A Covid kitörésekor kezdődő multikrízis óta az idei első negyedévben mutatta a legjobb külkereskedelmi számokat a hazai agrárium – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből. Agrárkereskedelmünk legtöbb pénzt hozó ágazata továbbra is a gabonatermelés, szinte minden második eurót ez a szegmens adta a pozitív szaldóban. A feldolgozott termékek közül a takarmányok és a napraforgóolaj exportja a legsikeresebb.
2024 első negyedévében hazánk az agrár-külkereskedelem aktívuma 1143 millió euró volt, ami az elmúlt, krízisekkel tarkított évek legjobb eredménye. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből megközelítette a 10 százalékot (9,8%), ami szintén a legjobb adat 2020 óta. (Igaz, ez az eredmény nemcsak az agrárium sikere, hanem az autóipar kudarca is.)
Az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, a kontinensen belül az Európai Unióba irányult a kivitel 83,6 százaléka. A legfontosabb export- és importpartnerünk továbbra is Németország. További fontos partnerek az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében: Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Horvátország, Szlovákia. A legfontosabb beszállítók pedig: Németország, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Olaszország és Spanyolország.
A legtöbb pénzt hozó ágazatok
A magyar agrárium messze a legtöbb pénzt hozó árucsoportja a gabonafélék, ezekből 532 millió eurós pozitív szaldónk van, csaknem minden második eurót a búza, kukorica és társaik értékesítéséből gyűjti be az ország. 2024 első negyedévében a legfontosabb vásárlónk Olaszország volt, a kivitt kukorica 63 százaléka ide érkezett, a búzának pedig a 43 százaléka. A három hónap alatt 2,2 millió tonna gabona hagyta el az országot, elsősorban a búzakészleteket ürítették a termelők.
Takarmányiparunk érte el a második legnagyobb külkereskedelmi aktívumot, közel 200 millió eurós aktívumot termelt az országnak. Legfontosabb piacaink Románia, Németország, Olaszország, valamint Lengyelország.
Az olajmagok forgalmazásából 108,4 millió eurós pozitív egyenleget tudunk felmutatni, ebben a szegmensben ugyanis szintén erős a feldolgozóiparunk és exportunk. A nyersárukivitel háromnegyedét a repce- és napraforgómag teszi ki (a többi lényegében szója). A repcemagot a német és osztrák piacra szállítjuk, a napraforgót pedig az olasz, holland és román vevők keresik a leginkább.
Igen sikeres exporttermékünk a napraforgóolaj, ez termeli ki az agrárium számára a harmadik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot. 2024 első három hónapjában csaknem 190 ezer tonnát adtunk el belőle a külpiacokon, míg a behozatal szinte nulla volt. Az egyenleg mintegy 180 millió euró.
Kevésbé sikeres szegmensek
Az állati termékek közül a legnagyobb pozitív kereskedelmi egyenleget a baromfihússal tudjuk felmutatni, csaknem 100 millió eurót. Nyerstejből szintén erős az aktívumunk, nagyjából 50 millió euró, míg tejtermékekből továbbra is nettó importőrnek számítunk. A nyerstej legnagyobb vásárlója Románia, majd Horvátország és Bulgária következik a sorban. Az olaszországi export mennyisége a romániai kivitel tizedélt sem érte el 2024 első három hónapjában.
Szomorú, hogy friss zöldségfélékből nettó importőr Magyarország. Burgonyavásárlásra már több mint 20 millió eurót fordítottunk, a kivitelünk pedig a nullát súrolta. A behozott áru közel fele Franciaországból érkezett, a maradék mennyiség Hollandiából, Szlovákiából, Németországból és Ausztriából. A hagyma külkereskedelmében is hasonló arányok figyelhetők meg: exportunk elhanyagolható az importhoz képest. A termék legfőbb forrása Hollandia, a behozott mennyiség közel 30%-a innen érkezett, ötöde pedig Szlovákiából. Friss gyümölcsökből is passzívumunk van, a bevételeink csaknem ötöde a banán re-exportjából származott, a másik ötödét az alma (és körte) kivitele adta.
Kapcsolódó cikkünk: Agrárexport: vastag nyomott hagyott a kukoricahiány.
