Azok az országok, amelyek a legnagyobb gazdasági súlyt képviselik az EU-ban, elhanyagolható mértékben mondhatók mezőgazdasági államnak, de ők fogják eldönteni, hogy az ágazatra mennyi pénz szánható. Még Kelet-Európa legerősebb agrárhatalmának gazdasága is kevésbé támaszkodik erre a szektorra, mint mi.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Európa kevésbé gazdag országaiban (az egy főre jutó GDP alapján) általában több órát kell dolgoznia egy alkalmazottnak. Az eredmény szorosan összefügg azzal, hogy mekkora a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az adott országban. Ebben a szektorban ugyanis mindenütt sokkal több órából áll a munkahét, mint egy irodában. Ahol sok időt töltenek munkával az emberek, ott jellemzően a mezőgazdaság is nagyobb arányban járul hozzá az ország GDP-jéhez, mint másutt.
A nyugat-európai agrárnagyhatalmak némelyikében viszont az egy százalékot sem éri el az ágazat aránya a bruttó hazai termék előállításában. Helyette az élelmiszeripar, a kereskedelem és más iparágak hozzák a nagy pénzt az országnak. Mindezt ne felejtsük el, amikor a Közös Agrárpolitika területalapú támogatásainak sorsa ismét a terítékre kerül. Mondhatjuk ugyan, hogy az élelmiszeripar sorsa a mezőgazdasági termeléstől függ, de azt is látjuk, hogy a feldolgozás sokkal függetlenebb a földrajzi elhelyezkedéstől, mint maga a termelés. (Lásd még: Nem lesz HMKÁ, de talán földalapú támogatás sem.)
Mennyit dolgozunk egy héten?
Az Eurostat 2023. évi adatai így festenek a térképen. Hazánkban egy sor kelet-európai országnál kevesebb időt töltenek a dolgozók a munkahelyen, a szlovák (37,6), a cseh (37,7) és a szlovén (37,9) munkahetek hosszával tartozunk egy csoportba. Sokkal kevesebb munkaidővel keresik meg a betevőjüket a finnek (34,2) és az észtek (37,6), ellenben lényegesen többet dolgoznak a többi balti államban és a Balkánon.
A mezőgazdaságból élők aránya és a munkahét hossza
A Növekedés.hu rámutat: ezek az adatok összefüggnek a mezőgazdaságban (erdészetben és halászatban) dolgozók arányával az adott társadalomban, ugyanis ebben szektorban mérik egész Európában a leghosszabb heti munkaidőt, átlagosan 44 órát. A menedzserek, cégvezetők is sokat hajszolják magukat, ők heti átlagban 42 órát dolgoznak. Ezzel szemben az irodisták hetente 33 órát töltenek a munkahelyükön.
A mezőgazdaságban dolgozók aránya uniós átlagban 4,5% volt 2020-ban, néhány országban öt év alatt megfeleződött. A leglátványosabb visszaesést Litvánia, Horvátország, Lengyelország és Románia esetében látjuk. A 27 tagállamból 20-ban már 5% alatt van a szektorban dolgozók arány a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. Bulgáriában azonban még mindig 15% feletti, Romániában 20% feletti az ágazatban foglalkoztatottak aránya.
Mit tesz hozzá a mezőgazdaság az ország GDP-jéhez?
Ahol nagy a mezőgazdasági foglalkoztatottság, ott az ágazat jellemzően az ország GDP-jének nagy hányadát adja. A Világbank 2022. évi adatai szerint így néz ki ez a térképen:
Nyugat-Európában Spanyolországban az ország által megtermelt érték 2,34%-át állítja elő a mezőgazdaság, ami kiemelkedőnek számít. Mögötte a francia, olasz és portugál gazdálkodók termelik meg átlagosan a legtöbb értéket. Közülük csak Portugáliában van ehhez 5%-nál nagyobb mezőgazdasági foglalkoztatottság. A nagy agrárhatalomnak számító Hollandia vagy Németország valójában nem a mezőgazdaságból él, hanem feldolgoz, kereskedik és ipari tevékenységet folytat.
Kelet-Európában a mezőgazdaság jellemzően a GDP 3-4%-át termeli meg. Kiemelkedően nagy arányt képvisel a szektor Romániában (4,47%) és Lettországban (5%). Érdemes megjegyezni, hogy a szintén agrárnagyhatalom Lengyelországban kisebb gazdasági szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, mint nálunk. Nagy „szerencsénk”, hogy az ágazatban dolgozók aránya még mindig nagyon magas Lengyelországban, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül az európai támogatáspolitika formálásakor.
