lenne a kukoricában is engedélyeztetni ezt a kijuttatást, azonban egy dolgot tisztázni kell! A készítmény kukoricában csak az amerikai kukoricabogár ellen használható.
A kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke ellen mást kell alkalmazni, pl. a már tárgyalt Coragent. Már csak azért is, mert az acetamiprid hatóanyagú készítmények felhasználása olyan méreteket öntött (házi kerti körülmények között nincs másik felszívódó rovarölő), ami már aggasztó a rezisztencia kialakulása miatt. Ez az oka annak is, hogy az acetamiprid hatóanyagú készítmények a 3. ábrán a harmadik leggyakrabban alkalmazott szerek a drónos kijuttatás során, de ez több kultúrából adódik össze, így technológiaként nézve „csak” az ötödik helyet érte el.
Más technológiákban
A továbbiakban bemutatásra kerül néhány elgondolkodtató technológia, amelyek szerepelnek a felmérésben:
– Tarlókezelés glifozáttal: A dróntechnológia egyik nagy lehetősége a foltkezelés. Ha a gyomborítottság nem teljes, hanem csak foltokban jelentkezik, nem kell a tábla teljes felületét kezelni. Egy monitoringdrón-felméréssel lehet rögzíteni a gyomos foltokat, majd egy optimalizált útvonaltervezéssel a legrövidebb idő alatt, a legrövidebb út megtételével, és ami a legfontosabb: a legkisebb mennyiségű növényvédő szer felhasználásával el lehet végezni a gyomirtást – természetesen itt a nehezen irtható, évelő gyomokra kell gondolni elsősorban. Meg kell említeni még egy vetületét ennek a kezelésnek: ez azon ritka esetek egyike, amikor a légi növényvédelem feltételei közül „a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva egyértelmű előnyöket jelent az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatás miatt” feltétel teljesíthető így, a kisebb növényvédőszer-felhasználás miatt!
– Vetés előtti gyomirtás glifozáttal: Első olvasatra meghökkentő kérdés. Vetés előtt a magágy-előkészítési munkák során mechanikai úton mentesítjük a területet a már kikelt gyomoktól, így nem igazán látom a gyomirtó szeres beavatkozás indokoltságát. Talán elírás lehet, és vetés után – kelés előtti gyomirtásról lehet szó, erre van gyakorlat pl. helyre vetett paprika esetében. Amikor ezt alkalmazták, inkább a perzselő hatású diquat hatóanyagú készítmények jöttek számításba, a glifozát nagyobb kockázatot jelent a kelőfélben levő kultúrnövényre – de ez a kockázat nem a drónos kijuttatás velejárója.
– Repcefénybogár ellen Avaunt 150 EC: Ez a készítmény 2022 óta nem rendelkezik engedéllyel, visszavonásra került. Ennek ellenére igény lenne rá, mivel a repcefénybogár elleni védekezésre alkalmas és engedélyezett készítmények köre egyre szűkebb, a gyakorlat pedig az acetamiprid hatóanyagot helyezi előtérbe itt is, mint sok egyéb esetben. Az egyoldalú használat miatt a rezisztencia kialakulásának kockázata egyre magasabb, rezisztenciatörés céljából is kedvező lenne. Erre azonban nincs lehetőség, a hatóanyag engedélye visszavonásra került.
– Ciantraniliprol hatóanyagú készítmény repcefénybogár ellen: Az előző pontban foglalt indokok ez esetben is helytállóak, azonban mégsem tekinthetünk lehetőségként a javaslatra. A ciántraniliprol hatóanyagú készítmények egyike sem engedélyezett repce állománykezelésére, valamint mindegyike méhekre kifejezetten kockázatos besorolású, emiatt nem is várható ilyen irányú felhasználás engedélyezése.
– Folicur Solo napraforgó-gombabetegségek ellen: A készítmény nem rendelkezik engedéllyel napraforgókultúrában, sőt egyik tebukonazol hatóanyagú készítmény sem!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ ELNÖK •MAGYARORSZÁGI NÖVÉNYVÉDELMI DRÓNPILÓTÁK ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLETE
